22 év, 22 zűrös ügy - az MSZP sajátos születésnapi 'köszöntője'

Az MSZP szerint a Fidesz 22 éve alatt legalább 22 olyan mutyi van, ami említést érdemel. Török Zsolt szocialista képviselő szerint ezt megünnepelni nem tisztességes dolog; inkább szégyellni kellene.

Az MSZP-s országgyűlési képviselő a Demokratikus Hálózat néhány tagjával tartott közös sajtótájékoztatót kedd este a Zeneakadémia előtt, ahol a Fidesz a 22. születésnapját ünnepli.

Török Zsolt azt mondta: az általuk felsorolt ügyekkel ötleteket szeretnének adni a legnagyobb ellenzéki párt "nemzeti számonkérő székéhez". A saját soraikban kellene kezdeni az elszámoltatást - közölte.

A Demokratikus Hálózat tagjai papírról olvasták fel az egyes ügyeket, majd a lapokat összegyűrték és beletették egy műanyag talicskába, amellyel szavaik szerint arra akartak célozni, hogy a fideszes politikusok talicskával tolják a pártszékházba vagy családi vállalkozásaikba a közpénzeket.

http://nol.hu/belfold/22_ev__22_zuros_ugy_-_az_mszp_sajatos_szuletesnapi__koszontoje_

Morvai egymillióért szakértett a Medgyessy-kormánynak

A Medgyessy-kormány 2003-ban a Fidesz parlamenti kérdésére hozta nyilvánosságra, hogy közel egymillió forintért szerződött Morvai Krisztinával. A Jobbik mostani államfőjelöltje akkoriban az Esélyegyenlőségi Kormányhivataltól kapott megbízást, hogy külsős szakértőjeként dolgozott a családon belüli erőszak elleni kampányban.

Kormányzati felkérésre vállalt közreműködést Lévai Katalin kormányhivatalánál, majd minisztériumánál Morvai Krisztina.

A jobbikosok mostani –, az előző 20 év kormányzatainak ténykedését különbségtétel nélkül a politikai bűnözés kategóriájába soroló – kommunikációját figyelembe véve meglepő, hogy hét éve a párt államelnökjelöltje még szakértői megbízást vállalt a Medgyessy Péter kormánya számára a főként roma- és női esélyegyenlőségi kérdésekkel foglalkozó tárca nélküli minisztériumban.

A Mandiner blog által előásott országgyűlési dokumentum [1] szerint a Fidesz intézett írásbeli kérdést Lévai Katalinhoz, hogy ismertesse, milyen külsős szakértői és tanácsadó cégekkel szerződött 2003-ban. A miniszteri válaszból kiderült, hogy négy szakértő és cég kapott megbízást a „krízisközpontok kialakításához kapcsolódó szakértői tevékenységre”. A megbízottak között volt Morvai Krisztina is 960 ezer forintos szerződéssel.

Lévai Katalin az Index kérdésére elmondta, hogy Morvai Krisztinával már a Horn-kormány idején is dolgoztak együtt, ezért a régi munkakapcsolatra, és Morvai szakmai múltjára tekintettel 2003-ban is felkérte, segítse a családon belüli erőszakkal kapcsolatos központi kampányt. Lévai szerint a megbízás arra vonatkozott, hogy Morvai az ország több pontján megtartott kampányeseményen dramatizált előadásban dolgozza fel a témát. A volt miniszter szerint Morvai nagy érdemeket szerzett abban, hogy ez a nehezen tetten érhető erőszakfajta Magyarországon is bekerült a köztudatba.

Tavaly nyáron a Heti Válasz írta meg, hogy Morvaiból később majdnem miniszter lett [2]. Miután Lévai Katalint 2004-ben EU-s képviselővé választották, új embert kellett találni az Esélyegyenlőségi Minisztérium élére. A lap egy korabeli MTI-jelentést idézve állította, hogy Morvai, mint Göncz Kinga riválisa komoly jelöltként jött szóba a megüresedett poszt betöltésére, és esetleges kinevezése a kormányszóvivői tájékoztatón is felmerült.

http://index.hu/belfold/2010/valasztas/morvai_egymillioert_szakertett_a_medgyessy-kormanynak/

Bódi Sylvi bevadult

„Szexoktató, az első óra ingyenes" – ezt a feliratot tervezte Bódi Sylvi a pólójára, amit a Sugar Bird tavaszi-nyári személyes kollekciójában dob piacra.

Ám a gyönyörű modell itt nem állt meg, hiszen a többi kolléganője, Zimány Linda, Dukai Regina és Horváth Éva mellett, egyértelműen ő a legbevállalósabb.

„Az ő pólóikon inkább aranyos szövegek lesznek, de én az izgalmat szeretem – magyarázza Sylvi a tervezőasztal mellett. – Lesz más szöveg is, például: „Én vagyok a lány, akiről már annyit hallottál". Persze angolul. És olyan, hogy: „Local celebrity", vagyis helyi híresség. A legbrutálisabb, amin elöl egy szív van, Ed Hardy-s stílusban, és a szöveg: Heart Breaker Tour 2009, vagyis Szív tipró Turné. Alatta a felsorolás, világvárosok, dátum és név. Például Miami, január 17., John.

Én vagyok a legbevállalósabb, ezek a feliratok botrányt kavaróak, úgyhogy ilyenben leszek a bemutatón! – ígéri Sylvi. Azért azt őszintén bevallja, bár komoly szerepe van a tervezésben, igazából szabni, varrni nem tud. Megesett, hogy a szabásmintát is fordítva tartotta.

„De olyan ruhákat tervezünk, amit mi és más nők is szívesen hordanak. Én a nőies, szexis, elegáns vonalat képviselem, kedvenc színem a fekete, amit néha fehérrel kombinálok. Szeretem a csipkét, a szatént, a selymet. Minden ruhadarab, még a jogging is, a nőiesség jegyében készül, éppen azért mostantól lesz nagy méret is, hogy ne csak a nádszálvékony lányok hordhassák a ruháinkat.

http://www.blikk.hu/blikk_sztarvilag/bodi-sylvi-bevadult-2014482/

Leszbipornóban is nyomult a szőke gárdista

Többféle pornófilmben, többek között leszbikus jelenetekben is szerepel a Magyar Gárda egyik tagja. Müller Nikolett neve ismerősen csenghet azok számára, akik követték a 2009-es Erzsébet téri, be nem jelentett demonstráción őrizetbe vett gárdista lány ügyét, de Nikki Millerként is az ő - igaz, többnyire hard - képeit, videoit dobálja ki a keresőprogram. A dolog pikantériája, hogy Müller egy olyan szélsőjobboldali szervezet tagja, akik köztudottan melegellenesek.
Közel 150 pornófilmben, többek között leszbikus jelenetekben is szerepel a közismerten melegellenes Magyar Gárda egyik tagja.
Müller Nikolett neve a magyar szélsőjobboldali szervezetek körében ismerősen cseng: a fiatal lány már részt vett több rendezvényükön is, egy ilyen alkalommal pedig jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértése miatt 30 ezer forint pénzbírsággal sújtotta a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság.
Az indoklás szerint Müller 2009. július 4-én az Erzsébet téren egy be nem jelentett demonstráció résztvevőjeként a rendőri intézkedésnek ellenszegült, és a hatóság által meghatározott területet nem hagyta el. Az ellenszegülést a rendőri felszólítások ellenére is tovább folytatta, és az intézkedő rendőr irányába rúgott.

A Velvet birtokába jutott képkockák közül ez az egyetlen olyan felvétel, amin Müller nem szabadul meg a ruháitól. A felnőtt filmes szakmában többek között Nikki Millerként [1] (de van andy, Angela, Nikki, Nikolett, Angelique, Niki M, Candy Nubiles, Candy [2], stb., lehet válogatni) futó lány ráadásul nem válogatós, a felhozatalban férfiakkal és nőkkel egyaránt szerepel, illetve vannak vibrátoros jelenetei is.

Müller saját pornós oldallal [3] rendelkezik, a honlap szerint a legutolsó pornóképeinek a feltöltése 2009. decembere.

Az ügyben szerettük volna a Magyar Gárda egyik magasabb rangú tisztségviselőjét megkérdezni - pélául, hogy mi a véleményük arról, hogy a 2009-es melegfelvonulás elleni harcok után az egyik tagról kiderül, hogy kamerák előtt létesített szexuális kapcsolatot egy azonos neművel, ám válasz egyelőre nem érkezett. Mint ahogyan a Müllernek feltett kérdésre sem, miszerint az erkölcs védelmében oly hevesen szónokló gárdisták körében a leszbikus (vagy akármilyen) pornó nem ütközik-e az erkölcsiség falába.

Müller Nikolett ugyanakkor korábban sem tagadta, hogy pornózott volna. Sem a kérdést először feszegető romalapnak [4], sem a pornósztárságát a Hírszerzőn írt blogjában felvető Radics Bélának [5] nem cáfolta.

A művésznőről filmrészletet ide [6] kattinta láthat, nagyfokú puncitartalma miatt kizárólag 18 éven felüli olvasóinknak ajánljuk.

http://velvet.hu/szex/2010/03/27/pornos_gardista/

Emléktábla Bánhidy Lászlónak

Emléktáblát avattak Bánhidy (Bánhidi) László színművész előtti tisztelgésként egykori lakóháza falán Budapesten, a Szent István körúton pénteken a színházi világnap alkalmából.

A színművész 1952-től több mint harminc éven át, egészen haláláig a Szent István körút 22. szám alatt lakott. Emléktábláját pénteken Tóth József polgármester leplezte le, alakját pedig Farkasházy Tivadar humorista, a XIII. kerület díszpolgára idézte meg.

Bánhidy László 1906-ban született Szatmárnémetiben. A Színművészeti Akadémián 1928-ban szerzett diplomát, az Országos Kamara Színházban kezdte a pályáját. Ezt követően Kassán, majd Ungváron és Munkácson színészkedett.

1934-ben szerződött a Bethlen téri Színházba Budapestre. 1937-től a Magyar Színház, majd a Belvárosi Színház tagja volt. 1942-től a Vidám Színpadon játszott 1944-ig, amikor a Nemzeti Színház tagja lett, de játszott a Madách Színházban is. 1949-51-ben a Belvárosi, 1951-től 1957-ig a Magyar Néphadsereg, 1957-1960 között a Petőfi, 1960-tól 1963-ig a Jókai, 1963-1966 között a Thália Színház tagja volt. 1965-66-ban az Irodalmi Színpadon is szerepelt. 1966-ban nyugdíjazták, s csak 1983-ban a Pesti Színházban lépett fel ismét.

Karakterszerepeket formált meg remek megfigyelőképességgel, ízes beszéddel, egyénien fanyar humorral. Különös hanghordozása, iróniája kiválóan érvényesült mesteri játékában. Általában munkás- és parasztfigurákat keltett életre, a sematikus jellemből is hús-vér alakot formált.
1942-ben filmezett először, de pályafutása a háború után bontakozott ki. Sok filmben formált meg epizód- és karakterszerepeket, mint részeges öreg bányász, öreg paraszt. Humoros figurát alakított A pogány Madonna című krimiben (1980): Matuskát, a ravasz öreg fagylaltost játszotta. Számos tévéfilmben is láthatta a közönség, többek között a Kincskereső kisködmönben (1968), a Borsban (1968), az Egy óra múlva itt vagyok (1971) című alkotásban vagy A fekete város (1971) című sorozatban. Emlékezetes alakítása volt Matula bácsi a Tüskevárban (1967) és Konc bácsi az Indul a bakterházban.

http://kultura.hu/main.php?folderID=952&articleID=298813&ctag=articlelist&iid=1

Több tonna pacalt vontak ki a forgalomból

Több tonna pacalt vontak ki a forgalomból, miután kiderült, hogy eredetileg kutyaeledel alapanyagának szánták, csak később átcsomagolták, hogy emberi fogyasztásra értékesíthessék.

Kutyaeledel alapanyagként az országba érkezett, majd emberi fogyasztásra átcsomagolt pacalt talált a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MSZH) több cég telephelyén. Azonnal elrendelték a megtalált tételek kivonását a forgalomból, közölte az MSZH csütörtökön.

A pacalból a kiskereskedelembe nem jutott, de a hűtőraktárból kerültek ki 5 kilogrammos csomagok. Ezeket feltehetően vendéglátó helyekre vitték, így néhányan fogyaszthattak belőle, de ez közvetlen veszélyt nem jelent az emberi egészségre. Élelmiszerbiztonsági kockázattal viszont jár, mivel a marha gyomor egészben érkezett Magyarországra, a tisztítást és feldolgozást itt végezték, mondta Bognár Lajos elnökhelyettes.

A hivatal szerint bértárolásra csaknem 1,5 tonna termék a Vadex Mezőföld Rt. székesfehérvári raktárába, illetve több mint 2 tonna - nagykereskedelmi értékesítésre - a Velence-Meat Kft. szintén székesfehérvári raktárába került. A termék további előállítását és forgalmazását az MSZH megtiltotta és elrendelte a forgalomban lévő termékek visszahívását.

http://index.hu/bulvar/2010/03/25/tobb_tonna_pacalt_vontak_ki_a_forgalombol/

Gárdisták vigyáztak Morvaira Encsen

A Jobbik tizenkét pontját ismertette Morvai Krisztina a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Encsen tartott lakossági fórumán - megelégedéssel nyugtázva, hogy gárdisták vigyáznak rá.

Az Európa Parlamenti képviselő, a Jobbik államfőjelöltje, Gaudi-Nagy Tamással, a párt igazságügyi miniszterjelöltjével kampányolt a helyi képviselőjelölt, Baksy Rezső András mellett.

Az encsi művelődési házban összegyűlt több mint kétszáz ember türelmesen várta a mintegy félórás késéssel megérkezett Morvai Krisztinát és Gaudi-Nagy Tamást, akiket virággal, egy üveg, nemzeti színű szalaggal felpántlikázott itallal és vastapssal fogadtak. A Jobbik államfőjelöltje megelégedéssel nyugtázta, hogy biztonságukra itt is a Magyar Gárda egyenruháját viselők vigyáztak, legalább tucatnyian.

Morvai Krisztina - hallgatósága kézfelnyújtásos beleegyezésével - nem előadást tartott, hanem a Jobbik 12 pontjáról szólt. A sajtószabadságról, a pesti felelős minisztériumról, az évenkénti pesti országgyűlésről, a törvény előtti egyenlőségről, a nemzeti őrseregről, a katonák alkotmányra történő eskütételéről, arról, hogy a magyar katonákat ne küldjék külföldre, a külföldieket pedig küldjék haza. Az aktualizált tizenkét ponthoz sorolta a közteherviselést, a joghoz, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, a valódi nemzeti bankot, a politikai foglyok szabadon bocsátását, és végezetül uniót Erdéllyel.

Az abaúji Encs a Fidesz egyik, ez idáig bevehetetlen bástyája, 1994-től mindig Ódor Ferenc nyerte a választásokat. A megyei közgyűlés jelenlegi elnöke április 11-én is megméretteti magát. Ugyanitt indul a Jobbikos jelölt mellett Nyakó István MSZP-szóvivő, Bihi Miklós, a Lehet Más a Politika, és Szabó Gyula az MDF, valamint Egerszegi Sándor, az Összefogás Párt képviselőjelöltje.

http://nol.hu/archivum/gardistak_vigyaztak_morvaira_encsen

Az Újházy tyúkhúsleves a magyarok kedvence

Kihirdették a Magyarország kedvenc étele internetes szavazás eredményeit. Meglepő és mulatságos eredmények születtek.
A Netpincéren a rendelés után hetek óta szavazás ugrott fel, amin egy előválogatott listából ki lehetett választani a tíz kedvenc magyar ételünket a pacalpörkölttől a rigójancsiig. Egy hónap alatt összesen 77 ezren szavaztak, a szervezők szerint reprezentatív volt a közvélemény-kutatás. Igaz, vélhetően csak a Netpincérre regisztráltak vagy azok töltötték ki, akik az interneten valahol ráakadtak a kedvencetel.hu oldalra [1]. Az eredményt kedden hirdették ki a Symbol étteremben: 26 477 szavazattal nyert az Újházy tyúkhúsleves. Az utolsó 725-tel a tarhonyaleves lett.

Kicsit félve mentem a sajtótájékoztatóra, egy újságírónak kellemetlen lehet, amikor azt méregetik, vajon csak enni jött-e. De mivel kifejezetten az evésről volt szó, nem volt kínos, szerencsére az étterem személyzete sem éreztette velünk, hogy nem fizető vendégek vagyunk. A hangulatos eredményhirdetést Fülöp Zoltán szervezte, aki csak magunk közt jegyezte meg, hogy ő írta régen a Kolbászbajnok [2] blogot. Pedig egyáltalán nincs mit szégyellnie azon, hogy a blogolás hőskorszakának legendás tartalmát szolgáltatta.

Gondolom, ahány magyar, annyifélét gondolunk arról, mi is számít magyar ételnek vagy magyarosnak, de ezt most ne feszegessük, erre nem lehet alapszabályt lefektetni. A krumpli, a paprika, paradicsom mind az Újvilágból került hozzánk, ráadásul ma inkább számít népételnek a girosz, mint a túrós csusza. Se a burrito, se a pizza nem került a választható étkek közé. Az eseményt a Netpincer.hu alapítója, Perger Péter vezette, a verseny szakmai támogatója, a Nemzeti Gasztronómiai Szövetség nevében [3] Várhelyi Miklós szakács kommentálta a dobogós ételeket.

Ezekből mutatóba hoztak is, hátha esetleg már elfelejtettük volna, hogy néznek ki. Az elfelejtés túlzás, de ahogy észrevettem, olyan ételek nyertek, amiket nem annyira gyakran eszünk hétköznap, inkább régi, gyerekkori emlékek fűződhetnek hozzájuk. Ezt Perger Péter is így látja, elmondta, hogy ők a Netpincérnél tudják, melyik ételekből rendelnek az emberek a legtöbbet, de a szavazásnak ezzel nem nagyon van átfedése. Rendelni praktikus megfontolásból szoktunk, viszonylag ritkán fordul elő, hogy az ember a kedvencét hozatja.

A verseny célja az volt, hogy olyan magyaros ételeket népszerűsítsen, amiket sokan szeretnek, de nem szerepelnek az étlapokon. Erre jó példa a madártej, ami a desszertek közül az első lett, éttermekben mégsem lehet sokszor rendelni belőle.

3. helyezett: palacsinta, lecsó, halászlé

Várhelyi Miklós szerint a palacsinta az ókorból ered, vastagabb lepényként kövön sütötték, a franciából a magyar konyhába a két világháború között került be. A lecsó könnyen elkészíthető étel, mégis közel áll az emberek szívéhez. A halászléről a szakács napokig tudna beszélni, azért is csodálkozott, hogy csak harmadik lett, mert ez tipikusan olyan étel, amihez Magyarországon remek alapanyagok vannak: folyóink halai, paprika, paradicsom, hagyma, mind csodás.

2. helyezett: somlói galuska, brassói aprópecsenye, babgulyás

A somlói magasan előzte a palacsintát. Akkor igazán jó, ha háromféle (vaníliás, csokis és diós) piskótából készül. Paraszthajszállal lett második a lecsóhoz képest a brassói aprópecsenye, aminek állítólag semmi köze Brassóhoz. Többféle lehetséges eredete van. Gundel Imre, a Gundel egykori vezetője szerint egy brassói üzletember szállt meg egyszer a Gellért Szállóban, éjszaka érkezett, amikor a konyha már be volt zárva. Mivel nagyon éhes volt, megkért valakit, pirítson neki fokhagymával kockára vágott, sózott húst, és legyen benne krumpli is. Egy másik nézet szerint Gróf Nándi bácsi találta ki a brassóit még utasellátós korában.

A babgulyás 3000 szavazattal előzte be a sima gulyáslevest. A szakács szerint a bableves ősi magyar étel, az Urálon túlról hoztuk, aztán keverték össze később a gulyással. Várhelyi Miklós úgy utalt a gulyáslevesre, hogy azért gulyás, mert a gulyások a gulyájukat terelgetve ezt ették. Én ezzel kapcsolatban Váncsa István nézeteit vallom, miszerint tévesen terjedt el a köztudatban mindez. Józan paraszti ésszel gondolkodva tényleg elképzelhetetlen, hogy így lett volna, hiszen a gulyások szegények voltak, a marhahús drága. A marha nagy volt, mélyhűtő nem létezett. Paprika és paradicsom sem igen volt náluk, talán bográcsot sem cipeltek, sőt állítólag nem is főztek.

1. hely: Újházy tyúkhúsleves, töltött káposzta, madártej

Az első helyezett desszert bejelentését döbbent csend követte: madártej. A madártej francia eredetű, nem sok köze van a magyar konyhához, de mivel mindig fellelhető alapanyagokból készül (régen otthon nem volt benne vanília, ami most már elengedhetetlen összetevője), sokszor ezt adták az édességre ácsingózó kisgyereknek, amikor még nem volt gumicukor. Ez pont olyan étel, ami hiányzik az éttermek kínálatából, de a szervezők reménykednek, hogy felkerül méltó helyére. Várhelyi Miklós biztosan felveszi az országgyűlési hivatal konyhájának kínálatába, hiszen ott ő a séf.

A győztes

A húsleves Újházy Edéről, a századforduló híres színészéről kapta a nevét. A mély, dörmögő hangú, testes úriembernek egyszer a Gundel elődjének számító Wampeticsben az egyik szakács szívességből csinált egy húslevest, ami Újházy Ede ínyére való volt: fehér húsokat, belsőségeket, vékony tésztát és színes zöldségeket szeretett látni a tányérján. Ede kakassal szerette a legjobban, Krúdy többször is megírta, hogy csillogott rajta a gyöngyöző, aranysárga lé.

A sajtótájékoztató végén meg lehetett kóstolni a szóban forgó ételeket. Az Újházy tyúkhúsleveshez nem sokan nyúltak, inkább babgulyásból merítettek. A halászlé pedig nagyon finom volt.

http://index.hu/kultur/eletmod/2010/03/23/az_ujhazy_tyukhusleves_a_magyarok_kedvence/

Hatból ötnek sikerült

Hat, büntetőügyekben érintett magyar állampolgár bízhatott abban, hogy hivatalosan is képviselőjelölt lesz, így mentelmi jogot szerezhet. Közülük ötnek sikerülhet is, Budaházy György azonban elbukott.

Hat, büntetőügyekben gyanúsított vagy letartóztatásban lévő magyar állampolgár próbált az idei választáson azzal a jogi lehetőséggel élni, hogy képviselőjelöltként mentelmi jog illetné meg őket. Hatuk közül az Országos Választási Iroda hétfői adatai szerint egyedül a terrorcselekmények gyanújával letartóztatott Budaházy Györgynek nem sikerült összegyűjtenie a 750 ajánlószelvényt [1].

Budaházyt két jobbikos támogatója, Morvai Krisztina államfő-jelölt és Gaudi Nagy Tamás igazságügyminiszter-jelölt beszélte rá a jelöltségre [2], mondván ha hivatalosan is képviselőjelölt lesz, akkor mentesség illeti meg. Szélsőjobbos körökben kisebb botrány kavarodott [3] abból, hogy a Jobbik hivatalosan nem vállalta fel jelöltként a terrorizmussal vádolt Budaházy jelölését.

Budaházy így végül Novák Előd, a Jobbik alelnökének ellenében próbálta összegyűjteni a jelöléshez szükséges 750 ajánlószelvényt, sikertelenül.

A többiek sikeresebbek voltak. Kolompár Orbán, az MCF elnöke sikeresen duplázott, az EP-választások után az országgyűlési választásokon is mentelmi jogot szerzett képviselőjelöltként. Kolompárt különböző pénzügyi machinációkka, egyik folyamatban levő perében például jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével, jelentős értékre elkövetett sikkasztással, számviteli fegyelem megsértésével és magánokirat-hamisítással vádolják [4]. Amíg képviselőjelölt, nem hallgatható ki.

Hatvani Csaba [5], a budapesti 8-as választókerület szocialista képviselőjelöltje, Terézváros alpolgármestere két ügyben is gyanúsított - igaz, kényszerintézkedés nincs ellene. Elviekben mentelmi jog illeti meg, de Budaházy esetében már tisztázódott, hogy a bíróság kérheti az Országos Választási Bizottságtól a mentelmi jog felfüggesztését.

Földesi-Szabó Lászlót [6], az Egymásért Egy-Másért Alapítvány vezetőjét milliárdos vám- és adócsalással vádolják. Ő a Magyarok Egymásért Szövetsége nevű párt négy jelöltje közül az egyik. Földesi-Szabó pere 2009. júniusában kezdődött, elviekben most, a választás végéig nem lehet kihallgatni az ügyben.

A képviselőjelöltség megszerzésével menekülne az előzetesből a ScienNet-ügy egyik letartóztatott gyanúsítottja, Leinemann Zsolt [7] is. A törzsvásárlói hálózatot működtető ScienNet ellen tavaly novemberben rendelt el nyomozást a Vám- és Pénzügyőrség különösen nagy adóhiányt okozó adócsalás gyanújával. Leinemann, a cég meghatlamazottja 2009. november 27. óta van előzetes letartóztatásban. Debrecen 2-es körzetében gyűjtötte be a jelöléshez az ajánlószelvényeket.

Kicsit más Nagy Tamás, az MDF soproni jelöltjének az esete. Nagy ellen a választás rendjének megsértése miatt tettek feljelentést, a hírre reagálva Nagy jelezte, hogy lemond mentelmi jogáról [8].
Egyéni képviselőjelölt lett Herényi Károly is, aki ellen szintén büntetőeljárás folyna, ha a parlament kiadta volna mentelmi jogát - ahogy Dávid Ibolya ellen is, aki szintén jelölt lesz, amennyiben az MDF országos listát állít. Az ő esetük annyiban más, hogy őket még képviselőként illette meg a mentelmi jog, amit a parlament kérésük ellenére sem függesztett fel. Amennyiben újra képviselővé választják őket, az új parlament dönthet mentelmi jogukról.
Hagyó Miklós ebben már nem bízhat. Képviselőként ugyan őt is megilleti még a mentelmi jog - ezt csak a parlament vonhatná meg, de aligha hívnak össze csak ezért rendkívüli ülést -, de a BKV-botrány miatt pártja visszaléptette [9] a képviselőjelöltségtől. Így újrázni már biztosan nem tud, azaz, amint lejár a jelenlegi parlament mandátuma, Hagyó is elveszti mentelmi jogát.

http://index.hu/belfold/2010/valasztas/otbol_negynek_sikerult/

Budaházy nem lett képviselőjelölt

Száztíz kopogtatócédula hiányzott az előzetesben lévő Budaházy György képviselőjelöltségéhez.

Budaházy György nem indulhat az áprilisi parlamenti választásokon, mert nem gyűjtött elegendő számú ajánlószelvényt. A szükséges 750 helyett mindössze 640 érvényes kopogtatócédulát adott le határidőre, közölte az Újbudai Önkormányzat sajtóosztálya a XI. kerület jegyzőjének bejelentése alapján.

Budaházy Györgynek így nem lett mentelmi joga, ezért a terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal visszaéléssel, emberölés előkészületével és aljas indokból elkövetett súlyos testi sértéssel gyanúsított férfi továbbra is előzetes letartóztatásban marad.

Budaházy független jelöltként indult volna a főváros 17. választókerületében.

Nem automatikus

Halmai Gábor alkotmányjogász korábban az fn.hu [1]-nak úgy nyilatkozott, hogy ha egy személy, aki büntetőeljárás alatt áll, sikeresen összegyűjti a választásokra a 750 ajánlószelvényt, akkor az ellene eljárást folytató bíróságnak az OVB-hez kell fordulnia, amely ezután eldönti, hogy adott esetben indokolt-e az érintett jelöltségével automatikusan járó mentelmi jog felfüggesztése.

Budaházy, valamint az őt támogató két jobbikosok, Gaudi-Nagy Tamás és Morvai Krisztina eddig ugyanis arra alapozták az egész kopogtatócédula-gyűjtési akciót, hogy a képviselőjelöltséggel járó mentelmi joga alapján elérhetik az általuk politikai fogolynak tekintett radikális büntető ügyeinek felfüggesztését, és szabadlábra helyezését.

http://index.hu/belfold/2010/valasztas/budahazy_nem_lett_kepviselojelolt/

Egyre kevesebb bért mernek kérni az álláskeresők

Az álláskeresők által elvárt bérek átlaga 2010-ben 166 700 forintra esett vissza, miközben 2009-ben 171 000, 2008-ban pedig még 178 000 forint volt az elvárt bérek átlaga – derül ki a Workania.hu internetes állásportál legújabb kutatásából.

Az MTI-nek eljuttatott felmérésből kiderül, hogy tavaly leginkább Baranya megyében csökkentek az igények az előző évhez képest: itt 11 százalékkal, 169 ezer forintról 151 ezer forintra esett vissza az álláskeresők által elvárt átlagbér. Enyhe növekedés tapasztalható ugyanakkor az elvárt bérek tekintetében Bács-Kiskun megyében: itt 170 200 forintról 173 200 forintra nőtt az igények átlaga, illetve 4 százalék volt a növekedés Békés, valamint Veszprém megyében.

A tavaly év végi összesített adatok alapján a legmagasabb, 200 800 forint, az álláskeresők által elvárt bérek átlaga Komárom-Esztergom megyében, ebben az összehasonlításban Veszprém megye áll a második helyen 191 300 forinttal. A foglalkozási csoportokat vizsgálva a felmérésből kiderül, hogy legnagyobb mértékben – 5 százalékkal – a szakképzett munkaerő által elvárt jövedelem átlaga csökkent, 156 100 forintról 147 900 forintra.

A segédmunkások elvárása 4 százalékkal csökkent: 134 900 forint volt 2008-ban, tavaly pedig 129 800 forint. Három százalékkal csökkent a felső vezetők elvárásainak átlaga, 424 000 forintról 411 000 forintra. Az adminisztratív alkalmazottak igényeinek átlaga 2 százalékkal nőtt, 145 000-ről 152 400 forintra. A korcsoportok szerinti összehasonlítás azt mutatja, hogy legnagyobb mértékben a 35-44 év közötti korcsoport átlagos fizetéselvárása csökkent, 6 százalékkal, 208 300 forintról 195 510 forintra.

http://www.mno.hu/portal/702088

Övék a többség, miénk az igazság

Egy évvel bukása után, néhány héttel az országgyűlési választások előtt országértékelő beszédet tartott Gyurcsány Ferenc. A saját egykori pártja által ignorált politikus sok újat nem mondott, és makacsul ragaszkodott saját progresszív és demokratikus igazságához.

"A világ nem látott olyat, mint ez az Orbán Viktor, aki nem hajlandó felfogni, hogy senki nem kíváncsi rá, és még mindig bohóckodik ezekkel az évértékelő beszédekkel" - 2006-ban Gyurcsány Ferencre szavazó férfi helyzetelemzése 2010 januárjában.

Gyurcsány Ferencnél erősebb jellemeket és nagyobb koponyákat is tett már tönkre a hatalom mámora, Magyarország egykori miniszterelnökének pénteki országértékelő beszéde pedig egészen nyilvánvalóvá tette, hogy az ország élén eltöltött időszak teljesen elszakította őt a valóságtól. Egy bukott, szavazói, pártja, de még saját talpnyalói jó része által is elhagyott politikus igyekezett meggyőzni egy túlnyomó többségében szegény nyugdíjasokból álló, néhány ezres közönséget arról, hogy ők a magyar jövő záloga.

Mai nyugdíjasok, egykori talpnyalók

Péntek délelőtt még úgy volt, hogy a Magyar Demokratikus Charta nevű szervezet által szervezett rendezvénynek a budapesti Syma csarnok ad otthont, ám délután már mindenkit átirányítottak a közeli, kisebb befogadóképességű Körcsarnokba. Az épületben néhány ezren, a kint felállított tévénél néhány százan követhették a beszédeket. A közönség összetétele a hardcore Gyurcsány-rajongókról szóló összes közhelynek megfelelt, elvétve lehetett hatvan alattiakat látni, negyven alattiakat szinte egyáltalán nem. A frizurák, a kosztümök és a nyakkendők minden szempontból a megboldogult BP TV mulatós műsoraiban tapsolókra emlékeztettek. A nagyon-nagyon kevés fiatal közül szinte mindenki vagy idősebb partnere támaszaként szolgált, vagy nagyon Societas-aktivistának tűnt.

A fő attrakció előtt Vitányi Iván és Bauer Tamás tartottak rövid bevezetőt. Gyurcsány – és ebben nincs egyedül sem a magyar, sem a nemzetközi politikai mezőnyben – már miniszterelnökként is előszeretettel játszotta a tudós társaságban jártas, korunk legnagyobb elméivel is egyenlőként társalgó [1] értelmiségi szerepét, Vitányin és Baueren kívül pedig ma már nagyon nehezen talált volna bárkit, akik hajlandóak is vele egy színpadon szerepelni, és legalább a saját közönsége elismeri szakértelmüket.

A színpad egyébként megszólalásig úgy nézett ki, ahogy kampányidőszakban egy miniszterelnök-jelölté szokott, ám a rendezvény műfaja és Gyurcsány beszédének oka végig homályban maradt. A rendezvényről Gyurcsány pártja a bejelentése óta igyekszik tudomást sem venni, sem Lendvai Ildikó, sem Mesterházy Attila nem tűntek fel pénteken a Dózsa György út közelében sem. Ott volt viszont Juhász Ferenc, Kökény Mihály és Gál J. Zoltán, meglepetésre pedig az egykor SZDSZ-es Eörsi Mátyás is. Gyurcsány egykori belső körének olyan tagjai, mint Dessewffy Tibor vagy Ficsor Ádám ha jelen is voltak, nem mutatták magukat meg a közönségnek.

Gyurcsány bukásáról, beszédének szükségtelenségéről éppen a hiányzók listája mondta el a legtöbbet. Orbán Viktor 2003-as évértékelő beszédén nagyjából ugyanazok ültek a közönség első soraiban, mint egy vagy két évvel korábban. És azok ülnek ott ma is. Gyurcsány mögül azonban nem csak a szavazók tömegei hátráltak ki, hanem saját közvetlen munkatársai, egykori miniszterei is faképnél hagyták.

Rendíthetetlen ólomkatona

Gyurcsány beszédében elsősorban unalmassága, az újdonságok teljes hiánya, az általa, illetve más szocialista politikusok által már ezerszer elmondottak megismétlése volt a különös. Joggal volt feltételezhető, hogy ha egy egykori politikus, akinek a választási kampányban semmilyen szerepe nincs, szólásra emelkedik, akkor valami újat és nagyot akar mondani. Gyurcsány azonban ennek nem látta szükségét, még a kedves barátaim megszólítás is maradt. Egyórás beszédét Magyarország utóbbi nyolc évének elemzésére, valójában inkább saját kudarcának elmagyarázására használta.

A beszéd legérdekesebb részei azok voltak, amelyekben Gyurcsány a saját igazságába vetett megingathatatlan hitet igyekezett összeegyeztetni bukásának tagadhatatlan tényével. Kacskaringós érvelése szerint Magyarországon ugyan sokan vágytak reformokra, ám kevesen voltak készek is ezekre. Hiába akarta 2002 óta az MSZP a "nyugatos polgárosodás útjára" állítani az országot, a szavazók jelentős része ebből nem kért. A magát végig progresszív demokrataként jellemző Gyurcsány különösen antidemokratikus trükkel igyekezte önbizalmával hallgatóságát is megfertőzni: a többség mást akart, de nekik volt igazuk. Gyurcsány az őszödi beszéd "cifraságait" is a saját igazságába vetett szenvedélyes hitével és "szeretetével" magyarázta.

Gordon buksija, Orbán gárdája

Gyurcsány mai viszonya az MSZP-vel meglehetősen homályos. A pénteki rendezvénynek már a ténye is nyilvánvalóvá tette, hogy Gyurcsány politikusi ambíciói érintetlenek, az azonban erősen kétséges, hogy ha vissza is tér, azt ennek a pártnak a katonájaként fogja-e tenni. A nagy öreg pozíciójába helyezve magát mindenesetre megsimogatta Bajnai Gordon és Lendvai Ildikó fejét is. Mesterházy Attilának ennyi nem jutott, csak a beszéd végén a felszólítás, hogy az egybegyűltek április 11-én legyenek szívesen a Mesterházy vezette MSZP-listára szavazni.

A várakozásoknak megfelelően ennél jóval hosszabban foglalkozott Gyurcsány az MSZP, illetve saját ősellenségével, a Fidesszel és személyesen Orbán Viktorral. Gyurcsány továbbra is elkötelezett híve az Orbán=Gárda egyenletnek, minden alkalommal, amikor arról beszélt, hogy ezt azért ő nem gondolja, sietett is hozzátenni, hogy de hát azért nagy különbség nincs. Gyurcsány szerint Orbán és a Fidesz antidemokratikusak, és a "Jobbik felől tűnnek csak demokratának, a demokrácia felől viszont szélsőségnek". Gyurcsány azt is Orbán szemére vetette, hogy nem kért elnézést, nem határolódott el a "szocialista politikusok házaira Molotov-koktélokat hajítóktól".

Gyurcsány azt is világossá tette, hogy saját kudarcáért, az ellene forduló tömegekért is a Fideszt teszi felelőssé, amely 2002 óta nem ellenzékként, hanem háborúzó félként viselkedik, az eredményeket elismerni nem hajlandó, kishitűvé teszi az embereket, és a népszavazással végleg ellehetetlenítette a reformokat.

Beszédes volt a szocialista kormányok nyolc évének eredményeit soroló rész is. Gyurcsány hosszasan dicsérte a Medgyessy-kormányt, amiért visszaállította a parlament heti ülésrendjét, és ezzel gátat szabott az antidemokratikus erőnek. Ezután pedig szintén részletesen felsorolta, hogy még milyen sok célja volt a szocialistáknak az egészségügyitől kezdve az oktatásin át az államreformig. Az, hogy ezekből mi valósult meg, nem derült ki. Gyurcsány inkább arról beszélt, hogy százezer szegény gyerek étkeztetéséről gondoskodtak, minden faluban épült valami új, Budapestet meg lehet kerülni autópályán (?), valamint a cinizmus határát súrolva külön megdicsérte a "gyönyörű somogyi völgyhidat [2]".

Egy tehetséges szónok

Gyurcsány minden második mondatát taps, tréfásnak szánt arckifejezéseit, drámai sóhajait hangos kacaj kísérte. A közönség nyilván válogatott rajongókból állt, ám ettől még tény, hogy Gyurcsány kiváló szónok, talán a legjobb a magyar politikai mezőnyben, különösen amikor nyomás és tét nélkül, szabadon beszélhet. Pénteki teljesítménye azonban így is csak ráerősített arra a korábbi megállapításra, hogy Gyurcsány szónokláson kívül csak két dolgot csinált jól politikusi pályafutása során: ügyesen jutott hatalomra, és ügyesen is mondott le.

Más nem sikerült neki, és ha tényleg annyira keveset tanult saját hibáiból, mint ez a beszéd sejtette, akkor nem valószínű, hogy valaha nagy hasznára lehetne ennek az országnak. Az általa fetisizált magyar demokrácia kicsattanó egészségének talán legszebb bizonyítéka, hogy ő már nincs hatalmon, és minden bizonnyal soha többé nem is lesz.

http://index.hu/belfold/2010/valasztas/ovek_a_tobbseg_mienk_az_igazsag/

Mit kereshetett a két izraeli Eitam Magyarország felett?

Két izraeli kémrepülő átstartolt Ferihegyen - ahogy azt több amatőr fotós is megörökítette. De mit tudnak ezek a gépek, milyen műszerek vannak a fedélzetén, és egyáltalán mi dolguk volt éppen Budapesten? Egy biztos, lehallgatáshoz nem kellett volna behatolniuk a magyar légtérbe sem, nemhogy leszállást szimulálni Vecsés határában. A NATO minden bizonnyal tudott a repülésről.

Hírek szerint Ferihegyen két, izraeli oldal-lajstromszámú, feltehetően Gulfstream G550-es, Eitam kódnevű, többcélú, elektronikai felderitő, célkövető, elhárító feladatokat ellátó repülőgép touch and go, tehát a kifutópályát kerékkel érintő, majd ismét felemelkedő manővert hajtott végre nappal, amit magyar amatőr fotósok is megörökitettek. A gépek, amelyek Izrael felől, Törökország, Bulgária, Románia érintésével léptek be Magyarország légterébe, az illetékes magyar légügyi hatóság engedélyével jártak itt.

Mit tudhatnak az Eitamok, mit kerestek errefelé?

A Gulfstream gépcsalád korábbi modelljei legalább 34 országban repülnek, feladatuk légtérellenőrzés, célkövetés, elektronikai hírszerzés, elektronikai hadviselés, (az ellenfél elektronikus rendszereinek megbénítása). A Budapesten járt G550-es Eitam kódnevű gépen több alapvető szenzorrendszer (elektrooptikai, rádióhullám, passzív-aktív radar, saját-idegenfelismerő rendszer) működik, amelyhez alrendszerek kötődnek.

A több csatornán egyidejűleg befutó jeleket nagy teljesítményű számitógépeken futó különleges szoftverek feldolgozzák, összevetik, ez alapján egyes adatszállitó (szenzor) rendszereknek „visszaszólnak", hogy még több vagy másmilyen kiegészítő információkat várnak tőlük. A rendszerek meghatározott, vélhetően többszáz kilométeres körzetben érzékelik, azonosítják a légtérben lévő gépeket, helikoptereket, (talán rakétákat is) a földön lévő járműveket, eszközöket (például radar-, rádióállomásokat), ezekre értelmezik a befutó információmennyiséget, amelyeket a „megrendelőnek", a szárazföldi egységeknek, légierőnek, haditengerészetnek, más szervezeteknek továbbítanak a célpontokról, mozgásukról, sebességükről, térbeli elhelyezkedésükről.

Amerikai források szerint 2-4 másodperc alatt a kombinált módszerekkel megállapítják, hogy a cél valós-e, vagy az ellenfél manipulál, „álcélokat" indít, tart mozgásban. Az egyik, a gépre felszerelt rendszer, az „L" sávban működő többfázisú radar (Phalcon, amelyet az izraeli ELTA, a világ egyik legfejlettebb rádióelektronikai eszközöket is gyártó hadiipari vállalata készít) különlegessége, hogy más országok (India, Pakisztán) is érdeklődnek iránta.

Az Eitamnak „polgári" alkalmazási módjai is vannak, alkalmas magas szintű delegációkat szállító gépek mozgásának biztosítására, a gépeket fenyegető esetleges veszélyforrások felderítésére, azok elhárítására. (Például az elnöki gépre esetleg kilőtt korszerű, infravörös célkövetővel felszerelt rakéták semlegesítésére.)

Izraelben azért választották az elektronikai rendszerek hordozójául a Gulfstream G550-es alapgépét, mert kategóriájában ez a legnagyobb hatósugarú és legmagasabbra emelkedni képes repülőgép, utántöltés nélkül több, mint 10 órát is a levegőben tud maradni. Az Eitamnak, a világon, az ebben a kategóriában vélhetően legkorszerűbb, igen „messzire ellátó" rendszereinek köszönhetően, nem is kell behatolnia az ellenséges légtérbe, hogy a fenti feladatok többségét elvégezze.

Az Eitamok az izraeli légierő 122.-es Nahson külöleges feladatokat ellátó századában állnak hadrendbe.

Magyarország is tagja a NAPMO-nak, annak a NATO-szervezetének, amely az Eitamokhoz hasonló, azoknál nagyobb (és állítólag kevésbé korszerű), a hátukon nagy radartányért hordozó E-3A AWACS gépeket üzemeltetik, amelyek Ferihegyen, Kecskeméten, Pápán is megfordulnak.

A budapesti kitérő lehetséges céljai:

1. Hivatalos források (az izraeli nagykövetség) gyakorlórepülésről beszélnek. A nemzetközi repülési gyakorlatban elfogadott, Magarország által is aláírt egyezmények ilyen repüléseket megengednek - a megfelelő eljárással, engedélyekkel (olykor, nemzetközi missziót teljesítve még orosz katonai gépek is megfordulnak Magarország légterében). A magyar miniszterelnök vizsgálatot kezdeményezett az ügyben.

Az amerikai gyártó, a Gulfstream szerint az első G550-est éppen két éve szállították Izraelnek (ahol további időt vett igénybe a gép izraeli berendezésekkel való felszerelése. Azóta vélhetően újabb gépeket szállítottak Izraelnek, amelynek be kell üzemelnie a gépeket. Ezek minőségi előrelépést jelentenek a kilencvenes évek végén lecserélt, hasonló célú, félévszázados E-2-es gépekhez képest. Az izraeli gépek csak érintették a kifutópályát Ferihegyen, egyébként a NATO egyik tartalékrepülőterén - vagyis NATO-hozzájárulás nélkül ezt aligha tehették volna meg. Ezzel vélhetően meg akarták előzni a leszállással kapcsolatos bonyodalmakat - és meggátolni, hogy Ferihegyen illetéktelen szemek túl közelről megnézzék, vagy műszerekkel teszteljék azokat.

2. A következő években kialakítandó, amerikai-NATO, többelemű, többlépcsős rakétavédelmi rendszer egyik komponense a levegőben tartózkodó elektronikus felderítő, megfigyelő gépek. A NATO-n kivül a térségben lévő (a NATO-val szoros együttműködést folytató) országok közül csak Izraelnek vannak olyan eszközei, amelyek a rakétavédelmi rendszerbe integrálhatóak. A ma még elsősorban amerikai (a későbbiekben amerikai-NATO) rakétavédelmi rendszer első, működőképes részei éppen Izraelben, Izrael körül, a Földközi-, és a Fekete-tengeren hadihajókra telepített (majd később Romániába, Lengyelországban, esetleg Bulgáriába telepítendő, szárazföldi komponensű) rakétavédelmi elemekből állnak. A rakétavédelmi rendszer jelen fázisában a kulcselem, a kiinduló pont az amerikai-izraeli együttműködés. Talán ennek is köze van az Eitamok nagy vihart kavaró budapesti epizódjához.

3. Ferihegy körülbelül olyan távolságra van Izraeltől, mint Irán legtávolabbi, keleti pontja. A (feltételezett) iráni atomfegyver-program változatlan ütemben folyik, amely aggasztja Izraelt, hiszen az első számú iráni vezető több ízben beszélt Izrael megsemmisítéséről. Az Eitamok repülései ezzel a fenyegetéssel, illetve az esetleges ellenlépésekkel is kapcsolatban lehettek, ám erre nincs semmilyen konkrét bizonyíték. A minap az amerikai fegyveres erők egyik vezetője azt mondta, Irán legalább egy éven belül nem lesz képes atomfegyvert előállitani. Ha Irán mégis megkapja az oroszoktól a megígért S-300-as, igen korszerű légvédelmi rendszereket, az újabb kihívás elé állithatja az Eitamokat.

http://nol.hu/kulfold/mit_kereshetett_a_ket_izraeli_eitam_magyarorszag_felett_

A Zuschlag-per vádlottjai közül többen is a felmentésüket kérték

A Zuschlag János és 15 társa ellen indított büntetőperben az utolsó szó jogán felszólalt vádlottak közül többen a felmentésüket kérték a bírói tanácstól a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon folyó per szerdai tárgyalási napján.

Az ítélethirdetés előtti utolsó tárgyalási napon a vádlottak sorban elmondhatták röviden észrevételeiket, közölhették a bírósággal, hogy milyen elvárásaik vannak. Fodor Endre tanácsvezető bírónak egyetlen esetben, a két és fél éve előzetes letartóztatásban lévő Katus Ferenc beszéde közben kellett kétszer is megszakítani felolvasásában a vádlottat, mert oldalról oldalra próbált a vádbeszédre reflektálni. A többi vádlott röviden szólt. Egyetértettek ügyvédeik perbeszédben kifejtett álláspontjával, felmentésüket vagy enyhe büntetés kiszabását kérték a bíróságtól.

Lados István másodrendű vádlott, aki a perben részletes, önmagára és társaira is terhelő vallomást tett elismerte a bűncselekmény elkövetését, és megbánta azt.

Katus Ferenc harmadrendű vádlott tagadta, hogy tudatosan követett volna el bűncselekményt. Az ügyészség elzárta a külvilágtól két és fél éve – mondta, hozzátéve, hogy nem tartja tisztességesnek a vele szemben alkalmazott eljárást, a vádirati tényállást pedig megalapozatlannak ítélte. Az egykori MSZP-s politikus hozzátette: „kollektív bűnösség ma már baloldali politikusnak lenni”.

Őri András negyedrendű vádlott részben elismerte a terhére rótt bűncselekmények elkövetését. A bűnszervezet és az üzletszerűség vádját, valamint a terhére rótt pályázatok mennyiségét azonban vitatta.

Krausz Csaba ötödrendű vádlott képtelenségnek tartotta a vádat. Azt kérte e bíróságtól, hogy hozzanak velem szemben a tényeknek és bizonyítékoknak megfelelő ítéletet.

Marsovszky Balázs hatodrendű vádlott hangsúlyozta: mindig törvényes keretek között élt, nem követett el bűncselekményt. A pályázatokon elnyert összegek visszafizetésére hitelt vett fel, „elzálogosítva” a jövőjét. Véleménye szerint Lados István másodrendű vádlott „legendákat” gyártott, mert meg akart felelni az ügyészségnek. Ő a hanyagsága, a nemtörődömsége miatt került az ügybe – mondta, majd hozzátette: az ügyészi vádbeszéd egy rémálom volt számára.

Kullai Tamás hetedrendű vádlott azt kérte a bíróságtól, hogy vele szemben felfüggesztett büntetést szabjon ki a bíróság. „Pechemre találkoztam az elsőrendű vádlottal” – mondta, majd hangsúlyozta, hogy pénz nem maradt nála, mert a számlájára érkező összegeket átadta a másod- és a harmadrendű vádlottnak.

Vámosi Zsolt nyolcadrendű vádlott – akit jelentős kárt okozó csalás bűntettével vádol az ügyészség – azt mondta: gyakorlatilag földönfutóvá vált. Kérte a bíróságot, hogy a bankszámláján lévő pénzt – 3 millió forintot – a perköltségre és a kirendelt védő munkadíjának kifizetésére fordítsa. A szünetekben gyakran jógázó vádlott megköszönte a bíróságnak és az ügyészségnek azt, hogy vallásos emberré vált a per alatt. Sok ilyen ügyészre volna szüksége az országnak – mondta Német Zsolt ügyésznek címezve. Ennek ellenére a bűnszervezeti tagsággal vádolt nyolc vádlottra kért összesen nyolcvan év szabadságvesztést „embertelennek, könyörtelennek” nevezte.

Prácser László kilencedrendű vádlott a történet külső szereplőjének érzi magát. Azt mondta, nem emlékszik, hogy átnézte volna a Lados István által hozzá elvitt pályázatokat. Való igaz, hogy a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsában kötöttek egyezséget, de csak azért, hogy a civilek is nyerhessenek – tette hozzá.

A további hét vádlott felmentést kért a bíróságtól. A tárgyalási nap végén Fodor Endre tanácsvezető bíró bejelentette: március 31-én hoznak ítéletet az ügyben. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt nyújtott be vádiratot Zuschlag János és 15 társa ellen. Zuschlag János, aki egykor az MSZP országgyűlési képviselője, a párt megyei szervezetének ügyvezető elnöke volt, 2007. szeptember 21-étől előzetes letartóztatásban van.

http://www.mno.hu/portal/701418

Így is pofátlanul magas az ára

A héten nem változik az üzemanyagok ára

Nem változik ezen a héten az üzemanyagok ára, miután a múlt héten 6 forinttal nőtt a benzin, és 3 forinttal emelkedett a gázolaj ára - erősítették meg piaci forrásokból a holtankoljak.hu értesülését.

Így a benzin átlagos ára a 330 forintos szinten marad, a gázolajé pedig 303 forint. A legdrágább töltőállomásokon a jelenlegi adatok alapján 346 forint a benzin literenkénti ára, míg gázolajat legdrágábban 324 forintért tankolhatunk.

A bioetanol (E85) átlagos ára 230 forint, az autógáz országos átlagára 175 forint. Egy évvel ezelőtt a benzin átlagára 255, a gázolajé 250 forint volt. Az idei évben eddig 17 forinttal emelkedett a benzin, és 9 forinttal nőtt a gázolaj ára. Az olaj hordónkénti ára 80 dollár körül alakul.

http://gazdasag.ma.hu/tart/cikk/c/0/65695/1/gazdasag/A_heten_nem_valtozik_az_uzemanyagok_ara

Mindenki mindenki ellen

A 27 nap múlva esedékes választások uralták az idei március 15-i megemlékezéseket. Tömegeket a Fidesz és a Jobbik nagygyűlése mozgatott meg. Mesterházy Attila főként Orbán Viktorról beszélt, Orbán Viktor azt kérte mindenkitől, hogy szavazatait ne ossza meg különböző pártok között, Vona Gábor pedig a jobbikos kormányzásról mesélt. Az elmúlt években a nemzeti ünnepeken lassan hagyományos utcai rendbontások ezúttal nem voltak, az MSZP-s rendezvényről vittek el néhány ellentüntetőt és Demszky Gábor főpolgármestert nagyobb tömeg fütyülte ki.

Délelőtt az LMP a VIII. kerületi Teleki téren tizenkét fa elültetésével [2] ünnepelt mintegy ötven ember részvételével. A párt saját 12 pontot is rendelt a piac melletti térre ültetett fák mellé. Nem voltak többen az MDF rendezvényén sem a Jókai téren. Az MDF miniszterelnök-jelöltje, Bokros Lajos [3] ünneplő tömegként üdvözölte a harminc-negyven szimpatizánst és ugyanennyi újságírót. Beszédében a reformok fontosságáról szólt. Az elmúlt évekhez képest ugyanakkor meglepően sokan, ezer-ezerötszázan nézték meg a Nemzeti Múzeum kertjében rendezett hivatalos állami ünnepséget.

Az MSZP a kis Kammermayer Károly térre szervezte ünnepségét, ahol a megjelent több száz ember már tömegnek tűnt. A rendezvényre busszal is érkeztek szervezett érdeklődők. Mesterházy Attila [4] március 15-i beszédében Petőfi és Kossuth helyett inkább Orbán Vitkorral foglalkozott. Bírálta a Fidesz megosztó politikáját, azt, hogy még az MSZP hasznos javaslatait sem támogatták.

Kiemelte, hogy minden eszközzel küzdenek a korrupció ellen, amely mindig is létezett, és szerinte korrupt emberek vannak, de nincsenek korrupt közösségek. Mesterházyt mondatonként tapsolta meg hallgatósága, még akkor is, amikor remek tanulmányi eredményeit és külföldi ösztöndíjait sorolta fel.

Mesterházy elveszett szavazatnak nevezte az MDF-re és LMP-re leadott szavazatokat.

Információink szerint Demszkyt többen óvták attól, hogy március 15-én beszédet mondjon. Ami várható volt, bekövetkezett: a kordonokkal körülzárt Petőfi szobornál kifütyülték, fújolták a főpolgármestert.

Demszky Gábor mintegy felelve a kordonon kívül árpádsávos zászlókat lobogtató tüntetőknek, azt mondta: a Jobbik egy terroristavezér mellett kampányol, egyenruhás emberei masíroznak országszerte, ártatlan cigányokat, zsidókat, másként gondolkodókat félemlítenek meg, és politikusok ellen szerveznek terrorakciókat. Demszky hozzátette: ő hamarosan visszavonul a közéletből, de mindenkit arra biztatott, hogy demokratikus pártokra szavazzon, lényegében a Jobbikon kívül minden más pártot ide sorolt.

A Parlamentben délután Sólyom László kiosztotta a legrangosabb állami elismerést jelentő művészeti és tudományos díjakat [5]. A művészek Kossuth-, és a tudósok Széchenyi-díja fejenként hárommillió forint jutalommal és egy kisplasztikával jár.

Március 15-én nagyobb tömeget a Jobbik [6] és a Fidesz [7] egy időben kezdődő, de a Duna két partján tartott rendezvénye vonzott. Orbán Viktor a budai Attila úton arról beszélt hallgatóságának, hogy ma sokan érzik úgy, nem jó magyarnak lenni [8] . A Fidesz elnöke szerint az elmúlt nyolc évben a kormány nem tudott célt állítani a nemzet elé, s a vezetők "az egész országot belegyömöszölnék egy kis nokiás dobozba, és vinnék saját offshore bankjuk páncélszekrényébe.”

Orbán ismét azzal biztatta hallgatóságát, hogy Magyarország tehetséges, és sokat dolgozik. Bejelentette, készen áll a miniszterelnöki feladatra, s április 11-én kezdődik az ő "forradalmuk", amely gyors, kiszámítható, alkotmányos, biztonságos változást hoz, de nem szed emberáldozatot. Arra kért mindenkit, hogy a választásokon egyéni és listás szavazatait ne ossza meg [9]. (Riportunk a helyszínről >>>itt [10] olvasható.)

A Jobbik rendezvényén a Bajcsy-Zsilinszky úton Vona Gábor Kolompár Orbánról mesélt viccet és bejelentette: győzelemre készülnek. Egy példát említve a jobbikos kormányzásra azt mondta: ha Salamon német állampolgár magyar földet akar venni, akkor igazolnia kell, hogy tíz éve itt él, mezőgazdasággal foglalkozik, a Rigó utcában pedig gárdista nyelvvizsgabiztosok között kell vizsgáznia magyarból. Végül el kell mennie a Sándor-palotába Morvai Krisztinához, akinek két pecsétje van: "magunkfajta" és "magukfajta", és majd a Jobbik eldönti, ki hova tartozik. Bővebben a Jobbik rendezvényéről >>>itt [11] olvashat.

A nemzeti ünnepeken már megszokott esti kergetőzős kukagyújtogatás ezúttal elmaradt, csak kisebb incidensek voltak, mint ez is [12].

http://index.hu/belfold/2010/03/15/a_fidesz_es_a_jobbik_vonzott_tomegeket/

Hiller István: kiegyezésre van szüksége Magyarországnak

Hiller István oktatási és kulturális miniszter szerint a kiegyezés legalább annyira fontos ma is, mint 1867-ben: az ország kiegyezésére van szükség, hogy a magyarokban lévő tehetség kibontakozzék a közösség, Magyarország javára. Ezt a tárcavezető vasárnap nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából történő kitüntetések, művészeti díjak átadásán mondta.

Az oktatási és kulturális miniszter feltette a kérdést, tudtak és tudnak-e élni a magyarok békében; mi volt és mi a politika feladata? A konfliktuskeltés vagy az, hogy a hétköznapok nyugalmának egyfajta keretet adjon. A magyar történelem során voltak olyan politikusok, akik képesek voltak folyamatokban gondolkodni, voltak olyanok, akik tudtak békében élni, olyanok, akik deáki nagyságot képviseltek.

Hiller István úgy fogalmazott, "én március 15-én Petőfit, Széchényit és Kossuthot ünneplem, és hálás szívvel gondolok Deákra".

A szakminiszter a Magyar Köztársaság Kormánya nevében köszönetet mondott a kitüntetetteknek. Mint kiemelte, "Önök a kultúra és az oktatás területén a lehető legtöbbet tették az ország számára. A két, korban egymástól elváló jelen - a reformkor és a szabadságharc, valamint a Kiegyezés kora - csak azokban tud élni, akik a történelmi jelenben képesek tehetségüket a köz szolgálatába állítani".

Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Magyar Köztársaság elnöke megbízásából március 15-e alkalmából, kimagasló színvonalú munkája elismeréseként

a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést adott át:

Balogh István Munkácsy Mihály-díjas tervezőgrafikus művésznek, Érdemes- és Kiváló Művésznek,

Dr. Bélyácz Iván akadémikusnak, a Pécsi Tudományegyetem intézetigazgató egyetemi tanárának,

Bretus Mária Liszt Ferenc-díjas balettművésznek, Érdemes- és Kiváló Művésznek, a Magyar Táncművészeti Főiskola főiskolai tanárának,

Dr. Csatári Bálintnak, az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet Kecskeméti Osztálya vezetőjének,

Galkó Balázs színművésznek,

Gerendai Károlynak, a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. rendezvényszervezőjének,

Hámori Ildikó Jászai Mari-díjas színművésznek, Érdemes- és Kiváló Művésznek,

Dr. Nemessályi Zsoltnak, a Debreceni Egyetem egyetemi tanárának,

Patonai Dénes Ybl Miklós-díjas építésznek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárának,

Dr. Prokopp Mária művészettörténésznek, az ELTE egyetemi tanárának,

Ramháb Máriának, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kecskeméti Katona József Könyvtár igazgatójának,
Székhelyi Józsefnek, a Szegedi Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművészének,

Szurdi Miklós film- és színházi rendezőnek,

Volf Katalin Liszt- és Kossuth-díjas balettművésznek, Érdemes Művésznek, a Magyar Állami Operaház első magántáncosának;

Az oktatási és kulturális miniszter kimagasló színvonalú munkája elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adott át:

Dr. Augusztinovicz Fülöpnek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető-helyettes egyetemi docensének,

Bálint Imre Ybl Miklós-díjas építésznek, a Budapesti Építész Kamara elnökének, a Bálint és Társa Építészek Irodája ügyvezetőjének,

Dr. Bárdos Jenőnek, a Pannon Egyetem intézetigazgató egyetemi tanárának,

Borbiczki Ferencnek, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművészének,

Dr. Cseh Sándornak, a Nyugat-magyarországi Egyetem dékánjának, főiskolai tanárnak,

Dr. Cser Lászlónak, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárának,

Erdődyné Csorba Csillának, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának,

Dr. Faigl Ferencnek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem dékán-helyettesének, egyetemi tanárnak,

Dr. Farkas Katalinnak, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatójának,

Dr. Fónagy Zoltánnak, a bécsi Collégium Hungaricum volt igazgatójának,

Hodosán Róza szociológusnak, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet kutatójának,

Dr. Horváth Eleknek, az Óbudai Egyetem általános és oktatási rektor-helyettesének, főiskolai tanárnak,

Horváth Tamásnak, a Duna Televízió Zrt. rendező-operatőrének,

Horváth Zoltán Erkel Ferenc-díjas opera-rendezőnek, Érdemes Művésznek,

Dr. Járai Antalnak, az ELTE egyetemi tanárának,

Jávorszky Béla József Attila-díjas műfordítónak,

Kiss Tibor zenésznek, képzőművésznek, a Quimby Együttes tagjának,

Kovács György Balázs Béla-díjas hangmérnöknek,

Krasznai Tamásnak, a Győri Nemzeti Színház örökös tagjának,

Dr. Lauter Évának, a Balassi Intézet főigazgatójának,

Dr. Majó Zoltánnak, a Szegedi Tudományegyetem igazgatójának, egyetemi docensnek,

Makány Márta divattervezőnek,

Manninger Miklós koreográfusnak, néptáncpedagógusnak,

Dr. Mihalovics Árpádnak, a Pannon Egyetem rektor-helyettesének, tanszékvezető egyetemi tanárnak,

Dr. Penke Botondné Dr. Jancski Olgának, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanárának,

Petőcz András József Attila- és Márai Sándor-díjas írónak, költőnek,

Dr. Praznovszky Mihálynak, a Veszprém Megyei Könyvtár nyugalmazott igazgatójának,

Dr. Richter Péternek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának,

Riskó Gézának, a Duna Televízió Zrt. főszerkesztőjének,

Selmeczi György Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőnek,

Dr. Skaliczki Juditnak, az Oktatási és Kulturális Minisztérium nyugalmazott főosztályvezető-helyettesének,

Szakály Ágnes Liszt Ferenc- és Németh László-díjas cimbalomművésznek, a VI. kerületi Tóth Aladár Zeneiskola tanárának,

Dr. Szalay Zoltánnak, a Heves Megyei Hírlap vezető szerkesztőjének,

Dr. Szántó Zoltánnak, a Budapesti Corvinus Egyetem intézetigazgató egyetemi tanárának,

Szetey András újságírónak, a Délmagyarország főszerkesztőjének,

Tariska Szabolcs szövegíró-előadóművésznek,

Török Tamásnak, a Déryné Vándorszíntársulat vezetőjének, rendezőnek,

Vidákovics Antal táncművésznek, koreográfusnak, a Pécsi Horvát Színház és a Pécsi Szabadtéri Játékok igazgatójának,

Dr. Voigt Vilmosnak, az ELTE egyetemi tanárának;

Az oktatási és kulturális miniszter kimagasló színvonalú munkájáért Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést adott át:

Bedő Ildikónak, a letenyei Andrássy Gyula Általános Iskola igazgatójának,

Dr. Benke Józsefnek, a Pécsi Tudományegyetem Orvostörténeti Múzeum nyugalmazott igazgatójának,

Besenyei Jánosnak, a Tiszanána-Kömlő Általános Iskola és Óvoda Kömlő Tagiskolája igazgatójának,

Békési Mihálynak, a békési Szegedi Kis István Református Gimnázium tagintézmény-vezetőjének,

Dr. Bertalan Péternek, a Kaposvári Egyetem egyetemi docensének,

Béres Károly országos alapfokú művészetoktatási és tanügyigazgatási szakértőnek,

Bicsák Miklós nagykanizsai kézműves könyvkötő mesternek,

Bierbauer Imrének, a Bábolnai Általános Iskola címzetes igazgatójának,

Bodor Sándornénak, a kecskeméti Katona József Színház művészeti titkárának,

Csabay Katalinnak, a Beszédvizsgáló Országos Szakértői Bizottság igazgatójának,

Csík János előadóművésznek, a Csík Zenekar vezetőjének,

Deák Zsuzsanna grafikusművésznek,

Dr. Demeter Annának, az Oktatási Hivatal Dél-Alföldi Regionális Igazgatóság referensének,

Dezső Mariannának, a tatabányai Erkel Ferenc Művészetoktatási Intézmény igazgatójának,

Döme Istvánnak, a Magyar Állami Operaház főügyelőjének,

Farkas Róbert hegedűművésznek, a Budapest Bár Zenekar vezetőjének,

Gúth Ferencnek, a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola igazgatójának,

Hajnal Mihály festő- és grafikusművésznek,

Halász Károly nagykanizsai lakatosmesternek, a Zalai Kézműves Kamara elnökének,

Hlatky Sándornak, a Nemzeti Kulturális Örökség Védelmi Nonprofit Kft. ügyvezető igazgató-helyettesének, őrségparancsnoknak,

Jakabné Muity Mária zenetanárnak, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete titkárának, az Országos Zenepedagógus Tagozat elnökének,

Kajáry Ildikónak, a VIII. kerületi Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola igazgatójának,

Katona Mártának, a tatai Eötvös József Gimnázium és Kollégium igazgatójának,

Kerekes Lászlónak, az Oktatási és Kulturális Minisztérium nyugalmazott főosztályvezető-helyettesének,

Korsoveczkiné Balló Erzsébetnek, a dunaújvárosi Dózsa György Általános Iskola igazgatójának,

Dr. Kovács J. Attilának, a Nyugat-magyarországi Egyetem főiskolai tanárának,

Kovács Gyulánénak, a somogyjádi Illyés Gyula Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény főigazgatójának,

Lángné Bakallár Imolának, a Soroksár Önkormányzat sajtó- protokoll referensének,

Lénárt Györgynének, a miskolci Martin János Szakképző Iskola igazgatójának,

Lindenbergerné dr. Kardos Erzsébetnek, a Szent István Egyetem főiskolai docensének,

Dr. Magda Róbertnek, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola tanszékvezető egyetemi docensének,

Márkus Tibor jazz-zongoraművésznek, zeneszerzőnek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi adjunktusának, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanárának, a Magyar Jazz Szövetség elnökének,

Márkusné Gábor Ildikónak, a IX. kerületi Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola igazgatójának,

Molnár Ferencnek, a Madách Színház táncművészének, koreográfusnak,

Nagy Gábor Munkácsy-díjas festőművésznek, a Magyar Képzőművészeti Egyetem egyetemi docensének,

Dr. Nádassy Lászlóné dr. Karres Magdolnának, a Miskolci Egyetem főiskolai docensének,

Nógrádi Tóht István előadóművésznek, a Magyarnótaszerzők és Énekesek Egyesülete elnökének,

Ócsai Erzsébetnek, a VII. kerületi Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola igazgató-helyettesének,

Oporné Fodor Máriának, az V. kerületi Veres Pálné Gimnázium igazgatójának,

Papp István Ferencnének, a nyíregyházi Vikár Sándor Zeneiskola igazgatójának,

Pataki Andrásnak, a Szegedi Kortárs Balett igazgatójának,

Petrovics Józsefnének, a Dunaföldvár-Bölcske-Madocsa Mikrotérségi Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Művészetoktatási Intézmény, Gimnázium és Szakiskola főigazgatójának,

Rády Ferenc festőművésznek, restaurátornak,

Reőthy Ferencnek, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium igazgatójának,

Strauszné Könözsi Verának, a százhalombattai Szent István Egyházi Kórus karnagyának,

Suba Ferencnek, a mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium nyugalmazott tanárának,

Szalai Zsolt Jánosnak, a Ruttkai Éva Színház igazgatójának,

Szűcsné Sziklai Évának, a mezőberényi Petőfi Sándor Művelődési Központ volt igazgatójának,

Tordai Tibornénak, a nyírteleki Általános Művelődési Központ vezetőjének,

Tornavölgyi Istvánnak, az ajkai Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ igazgatójának,

Tóthné Csorba Máriának, a miskolci Avastetői Általános Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatójának,

Vajda Istvánnak, a Nógrád Megyei Múzeumszervezet Bányászati Kiállítóhely múzeumvezetőjének,

Varga Bélának, a Veszprémi Megyei Könyvtár nyugalmazott igazgatójának,

Varga Ferencnének, a miskolci 10. számú Petőfi Sándor Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola igazgatójának,

Vaszilkó Tibornénak, a sajószögedi Kölcsey Ferenc Körzeti Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatójának,

Vizkeletei Józsefnének, a mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium nyugalmazott tanárának,

Vona Tibornak, az Experidance - Román Sándor Tánctársulat ügyvezető igazgatójának;

Az oktatási és kulturális miniszter kimagasló színvonalú munkájáért Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adta át:

Apáti János zeneszerzőnek, az Apáti Dixiland Band Együttes vezetőjének,

Bóta Ildikónak, a Bozsik Yvette Társulat és a Társulattal dolgozó fogyatékos emberek táncterápiás szakmai vezetőjének,

Csizmadia Valériának, a Nyíregyházi Főiskola osztályvezetőjének,

Ernyes László kiskunfélegyházi nyugalmazott tanárnak,

Farkasné Perlaki Editnek, a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium tanárának,

Giczi Imrénének, a Budai Középiskola igazgató-helyettesének,

Gőbölyös Gyula festőművésznek, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Gyakorló Iskolája nyugalmazott tanárának,

Hécz Péternek, a Győri Balett fővilágosítójának,

Horváth József Lászlónak, a zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgató-helyettesének,

Kis Balázsnak, a kecskeméti Katona József Színház színpadmesterének,

Dr. Kratochwill Ferencnének, az ELTE Gazdasági hivatalvezetőjének,

Masopust Péternek, a Szegedi Tudományegyetem főiskolai docensének,

Merényi József fafaragó népi iparművésznek, a miskolci Andrássy Gyula Szakközépiskola mérnök-tanárának,

Nádasdiné Szanyi Juditnak, a mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium igazgató-helyettesének,

Nyíri Tibornak, a szerencsi Bocskai István Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola főigazgató-helyettesének,

Oltai Péter építészmérnöknek, építésztervezőnek, az Országos Műemléki Felügyelőség nyugalmazott munkatársának,

Őri Gyulánénak, a Radnóti Miklós Színház rendező-asszisztensének,

Dr. Petes Aliznak, a XIV. kerületi Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola tanárának,

Pintér Attilának, a Kaposvári Egyetem főiskolai adjunktusának,

Pogány Józsefnénak, a szolnoki Széchenyi István Gimnázium és Általános Iskola tanárának,

Sarkadiné Vajkó Évának, a miskolci József Úti Óvoda vezetőjének,

Schrick Istvánnénak, a rácalmási Etalonsport Sportóvoda vezetőjének,

Szabó Imrénének, a Hajdúnánási Óvoda tagóvoda-vezetőjének,

Szabó Szilvia magyarnóta énekesnek, a "Theba" Művészeti Szakközépiskola művészeti igazgatójának,

Szabó Vilmos tubaművésznek,

Szabóné Tolnai Erzsébetnek, a II. kerületi Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola tanárának,

Szűcs Andrásnénak, a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium igazgató-helyettesének,

Taskó Mihálynénak, az ELTE hivatalvezetőjének,

Tóth Attilánénak, a VIII. kerületi Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Speciális Szakiskola gyógypedagógusának,

Tóth Imrénének, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus munkatársának,

Tóthné Czinege Ildikónak, a szolnoki Szent-Györgyi Albert Általános Iskola igazgató-helyettesének,

Dr. Vargáné Vizi Csillának, az egri Kossuth Zsuzsa Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium tanárának,

Várkonyiné Sum Anikónak, az Universum Táncművészeti Stúdió művészeti vezetőjének, koreográfusnak

Wettstein Tibornak, a Madách Színház gazdasági igazgatójának,

Zsifkó Ferencnek, a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza műszaki igazgató-helyettesének;

Az oktatási és kulturális miniszter kimagasló színvonalú munkájáért Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt kitüntetést adott át:

Baltavári Andreának, a szombathelyi Paragvári Utcai Általános Iskola tanárának, munkaközösség vezetőnek,

Boda Jenőnek, a Pesti Magyar Színház műszaki menedzserének,

Borsós Lászlónénak, a geszti Arany János Általános Iskola tanárának,

Dr. Burián Antalnénak, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gazdasági igazgató-helyettesének,

Csopaki Katalinnak, a XI. kerületi Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola tanárának,

Csuka Imrénének, a Giorgio Perlasca Szakközépiskola gondnokának,

Dévay Istvánnénak, a szentesi Kertvárosi Óvoda, Rákóczi Ferenc Utcai Tagóvoda általános vezető-helyettesének,

Kóródiné Vörös Ilonának, a siklósi Batthyány Kázmér Általános Iskola tanárának,

Lakatos Bélának, a Ternipe Roma Művészeti Egyesület elnökének, zenekarvezetőnek,

Magyar Józsefnek, a Hagyományok Háza - Magyar Állami Népi Együttes táncművészének,

Maros Anna néptáncművésznek, a Duna Művészegyüttes nyugalmazott tánckarvezetőjének,

Mentuszné Nagy Ágnesnek, az egri Hunyadi Mátyás Általános Iskola napközis nevelőjének,

Mészáros Tibornénak, a kecskeméti Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ igazgatási csoportvezetőjének,

Péter Márta tánckritikusnak,

Philipp Györgynének, a XVIII. kerületi Vörösmarty Mihály Ének-zenei Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium ELTE Gyakorlóhelye tanárának,

Slezák Istvánnak, a polgári Vásárhelyi Pál Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola, Diákotthon tanárának,

Szigeti Józsefnének, a kálmánházi Benedek Elek Általános Iskola és Óvoda tanítójának,

Szlávik Jánosnak, a Vígszínház színpadmester-helyettesének,

Takács Zoltánnénak, a geszti Arany János Általános Iskola tanítójának,

Tóth Margitnak, a szegedi Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola tanárának, munkaközösség vezetőnek,

Varga Zoltánnak, a Nemzeti Táncszínház Nonprofit Kft. hangosítójának, hangtárvezetőnek,

Wachtlerné Ádám Erikának, a Radnóti Miklós Színház öltöztető tárvezetőjének;

Az oktatási és kulturális miniszter az oktatás területén az európai jogharmonizációért és a közigazgatás korszerűsítéséért végzett kimagasló tevékenységéért NAGY TIBOR GYULA-DÍJAT adományozott:

Dr. Rádli Katalinnak, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Felsőoktatási Főosztálya főosztályvezető-helyettesének,

Dr. Torma Andrásnak, a Miskolci Egyetem intézetigazgató egyetemi tanárának

Az oktatási és kulturális miniszter MINISZTERI ELISMERŐ OKLEVÉL kitüntetést adományozott:

A Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program sikeres előkészítésében végzett munkájáért Giorgio Pressburgernek, a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa Művészeti Tanácsa tiszteletbeli elnökének,

A könyvtári területen végzett kimagasló színvonalú szakmai munkájáért Haszonné Kiss Katalinnak, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény vezetőjének,

Kimagasló színvonalú művészeti tevékenységéért Kovács József operaénekesnek, a Belvárosi Színház igazgatójának,

Kimagasló kultúraszervezői tevékenységéért Nagy István civil nonprofit szakértőnek, előadóművésznek, művészeti igazgatónak;

Az oktatási és kulturális miniszter a művészet területén elért esszé- és tanulmányírói teljesítményéért BALASSA PÉTER-DÍJAT adományozott:

Beck András esztétának, irodalomkritikusnak

Az oktatási és kulturális miniszter a mozgókép területén kifejtett kiemelkedő alkotói, valamint művészi és tudományos tevékenységéért BALÁZS BÉLA-DÍJAT adományozott

Bodrossy János operatőrnek,

Császár Ferenc hangmérnöknek,

Dobray György rendezőnek,

Domokos János rendezőnek,

Gauder Áron animációs filmrendezőnek,

Dr. Kelecsényi László filmtörténésznek, dramaturgnak, írónak,

Dr. Kékesi Attila filmrendező-operatőrnek,

Litauszki János rendezőnek,

Pálos György filmrendező-operatőrnek,

Szekeres Dénes producernek

Az oktatási és kulturális miniszter kiemelkedő fotóművészeti tevékenységéért BALOGH RUDOLF-DÍJAT adományozott:

Barta Zsolt Péter fotóművésznek,

Fazekas István fotóriporternek,

Flesch Bálint fotográfusnak,

Az oktatási és kulturális miniszter a kultúra és a közművelődés érdekében hosszabb időn át kiemelkedő munkát végző minisztériumi, intézményi és egyéb dolgozók részére BÁNFFY MIKLÓS-DÍJAT adományozott:

Cs. Szabó Máriának, a Budai Táncklub vezetőjének,

Igric Györgynek, a Filharmónia Budapest és Felső-dunántúli Nonprofit Kft. igazgatójának,

Nyári Sándornénak, a Szegedi Szimfonikus Zenekar gazdasági vezetőjének,

Péliné Dr. Bán Évának, az Oktatási és Kulturális Minisztérium nyugalmazott vezető főtanácsosának,

Sáray László nyugalmazott könyvtárosnak, a Tokaji Írótábor Egyesület titkárának,

Az oktatási és kulturális miniszter kiemelkedő bábművészeti tevékenységéért BLATTNER GÉZA-DÍJAT adományozott:

Majoros Gyula báb- és díszlettervezőnek,

Megosztott Blattner Géza-díjat adományozott:

Siklósi Gábor és Siklósiné Fers Klára bábszínészeknek;

Az oktatási és kulturális miniszter kiemelkedő zeneszerzői, zenei rendezői tevékenységéért ERKEL FERENC-DÍJAT adományozott:

Darvas Ferenc zeneszerzőnek,

Erőd Iván zeneszerzőnek,

Tóth Ibolya zenei rendezőnek, producernek;

Az oktatási és kulturális miniszter kiemelkedő iparművészeti, ipari tervezőművészeti tevékenységéért FERENCZY NOÉMI-DÍJAT adományozott:

Bein Klára textilművésznek,

Hernádi Paula zománcművésznek,

Kaliczky Katalin formatervező iparművésznek,

Kálmán László ötvösművésznek,

Kecskés Krisztina üvegtervező iparművésznek,

Koós Pál formatervező iparművésznek,

Lőrincz Attila tervezőgrafikus művésznek,

Márkus Gábor belsőépítésznek,

Nemes Takách László restaurátorművésznek,

Penkala Éva textiltervező iparművésznek,

Sárkány Roland grafikusművésznek,

Szávoszt Katalin keramikusművésznek;

Az oktatási és kulturális miniszter a táncművészet területén folytatott alkotói, előadói, tudományos és pedagógiai tevékenységéért HARANGOZÓ GYULA-DJÍAT adományozott:

Fodor Zoltán táncművésznek, koreográfusnak,

Fodorné Molnár Mártának, a Magyar Táncművészeti Főiskola főiskolai docensének,

Hámor József táncművésznek, koreográfusnak, művészeti vezetőnek,

Horváth Mónikának, a Magyar Táncművészeti Főiskola művésztanárának,

Juhász Zoltánnak, a Honvéd Táncszínház táncos- szólistájának,

Kozmér Alexandrának, a Magyar Állami Operaház magántáncosának,

Vincze Balázsnak, a Pécsi Nemzeti Színház - Pécsi Balett tagozatvezető-igazgatójának, magántáncosnak;

Az oktatási és kulturális miniszter kiemelkedő artistaművészeti tevékenységéért HORTOBÁGYI KÁROLY-DÍJAT adományozott:

Ifj. Nagy Lajos zsonglőrnek;

Az oktatási és kulturális miniszter kiemelkedő színművészeti és színháztudományi tevékenységéért JÁSZAI MARI-DÍJAT adományozott:

Balázs Áronnak, az Újvidéki Színház színművészének,

Balsai Mónikának, a Székesfehérvári Vörösmarty Színház színművészének,

Bodolay Gézának, a Szegedi Nemzeti Színház rendezőjének,

Bozó Andreának, az egri Gárdonyi Géza Színház színművészének,

Csík György díszlet- és jelmeztervezőnek,

Debreczeny Csabának, az Örkény István Színház színművészének,

Egyed Attila színművésznek, a Tatabányai Jászai Mari Színház virtuális társulat tagjának,

Elek Ferencnek, a Katona József Színház színművészének,

Kézdi Imolának, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészének,

Láng Annamária színművésznek,

Pálfi Ervinnek, a szabadkai Népszínház színművészének,

Pálfi Katalinnak, az Új Színház színművészének,

Seres Ildikónak, a Miskolci Nemzeti Színház színművészének;

Az oktatási és kulturális miniszter a kiemelkedő irodalmi tevékenységéért JÓZSEF ATTILA-DÍJAT adományozott:

Balázs Attila prózaírónak, a Magyar Rádió Művészeti Főszerkesztőség szerkesztőjének,

Benedek Szabolcs prózaírónak, műfordítónak,

Bogdán László prózaírónak, költőnek, szerkesztőnek,

Cserna-Szabó András prózaírónak,

Dobozi Eszter költőnek, prózaírónak, szociográfusnak,

Erdős Virág prózaírónak,

Fekete Vince írónak, költőnek, műfordítónak, irodalomszervezőnek,

Kiss Csaba drámaírónak, rendezőnek,

László Noémi költőnek, műfordítónak,

Marék Veronika gyermekíró-grafikusnak,

M. Nagy Miklós műfordítónak, az Európa Könyvkiadó főszerkesztőjének,

Szálinger Balázs költőnek, újságírónak

Dr. Tatár Sándor költőnek, műfordítónak, a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosának;

Az oktatási és kulturális miniszter kiemelkedő zenei- és előadó-művészeti tevékenység elismeréseként LISZT FERENC-DÍJAT adományozott:

Bali János furulyaművésznek, karnagynak,

Csepregi Gyula György szaxofonművésznek,

Gábor József zongoraművésznek,

Kokas Katalin hegedűművésznek,

Kolonits Klárának, a Magyar Állami Operaház operaénekesének,

Máté Balázs gordonkaművésznek,

Tamási László András karnagynak,

Tátrai Tibor zenésznek, gitárosnak;

Az oktatási és kulturális miniszter kiemelkedő képzőművészeti tevékenységéért MUNKÁCSY MIHÁLY-DÍJAT adományozott:

Csutak Magda képzőművésznek,

Drabik István szobrászművésznek,

Ef Zámbó István képzőművésznek,

Gyenis Tibor képzőművésznek,

Kalmár János szobrászművésznek,

Koncz András festőművésznek,

Laurentzy Mária festő-restaurátorművésznek,

Matzon Ákos festőművésznek,

Szász György szobrászművésznek,

Szegedy-Maszák Zoltán médiaművésznek,

Tepes Ferenc tervezőgrafikus művésznek,

Varga Ferenc szobrászművésznek,

Vető János képzőművésznek;

Az oktatási és kulturális miniszter kiemelkedő zenés színházi rendezői, színháztudományi, dramaturgi és műfordítói tevékenységéért NÁDASDY KÁLMÁN-DÍJAT adományozott:

Mesterházi Máténak, a Magyar Állami Operaház műfordítójának, zenetörténésznek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem operatörténet tanárának,

Miklós Tibor szövegírónak, műfordítónak, dramaturgnak;

Az oktatási és kulturális miniszter a képzőművészet, az iparművészet és a fotóművészet, illetve ezek határterületein végzett kiemelkedő művészettörténészi, művészetírói, műelméleti vagy műkritikusi tevékenységéért NÉMETH LAJOS-DÍJAT adományozott:

Dr. Albertini Béla fotótörténésznek, művészettörténésznek,

Fabényi Júlia művészettörténésznek, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága főigazgatójának,

Hornyik Sándor művészettörténésznek, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet Lexikon- gyűjteménye vezetőjének;

Az oktatási és kulturális miniszter kiemelkedő zenetudományi, zenekritikai és zenei ismeretterjesztő tevékenységéért SZABOLCSI BENCE-DÍJAT adományozott:

Grabócz Márta zenetörténésznek, zeneesztétának, a Strasbourgi Egyetem tanárának,

Kovalcsik Katalinnak, az MTA Zenetudományi Intézet népzenekutatójának;

Az oktatási és kulturális miniszter kiemelkedő újságírói tevékenységéért TÁNCSICS MIHÁLY-DÍJAT adományozott:

Dr. Báron György filmesztétának, szerkesztőnek, a Színház és Filmművészeti Egyetem egyetemi tanárának,

Fáy Zoltánnak, a Magyar Nemzet újságírójának

Molnár Gabriellának, a Nők Lapja főszerkesztőjének,

Tóth Ákosnak, a Népszabadság belpolitikai rovatszerkesztőjének,
Vince Mátyásnak, a Magyar Távirati Iroda Zrt. elnökének.

http://kultura.hu/main.php?folderID=911&articleID=298187&ctag=articlelist&iid=1