Pártkatona kerül a számvevőszék élére

Domokos László személyében egy vidéki Fidesz-politikus lehet az elvileg független Állami Számvevőszék új elnöke. Domokos ismeretlen a közgazdászok körében, parlamenti képviselő 1998 óta, a Békés megyei közgyűlés elnöke, korábban a parlament költségvetési bizottságának alelnöke volt. Az ÁSZ élére egy eseti parlamenti bizottságnak kell jelöltet állítania, akit aztán a parlamentben kétharmados többséggel választanak meg: a Fidesz-KDNP mindkét fórumon bírja a szükséges többséget. Alelnöknek az MSZP-től távolodó székesfehérvári polgármestert, Warvasovszky Tihamért jelölik.

Az Állami Számvevőszéket – annak 1949-es megszüntetése után – az 1989-es alkotmánymódosítás keltette újból életre. Az ÁSZ függetlenségének garanciája többek között, hogy elnökét tizenkét évre és a képviselők kétharmadának szavazatával választják meg. Törvény írja azt is elő, hogy "nem jelölhető az Állami Számvevőszék elnökévé, illetve alelnökévé olyan személy, aki a megelőző négy évben tagja volt a Kormánynak, vagy ha bármely párt országos (központi) szervezetében választott vezető tisztséget töltött be". Domokos László a Fidesz központi szervezetében nem töltött be az elmúlt négy évben tisztséget, most is csak pártja Békés megyei elnöke, emellett országgyűlési képviselő volt az elmúlt 12 évben.

A függetlenség további garanciáit hivatott biztosítani az törvényi előírás, miszerint "az Országgyűlés a képviselők köréből nyolc tagú jelölő bizottságot hoz létre, amely javaslatot tesz azokra a személyekre, akik az Állami Számvevőszék elnökévé, illetve alelnökeivé választhatók." Az Országgyűlés hétfőn szavaz az ÁSZ elnökét és alelnökeit jelölő eseti bizottság létrehozásáról. A bizottságba a Fidesz 4, a KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP is egy-egy tagot jelölhet. A tagok, az elnök és az alelnök megválasztásáról a házelnök terjeszt majd elő javaslatot, amelyről az Országgyűlés vita anélkül határoz. Az előterjesztésben szerepel az is, hogy az ÁSZ elnökjelöltjévé és alelnökjelöltjévé az válik, aki legalább öt bizottsági tag "igen" szavazatát megkapta - a fenti számok alapján elég a Fidesz és a KDNP együttműködése a jelöltek személyéről való megegyezéshez. A parlament június 28-án dönthet a jelöltekről.

Domokos László megválasztása esetén lemond országgyűlési képviselői mandátumáról, illetve megszünteti az ezen kívül álló más esetleges összeférhetetlenségeket is. (Egyéni körzetében, Szarvason, időközi választást kell majd tartani.) A politikus arra a felvetésre, hogy megválasztása esetén megfogalmazódhat az a vád, hogy ha volt politikus vezeti az ÁSZ-t, azzal a testület működése átpolitizálódhat, úgy reagált: a parlamentnek kell mérlegelnie, kit választ meg az ÁSZ-elnökének. Hozzátette: az Országgyűlés politikai testület, abba a választók küldik a képviselőket és a képviselők kétharmadának igen szavazata kell az ÁSZ-elnök megválasztásához.

Független, fontos feladatokkal

Az ÁSZ az Országgyűlés és a magyar állam pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, az elnöke ellenőrzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket. A feladatai között szerepel az is, hogy javaslatot tegyen az olyan szervezetek felügyelőbizottságának posztjaira is, amelynek többségi tulajdonosa az állam, és tőkéje meghaladja a 200 millió forintot. A számvevőszék ellenőrzi a költségvetést, továbbá egyebek mellett a társadalombiztosítás és az elkülönített állami pénzalapok, a pártok és alapítványaik, a helyi és kisebbségi önkormányzatok, a megyei területfejlesztési tanácsok, a gazdasági kamarák, a közalapítványok és az egyházak gazdálkodását.

A szervezetnek 2009 decembere óta nincs elnöke, miután lejárt Kovács Árpád elnök mandátuma – ő Hagelmayer István 1997-es halála után került a szervezet élére –, az alelnöki posztok pedig már évek óta betöltetlenek (erről részletesebben itt olvashat [1]). A szervezet a múlt év végétől idén nyárig elműködhetett elnök nélkül, ám a mostanra elkészülő 2010-es zárszámadási törvényhez már kell az ÁSZ-elnök jóváhagyása.

A jelenlegi szabályozás szerint két alelnöke lenne, de Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, csak egy személyt jelölnek – a szintén politikus Warvasovszky Tihamért, Székesfehérvár MSZP-s, de a párttól már eltávolodott [2] polgármesterét –, mondván: lehetőséget szeretnének hagyni az új számvevőszéki elnöknek arra, hogy alakítsa ki álláspontját, van-e egyáltalán szükség az alkotmány rendelkezése értelmében második alelnökre, vagy nincs.

Boltból a politikába

Domokos Lászlót, bár a pécsi egyetemen okleveles közgazdaként diplomázott 1988-ban, közgazdászként aligha ismeri bárki is, politikusként annál inkább (bár a közgazdásztársaságnak 1988 óta tagja). A diplomája megszerzése után a Békés Megyei Univerzál Kereskedelmi Vállalat osztályvezetője volt két évig, majd 1990-ben átigazolt a politikába. A Fidesznek 1991 óta tagja, 1992 és 1994 között az országos választmány tagja volt, jelenleg a párt Békés megyei elnöke.

A leendő legfőbb számvevő 1990-től négy évig Békéscsabán volt alpolgármester, 1998 óta a Fidesz parlamenti képviselője a szarvasi egyéni választókerületben – bár Békéscsabán él –, 1998 és 2002 között, majd 2006 óta a Békés megyei közgyűlés elnöke. A parlamentben 1998-2002 között frakcióvezető-helyettes, a költségvetési bizottságnak 1998-tól az idei választásokig alelnöke volt, most tagja. Alelnöke volt 2006 és 2009 között az ÁSZ alelnökeit jelölő – munkáját eredménytelenül záró – bizottságnak, elnöke volt az 1998-2002-es ciklusban a gazdasági bizottság olimpiai és az MNB kereskedelmi banki tevékenységével kapcsolatos tényfeltáró albizottságnak.

Kilobbizás, buszváró, csárda

Politikai pályafutása eddig a vidéki egyéni képviselőkre jellemző motívumokat tartalmazott. Honlapján az eredményei között ezeket sorolja a Tiszaugi híd "kilobbizása" mellett: "milliárdokat szereztünk a belvíz elleni védekezésre, a szociális bérlakásokra, idősek otthonára, a térségi hulladékkezelőmű, a békésszentandrási Templom tér, a gyomaendrődi Kner Imre tér és a Kis Bálint Általános Iskola felújítására, a Liget Fürdő, a kondorosi piac tér, a Kondorosi Csárda, a kardosi buszváró, a térség útjainak felújítására, megvalósítására".

Az elmúlt parlamenti ciklusban 261 önálló képviselői indítványt jegyzett – ezek többsége kérdés, illetve interpelláció volt –, további 263 közös indítvány kapcsolódik a nevéhez. Tiltakozott a vasútvonalak bezárása ellen, beszélt megszűnő postahivatalokról, gáztámogatásról, bölcsődékről, ingatlanadóról, a káoszkormányzásról, a tej felvásárlási árának csökkenéséről, a bútorgyárak túladóztatásának minden bizonnyal tömegek sújtó problémáiról, az önkéntes tűzoltókról és a csabacsüdi csatornáról is. Utolsó felszólalásában, áprilisban, a ki nem fizetett (belvíz)védekezési számlákat tette szóvá, az új parlamentben még nem szólalt meg.

Jól gazdálkodik

A leendő ÁSZ-elnök a Magyar Narancs egy korábbi cikke [3] szerint egy időben a legjobban kereső magyar politikus lehetett, egyebek mellett megyei elnökként negyedévente bruttó 4,5 millió forint prémiumot vehetett föl közgyűlési elnökként. Jelenleg parlamenti képviselőként bruttó 472 029 forint a tiszteletdíja, amit 556 560 forint választókerületi pótlék és 115 950 forint lakhatási támogatás egészít ki.

A politikus a vagyonnyilatkozata szerint egy 91 négyzetméteres békéscsaba társasházi lakás ötven százalékos, egy 122 négyzetméteres budapesti, XIII. kerületi lakás 90 százalékos tulajdonosa, és haszonélvezeti joga van egy 63 négyzetméteres budapesti V. kerületi lakáson is. Emellett a Békés megyei Újkígyóson csaknem hatszáz négyzetméteres lakótelekben van töredékrésze (ugyanitt van 510 aranykoronányi szántója is). Részvényei névértéke 103 ezer forint, van 2,3 millió darab befektetési jegye és 10,5 millió forintnyi takarékbetétje.

Együttműködnek majd

Domokos szerint nem kell változnia az ÁSZ szerepének, nem is készül ilyen törvénymódosítás. Úgy vélekedett: a testület jelenlegi feladat- és szerepkörét kell határozottabban, hatékonyabban képviselni. Arra a kérdésre, hogy együtt tud-e majd dolgozni Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármesterével, az előző ciklusban a szocialista frakció tagjával, Domokos László leszögezte: pártállástól függetlenül együtt tud majd vele dolgozni, hiszen polgármesterként sikeres időszak áll Warvasovszky Tihamér mögött, aki az önkormányzati ügyekben jártas, tapasztalt szakemberként e terület ÁSZ-vizsgálataival foglalkozhat. Alelnöki jelölése szakmailag illeszkedik a koncepcióba - vélekedett.

Az Alkotmány az Állami Számvevőszékről

19. § (3) … az Országgyűlés
k) megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt;
20. § (5) A képviselő nem lehet … az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője…
27. § Az Országgyűlés tagjai … az Állami Számvevőszék elnökéhez … kérdést … intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben.
32/C. § (1) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve. Feladatkörében ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a felhasználások szükségességét és célszerűségét, ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket; előzetesen felülvizsgálja az állami költségvetés felhasználásának a törvényességét; ellenőrzi az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást; ellenőrzi az állami vagyon kezelését, az állami tulaj-donban lévő vállalatok, vállalkozások vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenysé-gét; ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
(2) Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi. Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. Az Állami Számvevőszék elnöke a zárszámadás ellenőrzéséről készült jelentést a zárszámadással együtt terjeszti az Országgyűlés elé.
(3) Az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(4) Az Állami Számvevőszék szervezetéről és működésének alapelveiről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/06/14/domokos_laszlo_asz/

A hajléktalan zenekar Csányi Sándorral zenél

Az Oltalom Kulturális Kör hajléktalan zenekara Csányi Sándor színművész közreműködésével jótékonysági koncertet ad vasárnap.
A XX. kerületi Vigo Házban 14 órakor kezdődő eseményen gyűjtött pénzadományokkal a X. kerületi Segítőház hajléktalanszálló működését támogatják.

Az Oltalom Kulturális Kör hajléktalanokból és szociális munkásokból álló zenekara 2008-ban alakult. Repertoárjukon népszerű zenészek, együttesek dalainak átdolgozása és különböző szépirodalmi alkotások szerepelnek. A kör célja megismertetni a közönséggel a hajléktalanok sorsát és érzésvilágát, és megmutatni, hogy ők is tudnak értéket teremteni a kultúra és mások szórakoztatása terén.

A hajléktalanok koncertjükkel ezúttal a X. kerületi Segítőház működéséhez járulnak hozzá: a 31 fős átmeneti szálló célja hátteret nyújtani azoknak a hajléktalanoknak, akik életvezetésükkel jelzik, hogy elkötelezettek helyzetük jobbítása iránt. Elsősorban azoknak a hajléktalanoknak biztosítanak átmeneti lakhatást, akik folyamatos munkával, takarékossággal igyekeznek albérletbe, esetleg új lakásba vagy a családjukhoz visszajutni.

http://kultura.hu/main.php?folderID=951&articleID=302277&ctag=articlelist&iid=1

Christina Aguilera Kovács Kati számát dolgozta fel

Az amerikai popénekesnő a napokban megjelent Bionic című lemezén szereplő egyik számához, a Woohoo-hoz az Add már, Uram az esőt! című dalt használta fel alapnak. Koncz Tibor, az eredeti dal zeneszerzője elmondta: elismerésnek tekinti, hogy elővették a számot.
Christina Aguilera Nicki Minaj rapperrel közösen készítette a Woohoo című számot. A Bionic kísérőfüzetében a szám leírásánál feltüntették, hogy az Kovács Kati dalából tartalmaz részleteket. Az Add már, Uram az esőt! zenéjét Koncz Tibor, szövegét Szenes Iván írta.

A Woohoo című dalt Christina Aguilera mellett Jamal Jones, Ester Dean és Claude Kelly jegyzi szerzőként. Kovács Kati az ehhez felhasznált dallal, az Add már, Uram az esőt!-tel 1972-ben megnyerte a táncdalfesztivált. A dal kislemezen jelent meg abban az évben (B oldala az Aranyhídon mentem című szám volt); bemutatása idején hosszú forró, száraz idő után országos esőzés következett Magyarországon.

"Aguilera egy mintát, egy apró dallamtöredéket használt fel dalához az én szerzeményemből, ez ismétlődik magas hangon. Azt nem tudom, miként került az amerikaiakhoz az Add már, Uram az esőt!, de az irántunk érzett elismerésként tekintek arra, hogy az énekesnő forrásként megjelölte azt. Annál is inkább, mert aki csak úgy meghallgatja Aguilera számát, biztosan nem ismer rá benne a miénkre" - fogalmazott Koncz Tibor zeneszerző, Kovács Kati volt férje. Megjegyezte, hogy honorárium nem is jár neki utána, hiszen ilyen jellegű "mintavétel" esetén nincs jogdíj.

Koncz Tibor kitért arra, hogy az 1970-es évek elején az Add már, Uram az esőt! modern, a spirituáléból eredő soulos dalnak számított. Korábban Berlinben élt, ahol az amerikai katonai adót hallgatta, a szám megírására ez volt rá hatással. Az ilyen jellegű dalokat mostanában kezdik újra felfedezni a jazztanszakról kikerülők.

A dalt 1973-ban kiadták az egykori NDK-ban is Wind, komm, bring den Regen her címmel, volt egy csehszlovák feldolgozása (Marie Rottrová - On má) és a magyar énekesnő angol nyelven (The Wind Is Blowing West) is előadta. Magyarországi Kovács Kati-nagylemezen csupán az 1986-os Kívánságműsoron szerepel.

Az énekesnő egy ideje a Qualitons zenekarral együtt lép fel, és repertoárjukban szerepel az Add már, Uram az esőt!.

http://kultura.hu/main.php?folderID=951&articleID=302266&ctag=articlelist&iid=1

Az összeesküvés nagy vesztese Magyarország lehet

Amennyiben a világméretű AH1N1-készültség valóban alaptalan volt – ahogyan arra tegnapi cikkünk információi is utalnak –, akkor Magyarország a relatíve nagy vesztesek közé tartozik. Nálunk többet csak azok az országok buktak az ügyön, amelyek az egész lakosság számára vásároltak megelőző oltóanyagot, illetve amelyekben a kormány az antivirális gyógyszerek beszerzését is támogatta.

A magyar kormány négymillió egységnyi vakcinát vásárolt, ebből mai ismereteink szerint csaknem egymillió megmaradt. A készlet szavatossága épp mostanában jár le, és a vonatkozó szabályok szerint azokat meg kell semmisíteni. Az az egymilliárd forint, amibe a szóban forgó mennyiség került, mindenképpen kidobott pénz volt (de az sincs kizárva, hogy a már beadott hárommillió adagra szánt hárommilliárd költségvetési, illetve legalább ugyanennyi „lakossági” forint is).

Úgy tudjuk, a gyártó Omninvest Kft. a napokban kérvényezte az Országos Gyógyszerészeti Intézetnél a szavatossági idő meghosszabbítását, azt azonban nem tudni, hogy az engedély megadása esetén pontosan mihez kezdenének a vakcinákkal, tekintve hogy az utóbbi két hónapban gyakorlatilag megszűnt irántuk az érdeklődés.

Mint tegnapi cikkünkben jeleztük, a WHO döntésével szemben (amelyben világjárvánnyá nyilvánították az új típusú influenzát, és amelyen a nemzetközi oltási kampány alapult) az volt a legfőbb szakmai kifogás, hogy egy influenzapandémiát a betegség természetéből adódóan nem lehet előre megjósolni, és felkészülni sem lehet rá. Áttételesen a magyar tapasztalatok is ezt bizonyítják: bár a magyar lakosság – a svéddel együtt –világviszonylatban a legmagasabb átoltási aránnyal büszkélkedhet, a népesség számához viszonyítva nálunk volt szinte a legtöbb influenzás haláleset (az európai átlag – százezer lakosra számított – 0,4-es halálozáshoz képest nálunk 1,3 fölött volt ez a mutató).

A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a WHO döntése után a magyar egészségügyi kormányzat kényszerpályára került: abban a politikai helyzetben senki sem merte volna vállalni, hogy egy esetleges elmaradt felkészülés után tömegesen halnak meg az emberek az országban a fertőzés miatt. (Jellemző, hogy az erős nyomásnak Európában egyedül Lengyelország tudott részben ellenállni.) Ugyanakkor a járvány kezelésének magyar módjával kapcsolatban ma már szakmai körökben is lehetnek kételyek – erre utal, hogy a tiszti főorvosi hivatalban tegnap nem kívántak az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre válaszolni. Beszédes ugyanakkor az is, hogy jelenleg már senki nem sürgeti az Omninvest tulajdonosi hátterének feltárását, holott a jelenlegi kormánypártok számára tavaly, az oltóanyag megvásárlásakor ez volt a legfontosabb kérdés. Most, hogy immár minden szükséges dokumentumhoz hozzáférnek, ők is ugyanúgy hallgatnak, mint az előző kabinet.

http://nol.hu/belfold/20100611-magyarorszag_sokat_vesztett_az_influenzan

Vége a recessziónak

Az ipari export vezérli a magyar gazdaság növekedését

Az előzetessel hajszálra egyező végleges első negyedéves GDP-adatokat közölt részletes jelentésében a KSH. Miután már a második egymást követő negyedévet növekedéssel zárta a gazdaság, kimondható, hogy hivatalosan is vége a recessziónak.

A bruttó hazai termék az év első három havában 0,1 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, míg a 2009-et záró negyedévénél 0,9 százalékkal volt jobb a magyar gazdaság teljesítménye. Ez egyébként a legjobb adat az uniós tagállamok körében. Az elemzőket is meglepte a gazdaság lendülete, annál is inkább, mert többségük éves szinten 2 százalékos visszaeséssel számolt.

A magyar gazdaság emelkedő pályára állása egyértelműen a kedvező világpiaci folyamatoknak köszönhető. A külkereskedelmünk 70–75 százalékát lefedő Európai Unió gazdasága, ha botladozva is, de lassan nő, s így egyre nagyobb felvevőpiacot jelent a magyar áruk, elsősorban a feldolgozóipar termékei számára.

Az első negyedévben a GDP termelői oldalán a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttes hozzáadott értéke 3,2 százalékkal emelkedett. Ez 0,4 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. Az ágazatok közül előjelet váltott az ipar, amelynek hozzáadott értéke az előző negyedévek egyre mérsékeltebb csökkenését követően ezúttal 3,3 százalékkal nőtt, főként a 4,2 százalékos gyorsulást felmutató, exportorientált feldolgozóiparnak köszönhetően. Ismét lefelé húzta a GDP-t a 8,7 százalékos éves visszaesést elkönyvelő építőipar. A szektor valamennyi összetevője alulmúlta egy évvel korábbi teljesítményét, lakásból például 25 százalékkal épült kevesebb.

Lefelé tart még a szolgáltatóipar is, amelynek bruttó hozzáadott értéke 0,7 százalékkal csökkent, s ezen keresztül 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. A korábbiaknál enyhébb, 3,8 százalékos volt a teljesítménycsökkenés a kereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás területén, ami a még mindig zsenge és egyre gyengülő hazai lakossági fogyasztás számlájára írható.

Említést érdemel még a szállítás, raktározás, posta és távközlés trió 2 százalékkal emelkedő hozzáadott értéke, amit az ipar és az export fellendülése magyaráz.

A GDP felhasználási oldalán a külkereskedelmi forgalom 478 milliárd forintos aktívummal szerepel, részarányát tekintve 2,4 százalékkal járult hozzá a GDP növekedéséhez, amelybe a közösségi fogyasztás 0,5, míg a készletek leépítése 0,9 százalékos plusszal szállt be.

A háztartások végső fogyasztása 4,2 százalékkal csökkent az első negyedévben, 3 százalékponttal lefelé kerekítve ezzel a GDP változását. A háztartások fogyasztási jellegű kiadásai továbbra is visszaesést mutattak, 4,7 százalékos mértékben. A rendszeresen jelentkező kiadások közül az élelmezéssel és a lakhatással kapcsolatosak továbbra is átlag alatti mértékben csökkentek, azt meghaladó volt viszont a közlekedésre fordított kiadások mérséklődése. A közösségi fogyasztás területén 4,4 százalékos növekedés figyelhető meg.

A magyar gazdaság fejlődési pályájára a legmegbízhatóbb előrejelzésekkel szolgáló jegybank is módosítani kényszerült az év egészére szóló növekedési becslését. A februárban még 0,2 százalékos 2010-es visszaesést prognosztizáló MNB június elején közreadott frissített prognózisában a kedvező külső körülményekre hivatkozva 0,9 százalékos növekedésre javított. Elemzői szerint jövőre 3,2, 2012-re 3,9 százalékos lehet a GDP-bővülés, azaz a gazdaság motorja 2011-re érheti el a kívánatosnak tartott fordulatszámot.

Legfrissebb előrejelzésében a fejlett országokat tömörítő OECD 1,2 százalékos idei magyar növekedéssel kalkulál, míg a leköszönt Bajnaikabinet 0,3 százalékos GDP-bővülési jóslattal adta át a kormányrudat.

http://nol.hu/gazdasag/20100610-vege_a_recesszionak

Orbán: A gárdista katonák dezertőrök

A parlament kupolatermében a miniszterelnök katonai vezetők előtt a rendről, a szerinte zárványként működő honvédség rossz állapotáról és átszervezéséről és a politikusok felelősségéről beszélt. A szerződéseseknek kiszámítható, méltányos katonai életpályamodellt vezetnek be.

A Honvédség állománygyűlésén ismertették a menesztett és a frissen kinevezett katonai vezetők nevét. A kinevezési okmányokat Orbán Viktor miniszterelnök és Hende Csaba honvédelmi miniszter adta át, majd Sólyom László köztársasági elnökkel hármasban gratuláltak a kinevezetteknek.

Rend, te szülj nekem szabadságot

Az éves értékelő gyűlés első beszédét a miniszterelnök tartotta. Orbán Viktor megköszönte a felmentett tisztek munkáját, a kinevezetteknek pedig helytállást és "hadi szerencsét" kívánt. A kormányfő beszédében a fő hangsúlyt a rendre, valamint a biztonságra, és az annak megteremtésében, fenntartásában fontos szerepet betöltő honvédségre helyezte. Szerinte a magyarok az elmúlt években leszoktak a rendről, a diktatúra után a szabadság mámorában a rend kellemetlen fogalommá vált, de mára rájöttünk, hogy a szabadság rend nélkül káoszt jelent, és a magyarok ezért szavaztak a változásra.

Orbán a politikát hibáztatja a honvédelem területén történtekért, és hogy a kormányzati szintű bűnszövetkezetek a honvédséget sem kerülték el. Mint mondta, az elmúlt nyolc év olyan veszedelmes társadalmi folyamatot gerjesztett, hogy ha azokat nem fordítják vissza, azoknak kell szégyenkezniük, akik betartják a törvényeket. A kormányfő a legfontosabb közügynek ezért a rend helyreállítását nevezte, aminek egyik fő bástyája a Magyar Honvédség.

Erős bástya a nemzeti együttműködés frontján

Orbán megköszönte a "nagyszerű" árvízi munkát. Kijelentette, hogy a honvédség több mint fegyveres testület és több mint hadsereg: a haderőnek a nemzeti együttműködés rendszere egyik védőbástyájává kell válnia. Felhívta a figyelmet, hogy "semmilyen magánkezdeményezésre, félkatonai szervezetre, gárdára nincs szükség" ha erős a honvédség. Mint mondta, az ilyen szervezetben történő szerepvállalást dezertőr magatartásnak kéne nyilvánítani.

A miniszterelnök szerint újjá kell szervezni a Magyar Honvédség egész szervezetét, és az ország teherbíró képességének megfelelő rendszert kell működtetni, a részletekről, az átszervezés irányáról azonban egy szót sem szólt. Megemlítette viszont, hogy a honvédség a rendszerváltás óta zárványként működik, az országnak többet kell tudnia az ott folyó munkáról.

Magyar katonára magyar paszományt

"Nem helyes úgy gondolkodni, hogy majd mások megvédenek: ami rajtunk áll, azt nekünk kell megteremteni". Orbán szerint a honvédség állapota sérti az alkotmányt és a Washingtoni Szerződést (a NATO alapokmányát). A szétesett hadiipar helyett, mint mondta, újat kell építeni, és minőségi magyar beszállítókra van szükség: "a német katona a gombjáig német gyártmány, erre van szükség itthon is".

Egy katonanóta elszavalása után Hende Csaba is azzal kezdte beszédét, hogy újjá kell építeni a honvédséget, de részletekbe ő sem bocsátkozott. Megemlítette viszont a kiképzés javításának fontosságát, valamint a kiszámítható, méltányos életpályamodell bevezetését.

http://index.hu/belfold/2010/06/09/orban_a_gardista_katonak_dezertorok/?rnd=561

Ez Orbán 29 pontja

Egykulcsos, családi adózás, szabad gyümölcspálinka-főzés, erős spórolás a közszférában, 98 százalékos adó a végkielégítésekre, szabadságmegváltásra a közszférában, a 2 millió forintban bekorlátozott állami vezetői bérek, az állam konyhájára évente 200 milliárd forintot hozó bankadó, kiterjesztett Széchenyi-program - ezek a kormány első akciótervének főbb elemei. A költségvetési egyenleg rendben lehet, de az óvatosság továbbra is indokolt.

Két fő gondolat vezérli az Orbán-kormány első akciótervét – jelezte a kormányfő a program ismertetésekor a parlamentben. Új gazdasági rendszert kívánnak faragni, és a kölcsönös felelősségvállalás elvének szeretnének érvényt szerezni. Az akcióterv rímel a lapunkban ismertetett [1], ám szinte napról [2] napra formálódó tervekkel [3], és az alábbi 29 pontból áll:

1. A kedvezményes, 10 százalékos társasági adót a mostani 50 millió helyett 500 millió forintos adóalapig lehet igénybe venni. Ezzel minden cég élhet, de praktikusan leginkább a kis- és középvállalkozásoknak kedvez, hiszen így profitjuk teljes vagy majdnem teljes összegéből kellene csak 10 százalékot befizetni az államkasszába a normál 19 százalékkal szemben.

2. Egykulcsos családi adózás bevezetése két év alatt. A végére 1,3 millió embert bevonnak a közteherviselésbe, az átállás fokozatos lesz, és figyelembe veszi a teherbíró-képességet, mindenki nyertes lesz. 16 százalékos lesz már jövőre ez az adómérték a személyijövedelemadó-rendszerben.

3. Tíz kisadót eltörölnek egy mozdulattal. Információnk szerint például a vízkészletgazdálkodási járulék vagy az erdővédelmi járulék esik áldozatul.

4. Bevezetik az adózáson kívüli jövedelem fogalmát: ha valaki más embernek ad munkát, hogy gyakorlatilag a házi, ház körüli munkában segítsen, akkor ebben a viszonylatban nem kell semmilyen közterhet fizetni.

5. Az egyenes ági rokonok közötti öröklés, ajándékozás illeték- és adómentes lesz.

6. Egy, kettő, három gyerek után is lesz valamilyen kedvezmény, könnyítés, de annak összege évről évre derül ki, attól függően, mennyi pénz jut rá a költségvetésből.

7. Beruházási engedélyeknél 51 fajta van most, ez túlságosan sok, mérséklik.

8. Az egyszerűsített alkalmi munkavállalás szabályainál visszatérnek a régire és hozzálátnak új szabályok kidolgozásához. Ingatlanbérbeadásnál a bérbeadónak ne kelljen vállalkozóvá válnia, ezt el kívánják érni.

9. Gyümölcspálinkát lehessen engedély nélkül főzni.

10. Áfamentes lesz az adományozás.

11. Kistermelők értékesítési, termelési feltételeit jelentősen javítják.

12. Széchenyikártya-programot szélesítik, beruházásra és pályázati önerőre is igénybe lehessen venni a pénzt, 50 millió forintig felemelik az igényelhető összeget.

13. Az uniós források radikális átrendezése a kkv-k számára.

14. Költségstop a politika, kormányzat szintjén, a közszférában.

15. A közszféra bérkiadásait átalakítják.

16. A költségvetési bérek felülvizsgálata.

17. Külső megbízások és kiszervezések teljes körű felülvizsgálata. Ebből a négy pontból (13.-17.) 120 milliárd forint megtakarítást várnak.

18. 60 napon túli végkielégítések, titoktartási pénz, szabadságmegváltás megadóztatása a közszférában 98 százalékos adókulccsal.

19. Havi bruttó 2 millió forintos keresetnél plafont húznak meg a költségvetési szférába tartozó minden, még a kormány irányítása alá nem tartozó szerveknél is, beleértve az MNB-t is. Az Orbán által név szerint említett jegybank elnöke, a Fidesz által sokat támadott Simor András ezzel havonta több mint hatmillió forintot bukik.

Íme az Index által tavaly ősszel összeállított [4] harmincas toplista:

A portfolio.hu azzal egészítette ki [5] a fenti táblázatot, hogy Bihari Vilmos és Hardy Ilona időközben már nem monetáris tanácstag, Simor András MNB-elnök fizetése pedig az MNB oldalán elérhető jelenlegi adatok szerint havi 8 millió 340 ezer forint, Karvalits Ferencé 6 millió 672 ezer, Király Júliáé 5 milió 838 ezer forint. A monetáris tanács további tagjai 2 millió 919 ezer forintot keresnek havi szinten.

20. Állami vagyonkezelésben részt vevő szervezeteknél bértömeg-gazdálkodásra való áttérés, a bértömeget 15 százalékkal levágják, az igazgatósági tagok számát radikálisan csökkentik (300 körülről 60 körülire). A felügyelőbizottsági tagok számát is mérséklik. Összességében ebbe a pontba sorolt lépésekkel 50 milliárd forintot spórolhat meg az állam.

21. A pártok költségvetési támogatását 15 százalékkal csökkentik már idén.

22. Költségvetési felelősöket küldenek ki a jelentős költségvetési pénzekkel gazdálkodókhoz.

23. Az állami intézményeknél bútor-, mobiltelefon- és kocsicsere-stopot rendelnek el.

24. Nemzeti eszközkezelő társaság létrehozása. Azoknak a személyeknek a lakása, akik nem tudják fizetni a lakáshitelt, egy állam alaphoz , a nemzeti eszközkezelő társasághoz kerüljön. Vélhetően a magánszemély bérleti díjat fizetne az állami társaságnak.

25. Bankadó bevezetése. A bankok, biztosítók, pénzügyi lízingcégektől szedett pótadóból az idei 13 milliárd forinttal szemben már idén 200 milliárd forintot várnak a normál társasági adón felül. A kormány tárgyalást kezd arról, hogy mi legyen az adó alapja, hogyan oszoljon meg a három érintett szektor között. Három évig lenne bankadó.

26. Lakáscélú devizahitelek gyakorlatilag megszűnnek, mert a kormány azt javasolja, jelzálogbejegyzés csak forintalapú hiteleknél lehessen.

27. Másodlagos élelmiszervizsgálatot vezetnek be.

28. Közüzemi díjak emelésére moratóriumot rendelnek el és tárgyalásokat kezdenek a közműcégekkel a díjak megállapításáról.

29. Kilakoltatási moratórium év végéig, a kormány azt szeretné, ha tárgyalások kezdődnének a bajba jutottak és a bankok között.

A költségvetés köszöni, jól van

Bár a lépések időzítése nem mindig derült ki a beszédből és a részletszabályokról sem tudunk sok mindent, de hevenyészett számításokat lehet végezni az információink és ésszerű feltételezések alapján.

Idén a kisebb adólépésekre (kisadók egy részének eltörlése, öröklési és ajándékozási illeték megszüntetése egyenes ági viszonylatban, társaságiadó-könnyítés) kerülhet sor, ezek 20-30 milliárd forintot vehetnek ki az állam zsebéből. Alapból van egy - Varga Mihály államtitkár elmondása szerint - 230 milliárd forintos lyuk még, ezt azonban be lehet tömni a pénzügyi szektorra kivetett adóval és a közszférában végrehajtandó spórolással. Szakemberek szerint teljesen irreális már idén 200 milliárd forint pótadót várni a pénzügyi szektortól (400-500 milliárd forint nyereséget termelhetnek évente a bankok, biztosítók és pénzügyi lízingcégek, ráadásul ebből már - adóalapcsökkentő tételek miatt - 50-80 milliárd forintot elvisz a normál társasági adó), inkább 100 milliárd forint tűnik a valósághoz közelebb álló bevételvárakozásnak. A közszférában viszont lehetségesnek tűnik már idén a fennmaradó durván 150 milliárd forintot megtakarítani.

Jövőre a 16 százalékos egykulcsos szja az idei helyzethez képest becslésünk szerint 220-250 milliárdos lyukat üt a büdzsén, ezen felül még van egy kis, 50-80 milliárd forintos hiánytúlszaladási kockázat. A "bankadó" és az, hogy a költségvetési szektorban az idén elkezdődő spórolás jövőre fejti ki valódi költségcsökkentő hatását, ez a két tétel azonban hozzávetőlegesen ezt a lyukat be is foltozhatja. A bizonytalanságot az okozza, hogy a banki hitelezés beindul-e, a pénzügyi szektort érintő megszorítások (a bankadón felül a devizahitelezés elsorvasztása) megkérdőjelezik a hitelkínálat felpörgését. Márpedig ezesetben a gazdasági növekedési ütem is szerényebb lehet, és értelemszerűen az adóbevételi oldalon is okozhat ez némi, alig pár tízmilliárd forintos elmaradást.

Ellenzéki reakciók

A miniszterelnök bejelentéseire reagálva az LMP vezérszónoka, Schiffer
András elsősorban azt kifogásolta, hogy a program, bár új gazdasági
rendszer kiépítését ígéri, valójában a Fidesz neokonzervatív
fordulatát tükrözi. Viszontválaszában Orbán arról beszélt, hogy
ideológiai vitája van Schifferrel, aki szerinte klasszikus szocialista
álláspontot képvisel, amennyiben azt nézi, hogyan vehetne el a
tehetősebbektől, hogy abból a szegényebbeket támogassa. Ezzel szemben a kormány célja a gazdasági szabadság megadása. Vona Gábor alapvetően egyetértett a csomagban foglaltakkal, ő elsősorban a multinacionális cégek elleni intézkedéseket, valamint az államadósság újrarendezését hiányolta. Orbán határozottan kijelentette, hogy az adósság újrarendezéséről beszélni a jelen világgazdasági helyzetben önmagában is életveszélyes. A szocialisták részéről Mesterházy Attila azon
örvendezett, hogy szerinte a kormány az intézkedések egy részével
gyakorlatilag utólag elismeri az előző szocialista kormányok
intézkedéseit. Orbán ezt már nem kommentálta.

http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/06/08/ez_orban_29_pontja/

Kevés szex, sok stressz

A magyarok ötöde havonta vagy ritkábban él szexuális életet, kétharmada gyakran stresszel, a megkérdezettek felének pedig nagyon kevés közeli barátja van - derült ki a HáziPatika.com felméréséből.
A megkérdezettek 7 százaléka csak havonta, 12 százaléka ennél is ritkábban él nemi életet, 14 százalék pedig még/már nem aktív szexuálisan. A válaszadók 21 százaléka egyáltalán nem védekezik a nem kívánt terhesség ellen, akik viszont igen, azok 11 százaléka a megszakított közösülés módszerét alkalmazzák. A szexuális úton terjedő betegségek ellen a válaszadók 56 százaléka nem védekezik, mert állítása szerint monogám, tartós párkapcsolatban él.

A Hány közeli barátja van Önnek? kérdésre a 83 ezer válaszadó több mint fele azt mondta, hogy ötnél kevesebb embert tart közeli barátjának. Harmincegy százaléknak ötnél több, de tíznél kevesebb barátja van, és majdnem ötezer ember, a válaszadók 6 százaléka vallotta azt, hogy egyetlen közeli barátja sincsen.

A megkérdezettek 62 százalékánál fordulnak elő rendszeresen stresszes pillanatok, 14 százalék pedig erősen feszült minden nap. A kérdőívet kitöltők negyede egyáltalán nem tapasztal nyomást. A 60 fölöttiek 52 százaléka is közéjük tartozik. A legnagyobb nyomás alatt a 30-49 évesek vannak. A férfiak stressz-szintje alacsonyabb, mint a nőké: a férfiak egyharmada nem érez stresszt, míg a nőknek csupán 22 százaléka él nyugodt életet. Akikre erős stresszes teher nehezedik nap mint nap, azok 22 százaléka tartja rossznak az egészségi állapotát, míg az összes válaszadónak csak a 9 százaléka.

A magyarok egyharmada dohányzik, a dohányosok mintegy fele több mint napi fél doboz cigarettát szív el. Ennél is erősebb dohányosnak az érintettek tizede számít. A dohányosok közül az átlagnál többen felelték azt, hogy rendkívül stresszes az életük, naponta kávéznak, isznak szénsavas üdítőket, ellenben ritkán fogyasztanak tejet, tejterméket, zöldséget, gyümölcsöt, nem szednek vitaminokat és nem sportolnak. A válaszadók kétharmada minden nap kávézik, harmada pedig naponta több kávét is megiszik.

A HáziPatika.com 83 ezer fő részvételével folytatott egészség-felmérésének eredményeit az Ipsos ezerfős reprezentatív mintán végzett kutatása is alátámasztotta.

http://www.metropol.hu/itthon/cikk/580960

Áruházakat ürítenek ki Miskolcon

Kiürítették a Miskolc keleti kapujánál lévő áruházakat vasárnapra virradóra, mert a Sajó árvize ezeket is elöntötte. A rendőrök csónakkal eredtek a Auchan fosztogatóinak nyomába.

Bódi Zoltán, a miskolci tűzoltóság szóvivője közölte: szombaton a miskolci tűzoltóság több helyszínen dolgozott a vízkárok megelőzésén. Működési területükön Felsőzsolca és Miskolc keleti kapuja volt a védekezés két fő helyszíne.

Szombaton a reggeli órákban még úgy tűnt, a Sajó és a Kis-Sajó áradása miatt a Sajó utcán a korábbi napok erőfeszítései eredményesek lesznek. A ideiglenes védművek jól állták a víz nyomását, de az óriási víztömeg egy helyen megbontotta őket, és jelentős mennyiségű víz áramlott az útra, illetve a város keleti részére.

Vasárnap reggel így több utcát ki kellett üríteni Miskolc keleti részén, ahol a megáradt víz áttört a gátakon. Ezen a környéken több bolt, autószalon és szupermarket található. Munkatársaink helyszíni jelentése szerint az autószalonokban 50-150 centis vízben állnak az autók, a nagyáruházakban pedig térdig ér a víz. Az áramot kikapcsolták az egész környéken, néhány tűzoltót látni csak. A rendőrök több riasztást kaptak, hogy fosztogatókat láttak a kiürített, és félméteres vízben álló Auchan áruházban. A szupermarketek, így az Auchan, a Brico Store és a Metro is csak csónakkal közelíthető meg.

Több utcát teljes hosszukban 30-60 centiméteres víz lepett el, elmosva több kereskedelmi telephelyet, épületet. A kereskedők mentették a menthetőt a tűzoltók segítségével. Homokzsákok ezreivel, és több szivattyúval próbálták lassítani a keleti irányba törő áradatot, de ez végül is a késő esti órákra körülkerített több, a József Attila utca végén található nagyáruházat is.

http://index.hu/belfold/2010/06/06/aruhazakat_uritenek_ki_miskolcon/

Laky Zsuzsié a legszebb popsi

Egy formás női fenék beindítja a férfiak fantáziáját. Ki ilyenről, ki amolyanról álmodozik, ezért gyakran beszéd- és vitatéma. A sztárok igyekeznek elérni a számukra tökéletes külsőt, szinte már versenyeznek azon, ki néz ki jobban.

A Blikk kíváncsi volt az olvasók véleményére, hogy szerintük melyik magyar sztárnak van a legszebb és legformásabb feneke, ezért szavazást indítottunk. Weboldalunkon napokon keresztül 1–10-ig lehetett osztályozni a sztárok popsiját, hogy kiderüljön, az olvasók szerint ki a „fenékkirálynő".

A nyertes Laky Zsuzsi lett, akinek a 13 ezer szavazó a legjobb, 8,03-os osztályzatot adta. A második helyen a volt valóságshow-hős Debreczeni Zita (29) végzett 7,78 ponttal, a képzeletbeli bronzérmet pedig Horváth Éva (31) kapná 7,45-os osztályzattal. A legmeglepőbb, hogy a „testéből élő" sztár, Rubint Réka áll az utolsó helyen 4,97-dal.

Laky Zsuzsi ujjongott örömében, amikor megtudta, hogy ő a befutó. A modell feneke mások szerint is tökéletes; külföldön azzal is meggyanúsították, hogy plasztikai sebésznek köszönheti formás hátsóját.

– Évekkel ezelőtt Törökországban elindítottak egy modellversenyen. Akkoriban annyira keményen edzettem, hogy tényleg nagyon kerek volt. Fel is figyeltek rá, és állították, hogy szerintük implantátumot tetettem bele – nevetett Zsuzsi, aki szerint túlnyomórészt a genetikájának köszönheti a formáját.

– Mostanában kevesebbet mozgok, mint régebben, de azért igyekszem a heti három alkalmat betartani. Rajtam minden Isten ajándéka, nem a k arok kés alá feküdni – tette hozzá Zsuzsi.

http://www.blikk.hu/blikk_sztarvilag/laky-zsuzsie-a-legszebb-popsi-2020135/

Összedőlőben a Fidesz gazdaságpolitikai légvárai

A piaci elemzők egyöntetű véleménye, hogy nem igen értik a Fidesz megnyilvánulásait a magyar gazdaság helyzetéről. Az államcsőd emlegetését, a magyar gazdaság helyzetét a göröghöz hasonlító megszólalásokat "őrült beszédnek" tekintik, és racionális célt nem igen sikerült felfedezniük mögötte. Ha a kormányzás átadása és átvétele körüli fideszes retorikát nézzük, akkor valamivel közelebb kerülünk a megoldáshoz.

Azok a jelek (csak pár példát említve), amelyek a kormányzati honlapok OMG-s (értsd: Oh My God! Te jó Isten – micsoda szörnyűség) megcímkézésétől, katonai vezetők leváltásán, s a honvédség szakmai és morális válságának emlegetésén át a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetőjének (akinek tevékenysége az indoklás szerint veszélyeztette a szervezet működését) menesztéséig egyetlen képet sugallnak. Ami eddig volt, az minden rossz. Mindent újjá kell építeni, rendbe kell tenni, át kell alakítani, hogy a bezengett „forradalommal” egy új konszolidált Magyarország jöhessen létre a kétharmados parlamenti többséget élvező Fidesz vezetésével. Ebbe a vonulatba szépen illeszkednek a gazdasági vészhelyzetről, csontvázakról és közelgő államcsődről festett rémképek.

A baj az, hogy amíg például a honvédség becsülete vagy szakmai helyzete nem nagyon izgatja a magyar gazdaság finanszírozásának hátteret adó nemzetközi pénz- és tőkepiacokat, addig egy potenciális államcsőd nagyon is. A Fidesz vezetői tudhatnák, hogy a piacok minden ezzel kapcsolatos magas szintű megnyilvánulásra azonnal reagálnak. Ahogy ez megtörtént, amikor (a Fidesz által az utóbbi időben sokat támadott) Simor András jegybank elnök tavaly januárban arról beszélt, hogy az euró árfolyama akár 280-285 forint is lehet, s az árfolyam a kiinduló 265-ről azonnal 277 forintra ugrott.

Rémképek és hibás tények

Bár a magyar finanszírozási feltételek alakulásában mindig fontos jelzéseket adó londoni elemzők pénteki értékelései szerint „tényszerűen hibás” Magyarország pénzügyi helyzetét Görögországéhoz hasonlítani, és a Fidesz e nyilatkozatokkal valószínűleg inkább az adócsökkentések várható elmaradást igyekszik magyarázni, a piac reakciói mégis meglehetősen hevesek. Pénteken ugyanis csaknem egy évi csúcson járt a londoni kereskedésben a magyar törlesztéskockázatra köthető biztosítási tranzakciók díjszabása a fideszes nyilatkozatokat követően, az euró árfolyama 290 forint közelébe szaladt, két nap alatt 15 forintot gyengülve, az OTP árfolyama pedig a BÉT-en pénteken több mint 10 százalékot esett.

„Érthetetlen módon a Fidesz csak most kezd rájönni, hogy sem a nemzetközi piac, sem az Európai Unió, sem az IMF nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy lazítsunk a jövőre 3 százalék alá menő költségvetési hiányt ígérő adósságpályán” – magyarázta saját forgatókönyvét a hvg.hu-nak Madár István, a Corvinus Egyetem gazdaságpolitikai tanszékének adjunktusa. A közgazdász szerint a késői felismerésnek részben az is az oka, hogy eddig minden új magyar kormány sikeresen eljátszotta azt a játékot, hogy nagy „csontvázakat” talált a szekrényben, súlyosabb helyzetet a vártnál, ezért nagyobb mozgástérre van szüksége a költekezéshez, mint amekkorát a nemzetközi intézményeknek tett vállalásai lehetővé tennének. Ez eddig mindig be is jött.

Költekezési vágyak

Valószínűleg ennél egy kicsit több most a célja a Fidesznek, amikor óriási hiányt akar felfedezni a költségvetésben, miközben egész Európa éppen az ellenkezőjét bizonygatja – véli Madár István. Feltehetően így akarja megalapozni a költségvetési szigor enyhítését igénylő gazdaságpolitikáját, különben nem lesz lehetősége például a beígért adócsökkentésre, a devizahitel-konvertálásra, a nyugdíjpénztár-államosítási ötletre, még ha ezen elképzelések zöme eléggé hamvába holtnak tűnik is. Az viszont a közgazdász szerint rejtély, hogy miért ilyen későn veszi észre a Fidesz, hogy az eszkalálódó adósságválságtól való félelem mindent megváltoztatott. A piac már nem olyan türelmes velünk, mint korábban volt. Ilyen feszült helyzetben a magyar gazdaság valós állapotánál rosszabb képet festeni nagyon kártékony dolog. „Ha pár napig 280 körül mozog az euróárfolyam és magasba szöknek a CDS-felárak, még nem dől össze a világ, de ha mindez tartósan beárazódik, akkor évente akár több tízmilliárdos kár keletkezhet a nyilatkozatok miatt” – magyarázta Madár István. Arról nem is beszélve, hogy mit váltanak ki az ilyen kijelentések az államadósságot finanszírozó külföldi befektetőkből. Ha elhiszik a drámai helyzetet, akkor nyilván máshová fogják vinni a pénzüket. Pedig legalább már a lejáró adósságait sikerül mostanság az országnak a piacról meghosszabbítania.

„Feltehetően mindent szépen kigondoltak előre: kicsit várnak és a média figyelme mellett erősen keresgélnek, aztán rácsodálkoznak a költségvetés tarthatatlan helyzetére, nehéz szívvel, széttárt karokkal átírják korábban hangoztatott vagy csak sugallt terveik egy részét, s ebből a katasztrofális helyzetből indulva már a legkisebb eredmény esetén is joggal várják a közvélemény elismerését – írja blogjában Török Gábor politológus. − Nincs másra szükség ehhez, mint egyre erősödő, drámai hangú bejelentésekre, amelyek előkészítik, majd igazolják a „nagy a baj” tételét. Működőképes is lehetett volna ez a konstrukció, ha nem jön közbe a görög válság, amely az eredetileg belső felhasználásra szánt katasztrófa-kommunikációba hirtelen bekapcsolta a nagyvilág erre most a szokásosnál is érzékenyebb megfigyelőit."

A zavaró nyilatkozatok hátteréről várhatóan hétvégén sem tudunk meg sokkal többet, bár a Fideszes politikusok akkorra ígérték a nagy tényfeltárást és a kríziskezelő programot. A piaci pletykák szerint a Fidesz egy nagy hiányszámmal fog előrukkolni, 7 százalékot rebesgetnek. „Ehhez beleszámolnak majd mindent, amit tudnak, kicsit zsonglőrködnek a számokkal, s ekkora hiányba belefér majd némi adócsökkentés is. Aztán megnézik, hogy mit szól hozzá a piac, Brüsszel és az IMF, tesztelve, hogy meddig terjed a mozgásterük” – mondja Madár István. Jó esély van rá, hogy jottányit sem enged a nemzetközi nyomás, akkor a Fidesznek ki kell találnia egy új, működőképes gazdaságpolitikát.

Kötött pálya

A magyar konvergencia pálya 2011-re maximum 3 százalékos költségvetési hiányt engedélyez számunkra. Bármennyire is jól jönne, e kemény sarokszámot nem kerülhetjük meg. A manővert ugyanis az EU minden bizonnyal keményen szankcionálná, ami akár a szavazati jogunk felfüggesztését és az uniós pénzcsapok elzárását is eredményezhetné, ami igen komoly büntetés lenne, hiszen a GDP 2 százalékát kitevő bevételeink onnan származnak. Ebben az esetben a kemény brüsszeli válasz annál is inkább valószínű, mert Magyarország már kétszer megszegte engedély nélkül a konvergenciaprogram előírásait, s ilyesmi háromszor még egyetlen tagállammal sem fordult elő. Azaz igen jó lehetőséget kínálnánk fel, hogy példát statuáljanak velünk.

Ezt a helyzetet súlyosbíthatná, ha közben az IMF-fel sem sikerülne megegyezni. Pillanatnyilag ugyan a magyar gazdaság finanszírozható a nemzetközi piacokról, így nem kell az IMF-hitelhez nyúlnunk. Ám látható, hogy – egy olyan ország esetében, ahol a külső és belső eladósodottság egyaránt magas – már a félresikerült nyilatkozatok is igen jelenetős reakciókat váltottak ki a piacokon. A támogató hiteleket nyújtó szervezetekkel való egyetértés vagy egyezség hiánya pedig a bizalom elvesztését, azonnali jelentős tőkekivonást, a forint árfolyamának elszabadulását és már valóban államcsőd közeli helyzetet teremtene.

http://hvg.hu/gazdasag/20100604_osszedoltek_a_Fidesz_gazdasagi_legvarai

Csúszik a budai várfal

Bármikor halálos veszedelmet hozhat a fal a Hunyadi utca lakóházaira.

Halálos veszedelem leselkedik a budai várból a Hunyadi János utcai lakókra. A várfal megrepedt, csak idő kérdése, hogy mikor omlik le a domboldalról. A lakókat tegnap riadóztatta a katasztrófavédelem, számítsanak rá, hogy esetleg menekülniük kell.

– El tudjuk szállásolni önöket, de ha van lehetőségük rokonoknál megszállni, mielőbb egyeztessenek velük. Jó lenne, ha összecsomagolnák a legszükségesebbeket, hogy ha baj van, azzal már ne vesztegessék az időt – kopogtatott be Hugyecz György, a katasztrófavédelem munkatársa Ránky Miklóshoz (26). Ránky azt mondta, nem aggódik, de tudomásul veszi, hogy jobb az elővigyázatosság.

– Ha megindulnak a kövek, nem tudhatjuk, melyik ablakot találhatják el – magyarázta neki Hugyecz György.

A környéket ellepték a rendőrök és lezárták a várba vezető gyalogutakat, amely fölött ott magasodik a megrepedt és megdőlt várfal. 10-15 centis rések tátonganak rajta több méter hosszan. Markológéppel szedik ki fölüle a földet, hogy csökkentsék a várfalra nehezedő súlyt.

– Így jobban szemügyre lehet venni, milyen állapotban van a fal és mennyire dőlt meg – közölte Szekeres György földmérő geodéta, aki műszerrel figyelte, elmozdul-e a Sándor-palota és alatta a talaj. A hetek óta tartó esőzés meglazította a földet a budai vár oldalában, ettől pedig a fal elkezdett dőlni.

– Próbáljuk elhárítani a veszélyhelyzetet, de a munkát nehezíti az esős időjárás és hogy a megrepedt támfal 45 fokos emelkedőn van – jelentette be Zicherman Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. szóvivője. Hozzátette, szerdáig 160 köbméternyi földet emeltek ki.

A fal amúgy is nagyobb nyomásnak van kitéve, mint ahogyan építésekor tervezték, a II. világháború után ugyanis megmagasították az építményt. Sejteni sem lehet, meddig bírják még a falak és mekkora pusztítást végeznek a kövek, ha egyszer megindulnak a lakóházak felé.

http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/csuszik-a-varfal-2019998/

Erika: Nincs rajtam semmi mű!

A természetes szépséget szeretné hangsúlyozni Treuer Erika (22), ezért jelentkezett a Blikk szépségversenyére. Korábban soha nem készült róla fotósorozat, pláne nem félmeztelen. Bár nem szégyenlős, meg sem fordult a fejében, hogy hasonlóban vegyen részt, de lapunk ajánlatának nem bírt ellenállni. Gondolt egyet, és nevezett, hogy övé lehessen az egymillió forint és a nyuszis magazin fotózása. Ugyan még messze a cél, de már azt is tudja, mit kezdene nyereményével.

– A szüleim nem repestek a boldogságtól, amikor meséltem nekik a terveimről, de kénytelenek voltak beletörődni. Nagy szükségem van a pénzre, hiszen nemrég elvesztettem az állásomat, és jelenleg esélyem sincs újat találni. Pedig már az sem volt álmaim munkahelye, autóalkatrészeket szereltem össze egy gyárban – mesélte Erika, aki sokkal fotózásunk után jött össze egy fiúval, de már az a kapcsolat is véget ért: a fiú közölte, hogy nem szerelmes belé. Hiába, vannak még érthetetlen dolgok az életben...

– Egyszerűen csak ki szerettem volna próbálni magam, mert kíváncsi voltam, hogy egy profi fotózáson mit tudnak kihozni belőlem. Még nem láttam a képeket, de már az is fél siker, hogy idáig eljutottam. Nincs rajtam semmi mű, és ezen nem is változtatnék. Szerintem én természetesen vagyok jó – tette hozzá a mosolygós lány, aki elődeihez hasonlóan megmutatta, hogy nem csak a „műciciseké" a világ.

Bár Erika egy lépéssel közelebb került a győzelemhez, az olvasók szavazataira is szüksége van, hogy elnyerhesse a Miss Blikk 2010 címet. Éppen ezért csak biztatni tudja az olvasókat, hogy szavazzanak.

Szerkesztőségünk pedig arra ösztökél minden hölgyet, aki kedvet kapott, és úgy érzi, tudna mit kezdeni egymillió forinttal, hogy jelentkezzen bátran, hiszen még mindig nem késő. Folyamatosan keressük a Blikk szépét!

http://www.blikk.hu/blikk_sztarvilag/erika-nincs-rajtam-semmi-mu-2019884/

Több mint kétszáz év börtön a Koszi-klán tagjainak

A maffiaper 41 vádlottja közül harminc kapott börtönt, egyikük életfogytiglant. Tucatnyian közülük csak néhány hónapot lesznek még rács mögött, mert büntetésük nagy részét már az előzetesben letöltötték.

A diósdi maffiaper 41 vádlottja közül mintegy 30-at ítélt letöltendő szabadságvesztésre kedden hozott elsőfokú ítéletében a Pest Megyei Bíróság; egy ember kapott életfogytiglant, további nyolc vádlott kapott tíz évet, vagy annál hosszabb időtartamú szabadságvesztést. A letöltendő szabadságvesztésre ítélt vádlottak közül tucatnyinak csak néhány hónapra kell büntetés-végrehajtási intézetbe vonulniuk, mert az előzetes letartóztatás során a büntetésük jelentős részét letöltötték.

Mivel egy vádlott ügyét elkülönítették, 40 vádlott ügyében hozott ítéletet a bíróság: a letöltendő szabadságvesztések mellett további hat vádlott szabadságvesztését próbaidőre függesztette fel, hét vádlottat pedig részben, illetve egészében felmentett az ellene emelt vád alól. A rendelkező rész felolvasását követően nyolc vádlottat előzetes letartóztatásba helyezett a bíróság a kiszabott szabadságvesztésre tekintettel.

Összességében több mint 211 évnyi - részben felfüggesztett - fegyház, illetve börtönbüntetést szabott ki a Koszi-klán tagjait érintő úgynevezett diósdi maffiaper 41 vádlottjára a Pest Megyei Bíróság - derült ki a Legfelsőbb Bíróság épületében kedden tartott ítélethirdetésből.

A XXVII. rendű K. Ferenc a leghamarabb 35 év múlva szabadulhat. Ellene emberölés, lopás, társtettesként elkövetett rablás, rablási kísérlet és rongálás volt a vád. Súlyosbító tényezőnek számított, hogy e cselekményeket bűnszervezetben követte el, csakúgy, mint a vádlottak többsége. Ketten 20 év fegyházbüntetést kaptak, a többi vádlottra 1-től 18 évig terjedő szabadságvesztést szabott ki a bíróság, míg L. Gábor VIII. rendű, V. Gábor IX. rendű, Gy. Attila XVIII. rendű és P. György XLI. rendű vádlottat felmentették. A bűnszervezet számos tagját több millió forintos költség megfizetésére kötelezték.

Ötezer oldal jegyzőkönyv, 160 napnyi tárgyalás

Mint Bartkó Levente bíró a szövevényes bűnügy részleteinek ismertetése előtt elmondta: a 2008. április 1-jén kezdődött tárgyalássorozat alatt ötezer oldalnyi jegyzőkönyv készült, s mintegy 70-80 ezer oldalnyi nyomozati anyagot kellett áttanulmányozniuk. A százhatvan napon át tartó tárgyaláson kétszáznál is több tanút és harminc szakértőt hallgattak meg, miközben 1996-ig nyúltak vissza a bűncselekmények felgöngyölítéséhez. Némely vádlott több száz oldalas vallomást tett, a kihallgatások során a bíróság még az elkövetők beceneveit, illetve az egymás közt használt szlenget is "megtanulta".

A bíró megfogalmazása szerint a 2006-os olajlopásokkal kezdődő, négy nagy blokkból álló bűncselekmény-sorozat csupán a jéghegy csúcsa, ám a Pest Megyei Bíróság csak az összesen 21 tényállással meggyanúsítottakkal kapcsolatban hozhatott ítéletet. Mint kiderült, a 41 vádlott közül egy ismeretlen helyen tartózkodik, ellene elfogatóparancs van érvényben, míg egy másikat betegsége miatt új eljárás alá vonnak.

Olajlopás, védelmi pénzek, gyilkosságok

A Koszi-klán csoport számlájára írható bűncselekmények ismertetésekor a bíró részletesen beszélt a 2000-es évek elején a Mol százhalombattai finomítóját 100 milliós nagyságrendben megkárosító olajlopásokról. Szólt arról is, hogy a bűnszervezet több tagja hogyan jutott el a védelmi pénzek szedésétől a szárazföldi, illetve vízi úton bonyolított nagytételű olajlopásig. Ismertette a diósdi kettős gyilkosság előzményeit és körülményeit, a több pénzszállító autó és bankfiók ellen elkövetett támadás kapcsán keletkezett csoporton belüli vitákat, fenyítéseket és "lehúzásokat". A bíró többször utalt rá, hogy a bűnszervezetet Sz. István és Sz. Miklós, azaz Koszi Pista és Koszi Miki irányította.

Az ítélethirdetés helyszínén, a Legfelsőbb Bíróságon és annak környékén különösen szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be - tapasztalta a helyszínen a tárgyalást megelőzően, kedden reggel az MTI tudósítója. A Legfelsőbb Bíróság épületének környékét - ahol a megyei bíróság a sok vádlottra tekintettel tárgyalta az ügyet - a rendőrség kordonokkal hermetikusan körbezárta, több tucatnyi rendőr látható az épületen kívül és belül egyaránt. Ugyancsak több tucatnyi kommandós tartózkodik az igazságügyi palotában, amelyet kutyákkal is átvizsgáltak. Az épületbe való beléptetést is szigorúan veszik, mindenkit átvizsgálnak és a sajtó munkatársait is regisztrálják.

http://nol.hu/mozaik/itelet_lesz_a_diosdi_maffiaperben__kordonok__kommandosok_a_birosagon