Bizonytalan és válságos év előtt állunk, s ilyenkor nem lehet hagyományos újévi köszöntőt mondani - bocsátotta előre újévi beszédében csütörtökön Sólyom László köztársasági elnök, aki szerint most mindenkinek a saját életében is valamilyen választ kell adnia a válságra.
© MTI - Kovács AttilaMár nem lehet a régi módon kialakítani magunk és családunk számára "a felszínen maradás" stratégiáját, ezért nem kell félni elővenni a meghitt régi szavakat és tanácsokat, amelyeket mindenki megért - hangsúlyozta az államfő, kifejtve, hogy ezek sorában elsősorban saját erőforrásaink takarékosabb beosztására, az emberségünk megőrzéséért vállalt felelősségre és a szolidaritástól elválaszthatatlan önállóságra gondol. Sólyom László szerint indokolt feltenni a kérdést, hogy vajon felrázta-e az egész társadalmat, hogy néhány év alatt minta országból sereghajtókká lettünk. Utalt arra, hogy a világméretű pénzügyi válság és a gazdasági visszaesés azért sújtja különösen Magyarországot, mert a válság súlyosan legyengült állapotban találta az országot. "A kiút világos meghatározása és az alapvető változások sürgős bevezetése a kormány felelőssége" - jelentette ki, de ehhez rögtön hozzátette: most nem a politikusokhoz, hanem mindenkihez, a "jóakaratú emberekhez" szeretne szólni. Kár lenne, ha csak azzal törődnénk, ami közvetlenül minket érint - mondta, jelezve: "mindnyájunkat érintő, fontos kérdés, hogy 75.000 vagy 200.000 ember kerül-e utcára, hogy mi lesz a családjukkal. Senkinek sem mindegy, -1 vagy -3 százalék lesz-e a gazdasági növekedés, vagyis magyarán a zsugorodás." Ez akkor is így van, ha a televízió és a hírek hozzászoktattak ahhoz, hogy százával hevernek a halottak, iparágak vagy országok gazdasága omlik össze - jegyezte meg. A köztársasági elnök a felszínen maradás személyes és családi stratégiáira rátérve hangsúlyozta, nemcsak a korábbi gazdaságpolitika miatt, hanem azért sem mehet tovább a régi módon minden, mert az országnak nincsenek tartalékai, nincsenek lakossági megtakarítások. "Elköltöttük a pénzünket, sőt jóval többet. Az embereknek pedig a válságban még súlyosabb teher a hitelek törlesztése" - mutatott rá. "A legfontosabb tehát a jövőre nézve saját erőforrásaink - pénz, idő, egészség - bölcsebb beosztása (...) Nagy fordulat lehet az életünkben, ha azt keressük, ami valódi szükségleteinket és boldogulásunkat szolgálja" - mondta. Ne féljünk elővenni a meghitt, régi szavakat és tanácsokat, amelyeket mindenki megért! - jelentette ki Sólyom László, utalva arra, hogy a takarékosság is elsősorban felelősség, hiszen a felelőtlen költekezés ellentéte. De felelősek vagyunk nemcsak anyagi helyzetünkért, nemcsak családunkért, hanem emberségünk megőrzéséért is - emelte ki, hozzátéve: bízik a jóakaratú emberekben, akik "a mindennapok küzdelmeiben, a munkahelyen, az üzletben, az utcán és emberi kapcsolataikban megőrzik az emberi tartást, nem hagyják tovább romlani a légkört". "Az önállóság is nagyon fontos abban, hogy ne törjön össze minket a válság. Ilyenkor mindenki elsősorban magára számíthat - illetve szűkebb környezetére: a családjára, a barátokra. Az önállóság azonban egyszersmind önérzetet is jelent. Éppen a nehéz időkben szükséges, hogy legyünk öntudatosak, s felelős emberként utasítsuk vissza, ha akár gazdaságilag, akár politikailag ki akarnak használni" - mondta a köztársasági elnök, aki úgy vélekedett, hogy az önállóság ugyanakkor elválaszthatatlan a szolidaritástól, mert azok, akik bíznak egymásban, kölcsönösen megsegítik egymást. Végül a köztársasági elnök boldog új esztendőt, reményt és sok erőt kívánt Magyarország népének és minden magyarnak, majd beszédének utolsó mondataként megosztott hallgatóival egy gondolatot, amelyet állítása szerint gyakran felidéz magában. "A tisztesség hosszú távon megéri" - jelentette ki újévi beszédének lezárásaként Sólyom László, akinek jobbján a tévéfelvételen a magyar nemzeti lobogó volt látható.
http://hvg.hu/itthon/20090101_solyom_ujevi_beszed.aspx
A Morbus Hungaricus szereti Magyarország jelenlegi elnökét. Emberi megnyilvánulásai elnöki mivoltán is átható élességgel rajzolódnak ki. Elnökünk helyesen mérte fel, 20 évvel a rendszerváltás után, hogy országunk válságos helyzetbe került, s a válság azért ilyen éles, mert gyenge helyzetben találta az országot. Hazánk vezetői, irányítói 20 éven át sikerrel dolgoztak azon, hogy ezt elérjük. S elértük. Most aztán itt az ideje az erőforrások bölcsebb beosztásának. S kire számíthatunk? Elsőorban magunkra. Másodsorban barátainkra, családunkra. A jóakaratú emberek szolidaritására. S mivel rendszersemleges elnökről van szó, bölcsen elhallgatta: az Úristenre. Hiszen a vállalat, ahol dolgozunk, a saját hasznát leső, azt félve őrző, s a válságban semmilyen emberi tulajdonságot fel nem mutató cég, bank úgy szarik majd ránk, hogy öröm nézni. Elnök úr hivatását tekintve jogász. Emberi nyelvre fordította le az alapvető különbséget természetes személyek és jogi személyek közt: előbbiek még lehetnek szolidárisak, előbbiektől még talán számíthatunk segítségre, ha baj van. Utóbbiaktól ne várjunk, nem is várhatunk könyörületet. Talán itt lenne az ideje annak, hogy a jogilag nagyon alaposan szabályozott természetes és jogi személyek elhatárolása kapcsán a jogalkotó elgondolkodjon azon, hogyan lehetne - akár jogi eszközökkel - arra kényszeríteni a moralitás teljes hiányával megáldott jogi entitásokat (állam, bank, vállalat, multinational corporations), hogy ha jól megy a biznisz, ne csak a saját zsebüket tömjék, ha pedig rosszul, ne másokon verjék el a port. Elnök úr szépen kezdett beszédéből, melynek zárszava: "a tisztesség hosszú távon megéri", csupán a tények továbbgondolása maradt ki. Egyrészt tehát az, hogy a moralitást is ideje lenne szabályozni a világ vérszívói számára egyfajta kategorikus imperativusz formájában, másrészt tegyük hozzá: a tisztesség hosszú távon megéri, ám a várható élettartam természetes személyek esetében rövidebb az elnök úr által megfogalmazott hosszú távnál.
Gondolkodjunk el azon, hogy az 1989 óta eltelt 20 év, a rendszerváltás óta lezajlott két évtized az ezeréves államisággal rendelkező Magyarország számára röpke pillanat, 500 év múlva talán ha egy fél sort kap majd a gimnáziumi történelemkönyvekben, de a 20 év azon természetes személyek számára, akik megélték ezt a 20 évet, életük fénykora. Negyede. Harmada. Fele. Esetleg teljes egésze.
A Morbus Hungaricus úgy látja, a rendszerváltás nyelvromlással jár együtt. Az igei paradigmák összeesnek, a formák keverednek a ragozás folyamán. Ma pl. úgy hangzik az elbaszni ige ragozása többes szám első és második személyben, hogy MI elbasztuk, TI rábasztatok.
Talán egészségesebb lenne a nyugati civilizáció, ha az isteni kiválasztottságnak jelének nem csupán az anyagi világban való sikerességet tenné meg bizonyosságként, de ugyanilyen fontosságú írott és íratlan törvénnyé emelné a szolidaritást is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése