Megéri a köztársasági elnöki biznisz

Be jó lenni leköszönő köztársasági elnöknek Magyarországon. Legalábbis ami a juttatásokat illeti: Sólyom László ugyanis mandátuma elvesztése után élete végéig lakást, havi másfél milliós járandóságot, öt évre autót és egy évig testőrt, illetve két és fél évig irodát kap.

Bőkezűen bánik egyes vezetőivel az állam. Országgyűlési képviselőink például közel két évtizedig markolták fel minden ellenőrzés nélkül a különböző támogatási összegeket a párszázezres alapfizetésük mellé. Végül 600 ezer aláírás képes volt meggyőzni a honatyákat arról, ideje lemondani előjogaik egy részéről. Ezúttal a leköszönő köztársasági elnök járandósága került terítékre minap a Blikkben.

A bulvárlap cikke szerint Sólyom László mandátumának lejártával sem lesz anyagi problémája. Lakhatását egy minimum 100 négyzetméteres zöldövezeti lakás kiválasztása rendezi - Göncz Árpád végül egy 590 négyzetméteres rózsadombi villát választott -, és hogy a rezsi kifizetése se okozzon problémát, élete végéig havi bruttó 1,5 millió forint is landolni fog a számláján. És akkor ne essék szó testőrről, autóról és irodáról...

Nehéz ezeket a juttatásokat bérből és fizetésből élő embereknek olyan könnyen elfogadniuk. Főleg a jelenlegi gazdasági helyzetben. Persze, mi ez a néhány tízmilliós tétel az ország bajaihoz képest, ám mikor az APEH az államon keresztül minden egyes kis hibáért hatalmas bírságot ró az emberre, és minden területen megszorítást alkalmaz, nos, akkor nehéz egy szimpla vállrándítással elintézni százmilliós lakást, vagy havi bruttó másfél millát.

Mit kap egy általános iskolai tanár, mikor nyugdíjba küldik? Egy szép csokrot és vállonveregetést. És talán néhány diákot, aki nem felejti el. De mennyivel jár jobban egy mentős? Nem sokkal.

A köztársasági elnök időleg védelme érthető feladat. Az iroda két és fél évig azonban már hosszúnak tűnik, ahogy az öt évre kapott szolgálati autó is. A ház és a havi apanázs pedig végképp túlzónak tűnik. Ha abból indulunk ki, hogy köztársasági elnöknek egy komoly szakmai múlttal rendelkező, sikeres és tehetséges embert választunk, akkor miért van szükség ilyen jellegű utótámogatásra? Feltehetőleg már a poszt betöltése előtt felépített magának egy komoly egzisztenciát, nem reális, hogy rászorulna a felsorolt tételekre. Ettől függetlenül a törvényt be kell tartani, márpedig a törvény mindezeket előírja. Vajon meddig?

http://belfold.ma.hu/tart/cikk/a/0/72878/1/belfold/Megeri_a_koztarsasagi_elnoki_biznisz

A nőjéhez osonó Mátyás leleplezése

Ősszel megnyílik Visegrádon a történelmi játszópark

Pillanatnyilag egy mobil vécé és egy tetszetős citromsárgával felületkezelt betonkeverő szolgál keretként a Visegrádon épülő-szépülő Mátyás Király Történelmi Játszópark átereszéhez. De a pillanat hamar tovaszáll: június végére befejezik a munkákat, a reterát és a betonkeverő új kihívásokat keres.

Konkrét sorsukkal kapcsolatban nem volt több kérdésünk, a bejáratnál kezdődő, ótátrafüredi nyílásszögeket idéző tetőzetű gerendaház tekintetében viszont igen, gyorsan megkérdeztük hát: mi ez itt? Szőke Mátyás, a játszóparkprojektumot jegyző, átelleni Mátyás Király Múzeum igazgatója mindenekelőtt közölte, hogy ez itt egy autentikus visegrádi népi nyílásszög, utána pedig azt, hogy alatta a középkori kézművesség megannyi rejtelmét tárják fel a gyerekcsoportoknak. Lehet majd agyagozni, gyertyát önteni, kőfaragni, kovácsolni stb. Ha kell, egyetlen nagy térben, ha nem, akkor öt osztatban: a házbelső variálható lesz.

Az autentikus, Visegrádra kifejezetten jellemző nyílásszögű tetőzettel szerelt épületből kinézve a legjobb archaikus népi sátoros ünnepek forma- és színvilágával szembesülhettünk. Előttünk egy hatalmas, rusztikusan szobort Kinizsi Pál állott, még fej és karok nélkül. Mint Kő Boldizsártól, a parkot berendező csapatot irányító képzőművésztől megtudhattuk, nagy csuda lesz, ha kész lesz: a karjain hinták lógnak majd, azokon lehet majd ringlispílezni. Kicsit jobbra apró falovacskák tárultak fel, a Harctér fantázianevű állomás szereplői; egynémelyiken már ült valami vitéz, de ez ne zavarjon senkit, ha mögé ülünk, egyszerre ketten üthetjük az ellent, ezt hívják hatékonyságnövelésnek. A lovak között némileg laposított, de igen ádáz török harcos markolja szablyáját keményen, ő viszont megvan vagy két méter, de ez sem véletlen, sőt nem is bénázás: a hirtelen és erős léptékváltásokra a gyermekrajzok inspirálták a tervezőket.

Balközéptájt újabb óriási játszószer, egy fahajó látható. Mint tudomásunkra jutott, nem más ez, mint Mátyás és Beatrix úszópalotájának parafrázisa, eredetileg bucintorónak hívták volna, ha a kérlelhetlen reneszánsz lateiner, Bonfini önkényesen le nem fordítja bucentaurusra, amilyen szó amúgy persze nem volna. Jó hangulatú építmény, annyira, hogy egy időre egy házi rozsdafarkú is beléköltözött, jó érzékkel bőven elébe menve a nyitásnak (ottjártunkkor sajnos nem találtuk a fészkén). A gálya mellé egy- és háromfejű sárkányok vontatta hordószekereket telepítettek, jó sok mókás zuhanást helyezve a közeli kilátásba.

A park fő attrakciója azonban kétségtelenül a jókora labirintus, amelyben egyrészt meg kell találni négy álruhás Mátyás királyt – köztük azt is, amelyik éppen Beatrixhoz oson, feltételezhetően testi kapcsolat létesítése céljából –, másrészt valahogy ki is kell találni belőle, ami nem könnyű, mert sosem arra visz, amerre az utazó gondolná, de perszre ez is direkt van így, az alkotók azt üzenik vele, hogy az életben sem megy minden egyből és könnyen, küzdeni kell, mert az élet is maga a küzdelem. Szép gondolat.Mint ahogy az is, hogy a külön bejáratokon elinduló fiúk és lányok csak akkor találkozhatnak, ha remetének állnak a végén, azon a ponton, ahol egy ülő remete látható. Ezt még úgy is megfogalmazták nekünk, hogy a gyerekek akkor győznek, ha elveszítik az egójukat, amit nem igazán értünk, de a gyerekek se fogják, tehát mindegy is. Több ilyen bonyolult üzenet szerencsére nincs. Van viszont egy remekbe szabott és biztonságos íjászlőtér, egy színpompás vitézekkel körbekerített homokos küzdőtér birkózásra, egy klassz sárga vaddisznó és egy zöld farkas, egy torony Mátyás királlyal, valamint egy helyes famadárral, amelyiknek propeller nő ki a csőréből. Külön kiemelnénk még a fa szeméttartókat, amelyeknek emberi arcuk van, jelezve, hogy a kommunális szemét nem független az őt előállító embertől.

A történelmi játszóparkot már évekkel ezelőtt meg akarták csinálni, abból kiindulva, hogy a Mátyás Király Múzeum évi 100-120 ezer látogatójának fele gyerek, nekik pedig a buszozás után szükségük volna egy kis mozgásra, játékra is, némi történelmi ismeretgyarapítással megfejelve. Az első pályázatot egy alaki hiba miatt elbukta a Magyar Nemzeti Múzeum, amelyhez a visegrádi intézmény tartozik, 2009-ben azonban fordult a kocka: az uniótól 175 millió, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől és a kulturális tárcától pedig majdnem 20 millió forintot kaptak a minden pontján akadálymentes, EU-konform parkra. A főbb munkákat e hó végéig kell befejezniük, a publikum ősztől élvezheti a visegrádi attrakciót.

http://nol.hu/kult/20100626-a_nojehez_osono_matyas_leleplezese

A középkort idézi a Szent László napokon Szekszárd

Történelmi játékokkal idézik fel a Szent László korát a hét végén Szekszárdon: a város védőszentjéről elnevezett háromnapos rendezvényt gasztronómiai program és tudományos tanácskozás egészíti ki.
A nyolcadik alkalommal megrendezett napok fő látványossága a vasárnapi történelmi felvonulás lesz, amikor Szent László királynak hódol a város; az uralkodó vitézi kíséretét a Váci Huszárezred tagjai és őcsényi lovasok alkotják majd. A programot ezúttal úgy alakították ki, hogy a kort vidáman megidézve a mai emberhez szóljon.

A kirakodó vásár árusai és a kézművesek közül megválasztják a leghitelesebb kalmárt, a király tizenkét jelentkező közül emelheti ki első udvarhölgyét, a Béla király téren pedig az udvartartáshoz illeszkedő középkori játszóház, vásári komédia, fegyverbemutató, hajfonó műhely várja az érdeklődőket.

Szombaton több szekszárdi borász nyitott pincékkel várja a vendégeket. Ezen a napon a város főterén a szekszárdi bor és pörkölt ünnepén közel száz bográcsban főznek magyaros ételeket.

A város védőszentjét idézi fel a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Karának pénteki tudományos konferenciája, amely a Szent László-kultusszal foglalkozik liturgiai, hadtörténeti és filológiai szempontból.

http://kultura.hu/main.php?folderID=959&articleID=302891&ctag=articlelist&iid=1

Fodrászmúzeum nyílt Budapesten

Parókakészítő és felcser eszközök mellett köpölyözők, fésűk és borotvák is láthatók a Budapest XIX. kerületében pénteken nyílt Fodrászmúzeumban.
A múzeumba belépve a látogató egy 1880-as évekbeli fodrászüzletben találja magát, az asztalon a tárgyakat úgy helyezték el, ahogy akkor volt szokás - mondta el Korom Gyula tulajdonos. A 60 négyzetméter alapterületű kiállítóhelyen a közönség több olyan tárgyat tekinthet meg, amelyből Magyarországon nincs több, igazán különleges darabok a többi között a parókakészítő szakma eszközei - hangsúlyozta.

Sok olyan régi, érdekes szerszám is található a gyűjteményben, amelyről a nem szakmabeli el sem tudja képzelni, mi lehet. A tárgyak mellett azt elolvashatják az érdeklődők, hogy melyik századból való, de a részletes leírás, a tájékoztató táblák elhelyezése még várat magára. A gyűjteményt egyebek mellett hajszárítók, nyírógépek, ollók, dauer gépek, sütővasak és felcser eszközök alkotják a hajmosók, fodrász szék és egyéb felszerelések mellett.

Az első darabokat még Pinke Károly fodrász gyűjtötte 1950-től kezdve, ez lett később Korom Gyula gyűjteményének alapja. 1996-tól régiségkereskedők bevonásával, aukciókon való vásárlásokkal, a piacok folyamatos látogatásával gyarapította a több mint kétezer darabból álló kollekciót.

A múzeum hetente két nap lesz nyitva, többek között fodrászképző iskolásoknak, szakmunkástanulók és érdeklődő csoportok részére előzetes telefonegyeztetés után ismertetőt tartanak a fodrászipar történetéről, az ókori Egyiptomtól kezdve az 50-es évekig - tájékoztatott Korom Gyula, aki két éve életműdíjat kapott a gyűjtemény létrehozásáért.

http://kultura.hu/main.php?folderID=1234&articleID=302937&ctag=articlelist&iid=1

Hétvégétől beindulhat a tiszavirágzás

A korábbi hidegebb időjárás és a Tiszán levonuló árhullám miatt idén a megszokottnál később, június végén várható a tiszavirágzás, amelyet a tiszavirág nevű kérészek násztánca idéz elő a folyó felszínén. A rajzás akár már a hét végén megindulhat.

A Magyar Turizmus Zrt. tiszafüredi regionális marketing igazgatóságának munkatársa, Albel Tamás szerint a folyó lassú apadása és a víz felmelegedése egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy idén nyáron robbanásszerű, burjánzó virágzásnak lehessünk szem- és fültanúi. Ajánlása szerint a Tiszafüred és Tiszaörvény közötti szakaszon figyelhető meg legkönnyebben a kérészek násztánca, a rajzóhelyeket túravezetők irányításával csónakokon lehet megközelíteni.

A tiszavirág a kérészek egyik nagyméretű, kecses válfaja. Évente csak egyszer tapasztalható rajzása és násza rendkívül látványos, hiszen a petékből kikelő lárvák a Tiszának és mellékfolyóinak egy-egy adott szakaszán, szinte a nyárelő ugyanazon a napján és órájában bújnak elő a százezres példányszámú telepeket rejtő meredek, leszakadt agyagpartok üregeiből.

http://index.hu/tudomany/kornyezet/2010/06/24/hetvegetol_beindulhat_a_tiszaviragzas/

Sólyom: 'együtt megyünk majd ítélet alá'

Sólyom László már a választások előtt megértette, nemkívánatos újabb öt évig az általa képviselt elnöki felfogás; ezt nem volt könnyű tudomásul vennie, de jó lelkiismerettel fejezi be munkáját - derül ki a leköszönő államfő Heti Válasznak adott, a lap csütörtöki számában megjelenő interjújából.

Sólyom László úgy értékeli, a "mostani törvénydömpingnek" megvannak a hátulütői, és tévképzetnek nevezi azt a felfogást, hogy a jelenlegi alkotmány kommunista alaptörvény lenne.

A csütörtökön megjelenő, Sólyom László egész ötéves elnöki ténykedését áttekintő interjú MTI rendelkezésére bocsátott szövege szerint az államfő egy ciklus alatt igyekezett elvégezni mindazt, amit célul tűzött ki, és most új célja van: megtalálni a volt elnök szerepét.

A köztársasági elnök - akinek mandátuma augusztus 4-én jár le és akit tisztségében Schmitt Pál házelnök követhet - arra a kérdésre, hogy veszélyben érzi-e az alkotmányosságot, azt mondta: "a kétharmados többség benne van a rendszerben, elő is fordult már", a mai parlamenti többség szándékairól a nyilatkozatok alapján keveset tudhatunk, az aggódó hangok némelyike pedig hiteltelen. "Mostanában olyanok is velem védetnék a demokráciát, akik nyolc évig vidáman taposták" - fogalmazott Sólyom László.
Kudarcnak értékeli, hogy húsz év alatt sem sikerült megváltoztatnia "azt a jobboldalon beégett tévképzetet, amely szerint a jelenlegi kommunista alkotmány", holott az teljesen új, csak a törvény sorszámozása maradt a régi. Arra a felvetésre, hogy immár a harmadik miniszterelnökkel dolgozik együtt, Sólyom László azt mondta, hogy a Gyurcsány Ferenccel való szembenállását alaposan tárgyalta a sajtó, Bajnai Gordonnal korrekt munkakapcsolatot alakítottak ki.

"Orbán Viktorral egy komoly beszélgetésünk volt" - folytatta az államfő, kitérve arra, hogy ennek során - még a 29 intézkedés bejelentése előtt - tájékoztatatta őt a kormányfő a gazdasági elképzeléseiről. "Intenzív eszmecsere volt háttérről, következményekről, alternatívákról. Így kell működnie az állam- és a kormányfő közötti kapcsolatnak. Ugyanakkor, bár eszmei alapjainkban sok a közös vonás, ugyanaz a mércém az új kormánnyal szemben, mint mindig is volt. Jeleznem kell, hogy a mostani törvénydömpingnek megvannak a hátulütői. Nemcsak technikai, hanem sokszor elvi szinten is" - rögzítette Sólyom László.

A 2006-os önkormányzati választások éjszakáján elmondott nyilatkozatának indokoltsága mellett érvelve kijelentette: muszáj volt kimondania, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök magatartása nemcsak morális válságot okozott, hanem a demokrácia alapjai is veszélybe kerültek. Emlékeztetett, nem szólította fel kifejezetten lemondásra a kormányfőt, hanem az Országgyűlést hívta fel döntésre a miniszterelnök sorsáról.

"Már a 2006 nyarán elfogadott Gyurcsány-csomag idején megfogalmaztam: a demokrácia alapkérdése, lehet-e a választások előtt megígértek gyökeres ellenkezőjét csinálni. A bizalmi szavazás idején egyrészt felszólítottam a Fideszt az ülésterembe való visszatérésére, másrészt leszögeztem: a parlament arról is szavaz, hogy elfogad-e ilyen módszereket a hatalom megtartására. Elfogadta - és ezt én nem tudtam elfogadni" - jelentette ki.
Arra a kérdésre, nem merült-e fel benne, szélesebb hatáskörrel többet érhetett volna el, Sólyom László úgy válaszolt: amikor elnök lett, tisztában volt a jogi lehetőségekkel, és illetlenség, ha az ember pozícióba kerülve nekilát hatásköreit tágítani.

"Tetteinkben a védelem. Az utókor ítélni fog azok fölött" - idézett A kőszívű ember fiai című regényből az államfő, hozzátéve: nem gondolná, hogy a mostani Országgyűlés az utókor, "együtt megyünk majd ítélet alá".
Sólyom Lászlónak "esze ágában sincs" pártpolitizálni, a jövőben közéleti szerepvállalását azonban nem zárta ki a Heti Válasznak adott interjújában.

http://nol.hu/belfold/solyom___egyutt_megyunk_majd_itelet_ala_

Bruttó 3,5 milliót kap a legjobban kereső rektor

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem vezetője keres havonta a legtöbbet. Az oktatási tárca honlapján nyilvánosságra hozott rektori bérlista szerint 29 intézmény vezetője összesen havi bruttó 57,06 millió forint fizetést kap.

Az államilag támogatott egyetemek, főiskolák vezetői havi 750 ezer és 3,5 millió forint között keresnek, derül ki az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján hétfőn közzétett dokumentumból [1]. A lista szerint a 27 intézmény vezetője összesen havi bruttó 57,06 millió, vagyis évi 684 millió forintra jogosult.

A lista pontosan közli az oktatási tárca fenntartásában lévő, "állami felsőoktatási intézmények rektorainak havi, vezetői tevékenységükért járó, az intézmény gazdasági tanácsa által javasolt, és a tárca által jóváhagyott juttatásait". Az egyes rektori fizetések a garantált alapilletményen felül, a magasabb vezetői pótlékból, és garantált alapilletményen felüli - közelebbről meg nem nevezett - juttatásokból tevődnek össze.

Az adatok alapján tizenkét rektor keres havi kétmillió forintnál többet. A legjobban kereső egyetemi vezető a Szegedi Tudományegyetem rektora, Szabó Gábor 3 487 000 forinttal (n.b. a most megválasztott és a leköszönő rektort is Szabó Gábornak hívják).Őt követi a sorban a Debreceni Egyetem vezetője, Fésüs László 3,2 millió forint bruttóval, míg a fizetési dobogó harmadik fokán Solti László, a gödöllői Szent István Egyetem rektora áll bruttó 2 960 000 Ft-tal.

A lista szerint Jakabné Zórándi Mária, a Magyar Táncművészeti Főiskola vezetője csak 934 600 Ft-ot keres, de nem kapnak sokkal többet a többi művészeti felsőoktatási intézmény rektorai sem: például Kopek Gábor, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem vezetője 1,2 milliót, Ascher Tamás, a Színház- és Filmművészeti Egyetem vezetője pedig 1 110 400 Ft-ot keres.

A legkisebb fizetést a most közzétett listán nem szereplő - a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó - Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) első embere kapja, havi bruttó 750 000 forintot. Szabó Jánosnak annak ellenére utalják havi rendszerességgel járandóságát, hogy befolyással üzérkedés gyanújával februárban letartóztatták.

A rektorpénzek ügye tavaly július óta húzódik, amikor kiderült, hogy Solti László, a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) bruttó 2 960 000 Ft-ot kereső rektora a fizetése mellett 14 milliós prémiumot is felvehetett. A Blikk akkor megkereste az államilag támogatott intézmények rektorait, hogy valljanak ők is fizetésükről, de csak Szabó János árulta el akkor - saját bevallása szerint - 680 ezres fizetését.

A titkolózás ellen a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet és Bodoky Tamás, az Index egykori főmunkatársa indított pert: kérték Solti Lászlót, a SZIE rektorát, hogy tisztázza: valóban milliós fizetése van-e. A bíróság döntése szerint mivel az intézmények állami pénzből is gazdálkodnak, a vezetők fizetése közérdekű adat [2].

A próbaper ellenére azonban az érintettek majd két hónapon át hallgattak, mígnem végül Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter úgy döntött, nyilvánosságra hozza az adatokat.

A tárca most kiadott közleménye hangsúlyozza, hogy az oktatási miniszter csak jóváhagyja az intézmények által javasolt vezetői illetményeket, a teljes - vezetői és alkalmazotti illetményeket érintő - adatokat a felsőoktatási intézmények kezelik.

Íme a lista:

Intézmény

Intézmény vezetője

Havi bruttó (Ft)

Budapesti Corvinus Egyetem	Dr. Mészáros Tamás	2 145 800 Ft
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	Dr. Péceli Gábor	2 377 500 Ft
Debreceni Egyetem	Dr. Fésüs László	3 200 000 Ft
Eötvös Loránd Tudományegyetem	Dr. Hudecz Ferenc	2 587 100 Ft
Kaposvári Egyetem*	Dr. Babinszky László	1 500 000 Ft
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem	Dr. Batta András	1 337 300 Ft
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem	Kopek Gábor	1 200 000 Ft
Magyar Képzőművészeti Egyetem	Kőnig Frigyes	1 651 200 Ft
Miskolci Egyetem	Dr. Patkó Gyula	1 954 000 Ft
Nyugat-magyarországi Egyetem	Dr. Faragó Sándor	2 417 500 Ft
Óbudai Egyetem	Dr. Rudas Imre	2 143 000 Ft
Pannon Egyetem	Dr. Rédey Ákos	1 914 000 Ft
Pécsi Tudományegyetem	Dr. Gábriel Róbert	2 070 400 Ft
Semmelweis Egyetem	Dr. Tulassay Tivadar	2 687 000 Ft
Széchenyi István Egyetem	Dr. Szekeres Tamás	1 860 800 Ft
Szegedi Tudományegyetem	Dr. Szabó Gábor	3 487 000 Ft
Szent István Egyetem	Dr. Solti László	2 960 000 Ft
Színház- és Filmművészeti Egyetem	Ascher Tamás	1 110 400 Ft
Budapesti Gazdasági Főiskola	Sándorné dr. Kriszt Éva	2 447 700 Ft
Dunaújvárosi Főiskola	Dr. Bognár László	1 981 600 Ft
Eötvös József Főiskola	Dr. Majdán János	1 530 200 Ft
Eszterházy Károly Főiskola	Dr. Hauser Zoltán	1 997 300 Ft
Károly Róbert Főiskola	Dr. Magda Sándor	2 335 000 Ft
Kecskeméti Főiskola	Dr. Danyi József	1 860 000 Ft
Magyar Táncművészeti Főiskola	Dr. Jakabné dr. Zórándi Mária	934 600 Ft
Nyíregyházi Főiskola	Dr. Jánosi Zoltán	1 901 600 Ft
Szolnoki Főiskola	Dr. Székely Péter	1 463 600 Ft

http://index.hu/belfold/2010/06/22/brutto_3_5_milliot_kap_a_legjobban_kereso_rektor/

Beteggé tesz a rossz házasság

Odafigyel az étkezésére. Rendszeresen sportol. Évente elmegy orvosi kivizsgálásra. Valami mégsem stimmel az egészségével?

Könnyen lehet, mégsem tett meg valami nagyon fontos dolgot: nem tanult meg „egészségesen" veszekedni a házastársával. A nagy családi perpatvaroknál régóta visszatérő szófordulat, hogy a férj „sírba viszi" a feleségét (vagy fordítva), a népi bölcsesség igazságtartalmát azonban most már tudományos eredmények is alátámasztják.

Amerikában az Ohiói Állami Egyetem kutatói harminchét házaspárt tereltek be egy laborba, ahol egy parányi eszközzel mindegyik résztvevő csuklójára egy-egy hólyagot varázsoltak. Ezután videóra vették az egymással való beszélgetés közben mindegyik párt, és részletesen kielemezték, hogy melyik pár hajlamos ingerülten vagy ellenségesen kommunikálni egymással.

Láss csodát: 12 nappal később látható volt, hogy a harmóniában élő párok sebe jóval gyorsabban gyógyult, mint az egymás életét megkeserítő férjé és feleségé.

Mindez nem csupán érdekes egybeesés, hanem az oxitocin (az agyalapi mirigy hátulsó lebenyében tárolódó, a hipotalamuszból érkező hormon) műve.

– A kiegyensúlyozott kapcsolatban élők vérében jóval több oxitocint találtunk – avatta be a CNN-t a kutatás fő szerzője, Janice KiecoltGlaser. – Ők voltak azok, akik jobban, feszültségektől mentesen képesek megbeszélni problémáikat a házastársukkal.

Kevesen tudják, hogy a házassági stressz jobban károsítja az egészséget, mint a munkahelyi. Nagyon meg szoktak döbbenni az emberek, amikor egy szakember szembesíti őket ezzel – tette hozzá.

Hasonló vizsgálatokat végzett a közelmúltban a Texasi Egyetem profeszszor asszonya, Debra Umberson, aki a házasság és a stressz összefüggéseinek tanulmányozására tette föl az életét. Szerinte a megkeseredett házasságban élők immunrendszere meggyengül, vérnyomásuk megemelkedik, szívük egyre roszszabbul bírja a strapát.

Magyarországon különösen nagy jelentősége lehet ennek a kutatásnak, hiszen a vezető halálok nálunk még mindig a szív- és érrendszeri megbetegedések, a válási arány pedig megközelítőleg 60 százalék, azaz a házassági stressz a legtöbb kapcsolatban jelen van.

– Kétségtelenül van összefüggés a két riasztó statisztika között – mondta dr. Kóczán István, a Blikk orvosa. – Amikor a rossz házasság miatt remegő gyomorral, összeszorult szívvel megy haza a munkából az ember, és esetleg fél éjszaka nem tud elaludni, az rendkívüli módon megterheli a szervezetet, és megnöveli a szív- és érrendszeri bajok, az infarktus vagy a hormonzavarok veszélyét. Nem lehet véletlen, hogy a 45 év feletti magyar férfiak közel fele potenciazavarokkal küszködik – magyarázta.

Kóczán doktor szerint ugyanakkor egy boldog, kiegyensúlyozott, harmonikus párkapcsolat pont ellentétes élettani hatásokat gyakorol az emberi szervezetre. Az amerikai kutatók szerint a házassági stressz azért különösen káros, mert krónikus, hosszú távú, és nem menekülhet előle senki.

– Együtt vannak napról napra, évről évre, amíg a halál el nem választ – emlékeztet Umberson a házastársi esküre. A káros hatásoktól a férj és a feleség is egyaránt szenved, de a nők szervezete valamivel rosszabbul viseli az ilyesfajta megpróbáltatásokat. A tudósok mindenesetre a férfiaknak és a nőknek is javasolják: próbáljanak meg békében, harmóniában éldegélni egymással, hiszen így tovább és egészségesebben élhetnek.

K. I.

Tippek a békés együttéléshez

Kutatók szerint veszekedések helyett sokkal egészségesebb a harmonikus együttélés. Ezért kidolgoztak öt tippet, amelynek segítségével elkerülhető a családon belüli mindennapos háború.

Ne füstölögjön

A kutatók megfigyelései szerint a boldogtalan házasságban élő nők gyakran barátnőik koszorújában keresnek vigasztalódást, akik aztán adják alá a lovat, és aztán együtt szidják a „mamlasz" férjet. Önmagában nincs baj azzal, ha valaki megosztja a baráti körével a problémáit, de az nem elég, ha közösen siratják az ígéretesnek induló házasságot. Keressenek föl inkább a párjukkal egy házassági tanácsadót, aki segíteni is tud: például azonosítja azokat a bajokat a házasságukban, amelyeket talán még észre sem vettek.

Idegesíti a párja? Törődjön bele!

Debra Umberson különös dolgot figyelt meg, mialatt a boldog párokat tanulmányozta. – Szembeötlő volt, hogy amikor két ember jól kijön egymással, akkor elfogadja a másik idegesítő szokásait, és nem próbálja megváltoztatni őket – mondta. Az egyik megfigyelt házaspár esetében a feleség állandóan könyveket pakolt egymásra a ház legkülönbözőbb pontjain, még az ajtók közelében is. A férje nem repesett emiatt, de megtanult együtt élni a terepakadályokkal. A feleség ettől még ugyanolyan kreatív, érdekes nő maradt, mint megismerkedésük kezdetén.

Ne kiabáljon azzal, aki ordít!

Ha egy üvöltözésre hajlamos emberrel él együtt, semmiképp se kiabáljon versenyt vele – javasolja a Minnesotai Egyetem profeszszora, William Doherty.

– Úgy kell határozottnak lennie, hogy közben nem emeli fel a hangját. Bármilyen vörös fejjel is kiabáljon a másik, meg kell őriznie a nyugalmát, mert az ordítozás úgysem vezet eredményre. Amíg a párja levegőt vesz, inkább közölje vele: ezt a fajta magatartást nem hajlandó elviselni ebben a kapcsolatban, úgyhogy ha nem szakít ezzel a szokással, akkor elmegy.

Gondoljanak a boldogabb időkre!

Még egy nagyon streszszes házasságban is gyakran adódhatnak boldog pillanatok. Tracy Todd virginiai családterapeuta szerint érdemes ezeket magunkban elemezgetni.

– Emlékezzenek vissza a közelmúltbéli kellemes élményeitekre, biztosan volt ilyen is. Hogyan következtek be, mi előzte meg őket? Mit tettek azért, hogy a kellemes helyzet előálljon? Mit tehetnétek azért, hogy megértőbb, boldogabb körülmények közt éljenek egymás mellett? – sorolta a megválaszolandó kérdéseket Todd. Így a párok még többször szeretnék megélni ezt a kellemes érzést.

Okosan vitázzon!

– A párok rendszerint a nézeteltéréseik számát tartják számon, pedig annak igazából nincs sok jelentősége. Ami valóban számít, az a veszekedések minősége – vélekedik Tara Parker-Pope.

– Tegyük föl például, hogy a partnere süteményt készített, és a konyha úgy néz ki, mintha egy hurrikán söpört volna végig rajta. Beléphet úgy a konyhába, hogy észreveszi a hatalmas nagy rumlit, de a süteményt nem, és akkor jöhet a stressz. De ha helyette azt mondja, hogy „remek illatokat érez, alig várja, hogy megkóstolja ezt a sütit, csak előbb rakjanak együtt rendet", akkor mindketten jó érzésekkel folytatják a napot.

http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/betegge-tesz-a-rossz-hazassag-2021422/

Dávid Ibolyának nem köszöntek meg semmit sem

Kétharmados többséggel Makay Zsoltot választották meg az MDF elnökének a párt vasárnapi országos gyűlésén. Az MDF-nek azért kell új vezetést választania, mert Dávid Ibolya április 11-én, a választások első fordulójának éjszakáján lemondott elnöki tisztségéről. Dávid Ibolya nem vett részt az utódlásról szóló eseményen, ahol bár felvetődött, gyorsan megfeledkeztek az érdemeit elismerő nyilatkozatról.

Az Index információi szerint egy műanyag gyerekjáték átadásával gratulált Makay Zsoltnak riválisa, Nagy Tamás, amikor vasárnap alulmaradt az MDF pártelnökének személyéről döntő szavazáson.

Az országgyűlési választáson csúfosan leszerepelt Fórum országos gyűlése döntött az új elnökről, mert Dávid Ibolya a vereség után lemondott.

A testület tagjai kétharmad arányban az eddigi országos választmányi elnököt, Makay Zsoltot támogatták, ezzel bejött a papírforma. Nagy Tamás, akit Dávid Ibolya embereként emlegettek az előkészületek során, végül az elnökségi tagságot sem vállalta.

Az ülésen nem vett részt a külföldön tartózkodó Dávid Ibolya, és Bokros Lajos, a párt volt miniszterelnök-jelöltje sem ment el az eseményre. A résztvevők egy része indítványozta, hogy a választási vereség ellenére mondjanak köszönetet Dávidnak a párt önállóságának megőrzéséért, ám a javaslatból végül nem lett semmi.

Makay Zsolt az eseményt követő sajtótájékoztatón azt mondta, elnökjelöltként többek között arra kért felhatalmazást: úgy szervezzék újjá a pártot, hogy a jövőben senki ne gondolja azt, az MDF baloldali párt. Saját feladatául az MDF jobbközép irányultságának megerősítését nevezte meg.

Emellett az országos gyűlés arra is kötelezte, hogy a hasonló értékrendű szervezetekkel és pártokkal már hétfőn kezdjék meg a kapcsolatfelvételt. Kérdésre válaszolva azt mondta kijelentése elsősorban a jelenlegi kormánypártokra és a Civil Mozgalomra vonatkozott. Hozzátette, hogy emellett viszont minden más demokratikusan működő párttal, így az LMP-vel, a Jobbikkal és az MSZP-vel is kapcsolatfelvételre törekszenek, habár ez nem jelent feltétlenül együttműködést.

Az új elnök emellett felhatalmazást kapott az MDF szervezetinek újjászervezésére illetve megbízták, hogy „két héten belül rendezzük a sorokat”, a párt legyen kész az önkormányzati választásra való felkészülésre. Kijelentette, a következőkben le akarják tenni annak alapját, hogy a jelenlegi parlamenti pártokkal szemben egy hangsúlyozottan a jobbközép értékrenden alapuló, megfelelő alternatívát jelentsenek. Kitért arra is, hogy a jövőben az alelnökök társelnökként segítik a munkáját. Őket szerdán választják meg. Elmondta, hogy a párt országos választmányának soron következő ülésén tartják annak a testületnek a tisztújítását.

Az Index korábban beszámolt arról, hogy a párt jelenleg mintegy 700 milliós adóságállománnyal küzd [1]. Arra a kérdésre, hogy hogyan tudja kifizetni az MDF tartozásait, Makay azt felelte, az anyagi konszolidációra szerdán kérnek fel egy bizottságot. Egy hónapon belül el kell érni az MDF fizetőképességének megerősítését - tette hozzá. Kijelentette, hogy a párt ingatlanállománya jelentősen nem csökkenhet. Hozzátette, az adósságot ütemesen, egy "intenzív átbeszélgetés" után fél éven belül akarják törleszteni. Megjegyezte, hogy ehhez egy intenzív adománygyűjtő körutat kell kezdeniük, ahol minden párttagra és minden jószándékú állampolgárra számít. A párt adósságállományát az elnök 230 millió forint körülire becsülte. Emellett közel 430 milliós az ingatlanokon lévő jelzálog. Közölte, hogy ingatlanállományuk becsült értéke viszont 6-700 millió forint.

Az önkormányzati választások kapcsán azt mondta, önálló indulásra törekszenek, és ő személy szerint nem szeretne az MSZP-vel együttműködni, de erről a párt testületei döntenek. Közölte, hogy az önálló indulás önálló főpolgármester-jelöltet is jelent.

Dávid Ibolya és Herényi Károly esetleges rendőrségi kihallgatásáról annyit mondott, egyikük sem tagja a párt elnökségének, a velük kapcsolatos kérdések a „múlt kérdései”. Hozzátette, az MDF jelenlegi vezetése az ügy lezárultáig nem kíván ezekkel a kérdésekkel foglalkozni.

http://index.hu/belfold/2010/06/20/david_ibolyanak_nem_koszontek_meg_semmit_sem/

Fogarasy Mariann nem fecsérli szexre a spirituális energiáit

A David Beckhammel is hírbe hozott modell már régen szexelt, amit egyrészt azzal magyarázott, hogy mostanában nem erre koncentrált, másrészt a szexuális együttlétek alatt történik a legnagyobb energiacsere. Utóbbi miatt nem ajánlatos gyakran váltogatni a szexuális partnereket, ő sem teszi, pedig mint mondta, számtalan pasit felhívhatna, hogy elégítse ki. Az elmúlt hónapokban sem herceggel, sem sportolóval nem hozták hírbe, pedig nemrég bemutatták Rafael Nadal teniszezőnek.

David Beckham [1] és Daniel Ducruet [2] után Rafael Nadal teniszező [3] lehet a következő, akivel hírbe hozzák az Olaszországban dolgozó magyar modellt, bár a média – és/vagy PR-gépezet egyelőre nem köpött ki sem meghitt vacsoráról, sem romantikus piknikről szóló híreket. Fogarasy Mariann mindenesetre valóban találkozott a teniszezővel, de azt már a beszélgetés elején leszögezte, nem történt semmi, csak az egyik ismerőse bemutatta neki. „Senkivel nem volt semmi, sem Beckhammel, sem Daniel Ducruet-vel. Egyébként pedig engem pont nem érdekel, hogy ki kicsoda, mert attól, hogy ő gazdag és az ujján pörgeti a Ferrari-kulcsot, még nem biztos, hogy jó ember” – nyilatkozta a Velvetnek az épp Magyarországon tartózkodó modell, aki nemhogy hírességekkel nem feküdt le, kevésbé ismert emberekkel sem.

Szüksége van az energiára

„Most kicsit apácamódon élek, azt is meg tudnám mondani, hogy mikor éltem utoljára aktív szexuális életet” – mondta Fogarasy, aki egy évvel ezelőtt hasonló szavakkal adta tudtunkra [4], nincs pasija. „Egy csomó pasit felhívhatnék, hogy kedvemben járjon, de egyrészt nem erre koncentráltam mostanában, másrészt szexuális együttlét alatt történik a legnagyobb energiacsere, az energiára pedig szükségem van. Harmadrészt nekem lelki tényezőkre is szükségem van az együttléthez.” A modell kijelentette, nem a hírességekre, a pénzre hajt, neki az a fontos, hogy leendő pasija szeressen kulturálódni, olvasni, színházba járni, és nem utolsó sorban szerény legyen.

Amint a szexről alkotott nézetéből kiderült, a magyar előadókhoz hasonlóan [5] Fogarasy Mariann is spirituális [6], vagyis hiszi, hogy 2012-ben egy nagy változás várható. „Ez a váltás már elkezdődött, egy 3-4 éves folyamatról beszélünk, ami tulajdonképpen egy casting: a felsőbb hatalmak eldöntik, ki az, aki jöhet és ki az, aki nem. Most érzelmi váltások vannak, női és férfi energiák cserélődnek, de sokan nem nyitottak erre, nem értik, miről van szó, pedig mindenki érzi a bőrén, éppúgy, mint a frontot. Aki nem jó ember, az nem fog jönni, aki viszont szeretetteljesen viselkedik, az igen.” A modellnél arra is rákérdeztünk, spirituális nézetei hatással vannak-e a beszélgetés során többször is hangsúlyozott jótékonykodásra [7]. „Nem, a lényemből fakad, sosem voltam irigy. Másképp az egész fölösleges erőfeszítés lenne, a fentiek úgyis tudják, őszinték-e a megnyilvánulásaink.”

Tiszteli Mihalik Enikőt

Fogarasy megerősítette, hogy valóban az olasz Playboyba vágyik, a magazinban való megjelenés hatalmas megtiszteltetés lenne számára. „A kinti újságba magyar nőként bekerülni elég komoly lenne. A barátaim is úgy gondolják, hogy egy ilyen lehetőséget nem lenne szabad elszalasztani, csak ugye azt is tudni kell, hogy később mit akar kezdeni magával az ember. Nem biztos, hogy egy külföldi Playboy-fotózás után már szívesen alkalmaznának divatmodellként.” Bár Fogarasy Mariann főként Olaszországban dolgozik, tervei között szerepel, hogy jelentkezik az amerikai Topmodell leszek! [8] című modellkutató valóságshow-ba, de műsorvezetőként is kipróbálná magát az egyik olasz csatornánál. Egy olasz produkcióban kapott statisztaszerepe után további filmekben játszana, de a könyvírás is megfordult a fejében.

Bár Fogarasy korábban kijelentette, szerinte minden adottsága megvan ahhoz, hogy ismert modell legyen, a világcégek mégis Mihalik Enikővel dolgoznak [9]. „Igen, de én nem vagyok egyetlen hazai ügynökségnél sem, ráadásul egészen más stílusúak vagyunk. Nem ismerem az ő méreteit, de szerintem egészen más stilusúak vagyunk. Enikőt abszolút respektálom, nagyon örülök neki, hogy emeli a magyar modellek hírét. Nagyon jó lenne, ha több ilyen természetes és szerény lány válna ismertté külföldön ” – mondta.

http://velvet.hu/celeb/hcdb/napcelebje/2010/06/19/fogarasy_mariann_nem_fecserli_szexre_a_spiritualis_energiait/

A vihar miatt országszerte több száz helyszínre vonultak a tűzoltók

Országszerte több száz káreseményhez kellett vonulniuk a tűzoltóknak péntek délután 3 óráig a viharok és heves esőzések miatt, a legtöbb káreset Békés megyében volt. Szentes György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője az MTI-nek elmondta: jelenleg Békés megyében a legrosszabb a helyzet, eddig 156 káreseményről kaptak bejelentést. A megyében a közúti és vasúti közlekedésben is fennakadások vannak és az elektromos ellátás is akadozik. A térségben Csongrádban (75) és Bács-Kiskunban (25) is sok esethez riasztották a tűzoltókat.
A vihar Somogy és Tolna megyében is jelentős károkat okozott. Somogyban eddig ötven helyre vonultak a szakemberek, Mesztegnyőn és Berzencén homokzsákokkal védekeznek és magasítják a töltést, hogy a víztározókban tudják tartani a vizet. Csurgón patak áradása okoz gondokat, Tab térségében a sok eső miatt pincékből kellett vizet szivattyúzni.

Tolna megyében szintén ötven káresethez riasztották a tűzoltókat, a megye északi részén 80 milliméter csapadék hullott. A térségbe 20 ezer homokzsákot visznek és több helyen is vizet kell szivattyúzni.

http://mti.hu/cikk/484945/

A híres avasi fröccsöt is kipróbálhatjuk szombaton

A Múzeumok éjszakája számos meglepetéssel várja az érdeklődőket Miskolcon; a Herman Ottó Múzeum központi helyszínén és a kiállítási épületben is változatos és érdekes programokkal készülnek.
A kiállítási épületben ennek az éjszakának minden évben családias kísérő rendezvénye a Miskolci Fröccsfesztivál. A borokból és szörpökből készült fröccsök mellett az idén is lesz hagyományos szódásüveg-bemutató és vásár, valamint a Manó Manufaktúra játszóház várja majd a kicsiket és nagyokat. Az ételkülönlegességekről a Boldogkő várában működő Castrum Boldua középkori étterem gondoskodik, de megkóstolhatóak az erdőhorváti perec- és kecskesajt-különlegességek is.

Ebben az évben először a látogatók nemcsak a miskolci Herman Ottó Múzeum kiállítási épületében fröccsözhetnek, hanem a fesztiváltérkép vezetésével, Móra Ferenc nyomán kereshetik fel az avasi pincesor régi borospincéit, ahol a híres avasi fröccsöt (7 deciliter bor plusz 3 deci szódavíz) is megkóstolhatják.

A kiállítási épületben emellett a Jazzinside zenekar szabadtéri koncertje várja a látogatókat
Nem hiányozhat a palettáról a Kisgömböc múzeumi játszóház sem, amely ezúttal a Mazsaroff Miklós-emlékkiállításhoz kapcsolódik. A vállalkozó szellemű látogatók olajpasztellel, pasztellel és tussal készíthetik el saját csendéletüket Mazsaroff Miklós festményei alapján.

Szintén a Papszeren lévő kiállítási épületben kap helyet a Szinvaparti Öltögetők bemutatója. A Miskolcon működő foltvarró csoport közös varrásra, eper- és tulipánkészítésre várja a kicsiket és a nagyokat. A kézműves foglalkozás mellett a zsákbamacskát is kipróbálhatják az érdeklődők.

Vendégmúzeum a Hollóházi Porcelán Múzeum, amelynek látogatói alkotócentruma egy éjszakára a miskolci múzeum kiállítási épületébe költözik. A cél az, hogy az érdeklődők ne csak betekintést nyerhessenek a porcelánfestés csodálatos világába, hanem ki is próbálhassák porcelánfestői tehetségüket. Az érdeklődők szakképzett kézifestő segítségével varázsolhatnak mintákat a hófehér porcelánra.

A Múzeumok éjszakáján megtekinthetőek a kiállítási épület tárlatai is.

A miskolci Herman Ottó Múzeum Képtára szintén számos programmal csábítja a kultúra és a művészet kedvelőit. A Görgey úti épületben Akár egy kis zenekar - Dallam, harmónia és basszus hat húron - Papp Sándor gitárművész koncertje várja az érdeklődőket, majd Sissi korabeli ételeket kóstolhatnak és betekintést kaphatnak a XIX. század korszakának romantikus zenei kínálatába.

Emellett A festészet titokzatos világa címmel lesz múzeumpedagógiai foglalkozás, illetve Az őskori kovabányászat rejtelmei elnevezéssel rendhagyó tárlatvezetéseket tartanak óránként régész szakmuzeológusok vezetésével.

Vendégmúzeumként a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Kohászati Múzeumát köszöntik és képtár állandó képzőművészeti kiállítása, valamint a Varsói Állami Régészei Múzeum tárlata is várja az érdeklődőket.

http://kultura.hu/main.php?folderID=881&articleID=302454&ctag=articlelist&iid=1

Biszku: „kevés a fizikai megsemmisítések száma”

Az „ellenforradalmi szervezkedés bűnöseinek felelősségre vonásánál a politikai jellegű bűncselekményeknél sok az enyhe ítélet és viszonylag kevés a fizikai megsemmisítések száma” – ezzel a Biszku-idézettel ér véget a Bűn és büntetlenség című film, amelyet Skrabski Fruzsina és Novák Tamás, a Mandiner.hu munkatársai készítettek.

A filmesek (újságírók) korábban már elmondták a hvg.hu-nak, hogy Michael Moore modorában csinálták a mozit, vagyis kreatív dokumentumfilmről van szó, amelyben maguk is szerepeltek. A szerdai sajtóvetítésen aztán meg is nézhettük az alkotást, amely immár nem betiltott film, hiszen szerdán délután Biszku Béla családja engedélyt adott a vetítésére. A film végén olvasható szövegidézet egy jegyzőkönyv részletéből való, amely 1957. december 10-én született. Az MSZMP, az akkori állampárt csúcsvezetése, a Politikai Bizottság ülésén tartott bevezetőt az akkori belügyminiszter, nevezetesen Biszku Béla. Az 1956 utáni megtorlások idején miniszteri posztot betöltő politikus az „A büntetőpolitikánk egyes kérdéseiről” szóló jelentéshez fűzött bevezetőt, és ebben kevesellte a fizikai megsemmisítéseket.

A filmesek ezzel az állítással is próbálták szembesíteni Biszkut, aki azonban elhárította a felelősséget, és bár azt kijelentette, hogy sajnálja az egészet, ami akkor történt, de nem kér bocsánatot az áldozatok hozzátartozóitól. Ezt többször is megismételte a 89 éves ex-belügyminiszter. Biszku a felelősség elhárításakor a szovjetek akkori szerepéről ennyit mondott: „Az erősebb kutya baszik.” Ugyanakkor tagadta, hogy 1957-ben a Nagy Imre-per előtt ő Moszkvában tárgyalt volna a per lefolytatásáról. Szerinte a szovjetek nem szóltak bele a per lebonyolításába. Ő is állítólag csak azért ment akkor Moszkvába, mert a szovjeteknek nagy tapasztalatuk volt a törvénytelenségek felszámolásában.

Hogy vették rá a nyilatkozatra?

Biszkut egyébként a filmesek úgy vették rá arra, hogy többször is nyilatkozzon, hogy szülőfalujából, Márokpapiból kiindulva keresték meg, álnéven. Tudták ugyanis, hogy 1990 óta nem nyilatkozott a sajtónak az ex-politikus. Biszkunak szerveztek egy falugyűlést is, amin részt vettek a Mandiner odahívott újságírói. A gyűlés előtt Biszkut elvitték a márokpapi templomba, ahol az exbelügyminiszter többször is keresztet vetett, majd megmutatta hol ministrált, és hol gyónt kiskorában.

A falugyűlésen aztán megpróbálták szembesíteni a volt belügyminisztert az 1956 utáni megtorláskor történtekkel. Biszku tagadott, és igyekezett elhárítani minden felelősséget, hiába tettek elé dokumentumokat a saját aláírásával, amelyekben ítéletek súlyosbításáról volt szó. Biszku a Novákéknak adott külön nyilatkozatokban is tagadta, hogy befolyásolta volna az akkori bírósági ítéleteket, nemcsak a falugyűlésen.

Ellenforradalom vagy forradalom

Az újságírók végül leleplezték magukat, Biszku erre megjegyezte: hiba volt eltitkolniuk kilétüket. Az egyik beszélgetés során Biszku egyébként ellenforradalomnak minősítette 1956-ot, és parodizálta Habsburg Ottót, raccsolva ismételgette a „forradalom” szót, királynak nevezve a magyar trónra sosem lépő utolsó Habsburg-trónörököst.

Kádár János és Biszku viszonyáról is szó esett a filmben. Biszku elismerte, hogy később - nem közvetlenül 1956 után - szembekerült Kádárral. Ezt történészek is megerősítették, akik közül többen is nyilatkoztak. A filmben elhangzott ugyanakkor az is, hogy 1957-61 között, amikor Biszku belügyminiszter volt, és amikor a megtorlások jelentős része zajlott, Biszku volt "Kádár ökle".

Egykori halálraítéltek is megszólaltak

A filmben megszólaltak az 1956 utáni terror túlélői is. A halálra ítélt Fónay Jenő és Wittner Mária, illetve a 18 évesen (pár nappal 18. születésnapja után) kivégzett Mansfeld Péter testvére is. Ők drámai részleteket meséltek a megtorlásról. Mansfeld Pétert például az ítélethirdetés másnapján kivégezték. Az ő verdiktjét is minden előzetes jel nélkül súlyosbították, akárcsak sok más áldozatét. A rendszerváltáskor államminiszterként tevékenykedő Pozsgay Imre idézett fel a filmben egy hasonló tragikus esetet Kecskemétről. Ekkor egy „mindössze” egy évre elítélt ember - a védőügyvédje javaslatára - enyhítésért fellebbezett, és másodfokon halálos ítéletet kapott, amelyet végre is hajtottak. A halálraítélt, majd mégis a terrort átvészelő Fónay Jenő többek között arra emlékezett vissza, hogy kétéves kislányának – akit Fónay az ölében tartott - az ügyésznő a tárgyaláson édességet kínált, amit a gyerek visszautasított, és azt mondta, inkább „az apukámat add vissza”.

A film készítői szerint 300 embert végeztek ki 1956 után, és mintegy 20 ezer ember ellen folyt eljárás. Kétszázezren hagyták el az országot, és mindez nagyon sok családot érintett súlyosan vagy tragikusan. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az 1956 utáni megtorlásokban játszott szerepéért eddig senkit sem vontak felelősségre, és a belügyért és igazságügyért felelős akkori politikai csúcsvezetők közül csak Biszku Béla van életben.

http://hvg.hu/Tudomany/20100616_biszku_bela_film_megsemmisites

Leszavazták a véleményszabadságot

Csak három, kevésbé fontos módosító javaslatot fogadott el a parlament kulturális és sajtóbizottsága a médiatörvénynek megalapozó törvénycsomag bizottsági vitájában. Abból is kettőt a Fidesz tett. Ha megszavazzák a törvényt, csak a Fidesz jelöltjei kerülhetnek be az ORTT utódába. Leszavazták a médiatörvény-csomagot módosító javaslatok többségét.

Egy jobbikos és két fideszes módosító indítványt támogatott a parlament kulturális és sajtóbizottsága a Fidesz által benyújtott médiacsomaggal kapcsolatban. A médiát szabályozó új törvénytervezethez negyvennégy módosító indítvány érkezett az ellenzéki pártoktól.

A legtöbb módosító indítványt Novák Előd és Pörzse Sándor, a Jobbik képviselői nyújtották be, ám ezek közül csak az egyetlen, a szóhasználatot pontosító módosító javaslatot fogadott el a bizottság fideszes többsége.

A másik két elfogadott, marginális jelentőségű módosító javaslatot a fideszes Koszorús László jegyezte: első javaslatában, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) szerepéről szóló passzusban az ő megfogalmazása szerint az NHIT nem "véleményezhet" az infokommunikáció területén, hanem "javaslatot tesz".

Nem lesz itt véleményszabadság

A bizottság Schiffer Andrásnak, az LMP frakcióvezetőjének alkotmánymódosításra vonatkozó módosító indítványait nem támogatta. Az indítvány az alkotmány 61. paragrafusában található "szólásszabadság" kitétel helyett a "vélemény szabad kinyilvánítását" javasolta. A jelenlegi alkotmányban a "véleménynyilvánítás szabadsága kifejezés szerepel, amely az Alkotmánybíróság joggyakorlata szerint tágabb, mint a szólásszabadság, hiszen úgynevezett kommunikációs alapjog, és a szólás- a sajtó- vagy éppen a művészeti kifejezés szabadsága mellett a gyűlekezési jog is ebből eredeztethető. A Fidesz most a véleményszabadság helyett azonban már csak a szólásszabadságot szeretné látni az alkotmányban. A szócserét a Fidesz hivatalosan azzal indokolta, hogy vissza akarnak térni a magyar jogi hagyományokhoz, azonban a szólásszabadság utoljára a rendszerváltás előtt szerepelt az alkotmányban.

Az alkotmánymódosítás vélhetően azt a célt szolgálja, hogy ne ütközzön az alkotmányba a válaszadási jog kiterjesztése a becsületet vagy emberi méltóságot sértő véleményekre is, vagyis ezentúl egy véleményt is úgymond helyre lehessen igazíttatni. A a mostani törvénycsomag ezen eleméhez hasonlító, Lex Répássynak elnevezett módosítást ugyanis 2001-ben már egyszer alkotmányellenesnek nyilvánított az Alkotmánybíróság.

A közmédiában sem engedtek

Az LMP emellett a civil kuratóriumi testületek szerepét szerette volna megőrizni, így adva nagyobb teret a társadalmi kontrollnak a közmédiumoknál. L. Simon László bizottsági elnök azonban ez ellen úgy érvelt az ülésen, hogy mivel korábban ő is tagja volt egy ilyen testületnek, belülről is láthatta ezek működésképtelenségét.

A Lendvai Ildikó MSZP-s, Karácsony Gergely LMP-s, valamint Novák Előd és Pörzse Sándor jobbikos parlamenti képviselők által benyújtott többi módosítás főként a média felügyeletére felállítandó médiatanácsról szóltak, ezeket a javaslatokat a bizottság azonban nem támogatta. Ezek a passzusok azért fontosak az ellenzéki pártoknak, mert a médiatanács tagjait az új szabályozás szerint az Országgyűlés választaná kétharmados többséggel az eddigiekhez viszonyítva megelpően hosszú időre, kilenc évre. A Fidesz kétharmados parlamenti többsége miatt az ORTT jogudójának számító testületben csak a Fidesz delegáltjai ülnek majd.

Új médiaügyi törvénycsomagot pénteken terjesztte be a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal.A szabályozás célja [1], hogy megágyazzon a később elkészülő új médiatörvénynek. Ha elfogadják a tervezetet, ezentúl bárki választ írhat egy cikkre, ha sértve érzi magát, a tévéket akkor is büntetni lehet majd, ha nem számolnak be valami fontosnak vélt dologról, és a külföldre menekült adókat is ellenőrzi majd az új médiatestület. Összevonják az ORTT-t és az NHH-t, egyetlen kuratóriuma lesz az összes közmédiának, viszont a Duna Tv, a Magyar Rádió és az MTV nem olvad össze egy céggé, bár a felügyelőbizottsáűguk közös lesz.

http://index.hu/kultur/media/2010/06/15/nem_lesz_itt_velemenyszabadsag/

Pártkatona kerül a számvevőszék élére

Domokos László személyében egy vidéki Fidesz-politikus lehet az elvileg független Állami Számvevőszék új elnöke. Domokos ismeretlen a közgazdászok körében, parlamenti képviselő 1998 óta, a Békés megyei közgyűlés elnöke, korábban a parlament költségvetési bizottságának alelnöke volt. Az ÁSZ élére egy eseti parlamenti bizottságnak kell jelöltet állítania, akit aztán a parlamentben kétharmados többséggel választanak meg: a Fidesz-KDNP mindkét fórumon bírja a szükséges többséget. Alelnöknek az MSZP-től távolodó székesfehérvári polgármestert, Warvasovszky Tihamért jelölik.

Az Állami Számvevőszéket – annak 1949-es megszüntetése után – az 1989-es alkotmánymódosítás keltette újból életre. Az ÁSZ függetlenségének garanciája többek között, hogy elnökét tizenkét évre és a képviselők kétharmadának szavazatával választják meg. Törvény írja azt is elő, hogy "nem jelölhető az Állami Számvevőszék elnökévé, illetve alelnökévé olyan személy, aki a megelőző négy évben tagja volt a Kormánynak, vagy ha bármely párt országos (központi) szervezetében választott vezető tisztséget töltött be". Domokos László a Fidesz központi szervezetében nem töltött be az elmúlt négy évben tisztséget, most is csak pártja Békés megyei elnöke, emellett országgyűlési képviselő volt az elmúlt 12 évben.

A függetlenség további garanciáit hivatott biztosítani az törvényi előírás, miszerint "az Országgyűlés a képviselők köréből nyolc tagú jelölő bizottságot hoz létre, amely javaslatot tesz azokra a személyekre, akik az Állami Számvevőszék elnökévé, illetve alelnökeivé választhatók." Az Országgyűlés hétfőn szavaz az ÁSZ elnökét és alelnökeit jelölő eseti bizottság létrehozásáról. A bizottságba a Fidesz 4, a KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP is egy-egy tagot jelölhet. A tagok, az elnök és az alelnök megválasztásáról a házelnök terjeszt majd elő javaslatot, amelyről az Országgyűlés vita anélkül határoz. Az előterjesztésben szerepel az is, hogy az ÁSZ elnökjelöltjévé és alelnökjelöltjévé az válik, aki legalább öt bizottsági tag "igen" szavazatát megkapta - a fenti számok alapján elég a Fidesz és a KDNP együttműködése a jelöltek személyéről való megegyezéshez. A parlament június 28-án dönthet a jelöltekről.

Domokos László megválasztása esetén lemond országgyűlési képviselői mandátumáról, illetve megszünteti az ezen kívül álló más esetleges összeférhetetlenségeket is. (Egyéni körzetében, Szarvason, időközi választást kell majd tartani.) A politikus arra a felvetésre, hogy megválasztása esetén megfogalmazódhat az a vád, hogy ha volt politikus vezeti az ÁSZ-t, azzal a testület működése átpolitizálódhat, úgy reagált: a parlamentnek kell mérlegelnie, kit választ meg az ÁSZ-elnökének. Hozzátette: az Országgyűlés politikai testület, abba a választók küldik a képviselőket és a képviselők kétharmadának igen szavazata kell az ÁSZ-elnök megválasztásához.

Független, fontos feladatokkal

Az ÁSZ az Országgyűlés és a magyar állam pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, az elnöke ellenőrzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket. A feladatai között szerepel az is, hogy javaslatot tegyen az olyan szervezetek felügyelőbizottságának posztjaira is, amelynek többségi tulajdonosa az állam, és tőkéje meghaladja a 200 millió forintot. A számvevőszék ellenőrzi a költségvetést, továbbá egyebek mellett a társadalombiztosítás és az elkülönített állami pénzalapok, a pártok és alapítványaik, a helyi és kisebbségi önkormányzatok, a megyei területfejlesztési tanácsok, a gazdasági kamarák, a közalapítványok és az egyházak gazdálkodását.

A szervezetnek 2009 decembere óta nincs elnöke, miután lejárt Kovács Árpád elnök mandátuma – ő Hagelmayer István 1997-es halála után került a szervezet élére –, az alelnöki posztok pedig már évek óta betöltetlenek (erről részletesebben itt olvashat [1]). A szervezet a múlt év végétől idén nyárig elműködhetett elnök nélkül, ám a mostanra elkészülő 2010-es zárszámadási törvényhez már kell az ÁSZ-elnök jóváhagyása.

A jelenlegi szabályozás szerint két alelnöke lenne, de Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, csak egy személyt jelölnek – a szintén politikus Warvasovszky Tihamért, Székesfehérvár MSZP-s, de a párttól már eltávolodott [2] polgármesterét –, mondván: lehetőséget szeretnének hagyni az új számvevőszéki elnöknek arra, hogy alakítsa ki álláspontját, van-e egyáltalán szükség az alkotmány rendelkezése értelmében második alelnökre, vagy nincs.

Boltból a politikába

Domokos Lászlót, bár a pécsi egyetemen okleveles közgazdaként diplomázott 1988-ban, közgazdászként aligha ismeri bárki is, politikusként annál inkább (bár a közgazdásztársaságnak 1988 óta tagja). A diplomája megszerzése után a Békés Megyei Univerzál Kereskedelmi Vállalat osztályvezetője volt két évig, majd 1990-ben átigazolt a politikába. A Fidesznek 1991 óta tagja, 1992 és 1994 között az országos választmány tagja volt, jelenleg a párt Békés megyei elnöke.

A leendő legfőbb számvevő 1990-től négy évig Békéscsabán volt alpolgármester, 1998 óta a Fidesz parlamenti képviselője a szarvasi egyéni választókerületben – bár Békéscsabán él –, 1998 és 2002 között, majd 2006 óta a Békés megyei közgyűlés elnöke. A parlamentben 1998-2002 között frakcióvezető-helyettes, a költségvetési bizottságnak 1998-tól az idei választásokig alelnöke volt, most tagja. Alelnöke volt 2006 és 2009 között az ÁSZ alelnökeit jelölő – munkáját eredménytelenül záró – bizottságnak, elnöke volt az 1998-2002-es ciklusban a gazdasági bizottság olimpiai és az MNB kereskedelmi banki tevékenységével kapcsolatos tényfeltáró albizottságnak.

Kilobbizás, buszváró, csárda

Politikai pályafutása eddig a vidéki egyéni képviselőkre jellemző motívumokat tartalmazott. Honlapján az eredményei között ezeket sorolja a Tiszaugi híd "kilobbizása" mellett: "milliárdokat szereztünk a belvíz elleni védekezésre, a szociális bérlakásokra, idősek otthonára, a térségi hulladékkezelőmű, a békésszentandrási Templom tér, a gyomaendrődi Kner Imre tér és a Kis Bálint Általános Iskola felújítására, a Liget Fürdő, a kondorosi piac tér, a Kondorosi Csárda, a kardosi buszváró, a térség útjainak felújítására, megvalósítására".

Az elmúlt parlamenti ciklusban 261 önálló képviselői indítványt jegyzett – ezek többsége kérdés, illetve interpelláció volt –, további 263 közös indítvány kapcsolódik a nevéhez. Tiltakozott a vasútvonalak bezárása ellen, beszélt megszűnő postahivatalokról, gáztámogatásról, bölcsődékről, ingatlanadóról, a káoszkormányzásról, a tej felvásárlási árának csökkenéséről, a bútorgyárak túladóztatásának minden bizonnyal tömegek sújtó problémáiról, az önkéntes tűzoltókról és a csabacsüdi csatornáról is. Utolsó felszólalásában, áprilisban, a ki nem fizetett (belvíz)védekezési számlákat tette szóvá, az új parlamentben még nem szólalt meg.

Jól gazdálkodik

A leendő ÁSZ-elnök a Magyar Narancs egy korábbi cikke [3] szerint egy időben a legjobban kereső magyar politikus lehetett, egyebek mellett megyei elnökként negyedévente bruttó 4,5 millió forint prémiumot vehetett föl közgyűlési elnökként. Jelenleg parlamenti képviselőként bruttó 472 029 forint a tiszteletdíja, amit 556 560 forint választókerületi pótlék és 115 950 forint lakhatási támogatás egészít ki.

A politikus a vagyonnyilatkozata szerint egy 91 négyzetméteres békéscsaba társasházi lakás ötven százalékos, egy 122 négyzetméteres budapesti, XIII. kerületi lakás 90 százalékos tulajdonosa, és haszonélvezeti joga van egy 63 négyzetméteres budapesti V. kerületi lakáson is. Emellett a Békés megyei Újkígyóson csaknem hatszáz négyzetméteres lakótelekben van töredékrésze (ugyanitt van 510 aranykoronányi szántója is). Részvényei névértéke 103 ezer forint, van 2,3 millió darab befektetési jegye és 10,5 millió forintnyi takarékbetétje.

Együttműködnek majd

Domokos szerint nem kell változnia az ÁSZ szerepének, nem is készül ilyen törvénymódosítás. Úgy vélekedett: a testület jelenlegi feladat- és szerepkörét kell határozottabban, hatékonyabban képviselni. Arra a kérdésre, hogy együtt tud-e majd dolgozni Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármesterével, az előző ciklusban a szocialista frakció tagjával, Domokos László leszögezte: pártállástól függetlenül együtt tud majd vele dolgozni, hiszen polgármesterként sikeres időszak áll Warvasovszky Tihamér mögött, aki az önkormányzati ügyekben jártas, tapasztalt szakemberként e terület ÁSZ-vizsgálataival foglalkozhat. Alelnöki jelölése szakmailag illeszkedik a koncepcióba - vélekedett.

Az Alkotmány az Állami Számvevőszékről

19. § (3) … az Országgyűlés
k) megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt;
20. § (5) A képviselő nem lehet … az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője…
27. § Az Országgyűlés tagjai … az Állami Számvevőszék elnökéhez … kérdést … intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben.
32/C. § (1) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve. Feladatkörében ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a felhasználások szükségességét és célszerűségét, ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket; előzetesen felülvizsgálja az állami költségvetés felhasználásának a törvényességét; ellenőrzi az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást; ellenőrzi az állami vagyon kezelését, az állami tulaj-donban lévő vállalatok, vállalkozások vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenysé-gét; ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
(2) Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi. Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. Az Állami Számvevőszék elnöke a zárszámadás ellenőrzéséről készült jelentést a zárszámadással együtt terjeszti az Országgyűlés elé.
(3) Az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(4) Az Állami Számvevőszék szervezetéről és működésének alapelveiről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/06/14/domokos_laszlo_asz/

A hajléktalan zenekar Csányi Sándorral zenél

Az Oltalom Kulturális Kör hajléktalan zenekara Csányi Sándor színművész közreműködésével jótékonysági koncertet ad vasárnap.
A XX. kerületi Vigo Házban 14 órakor kezdődő eseményen gyűjtött pénzadományokkal a X. kerületi Segítőház hajléktalanszálló működését támogatják.

Az Oltalom Kulturális Kör hajléktalanokból és szociális munkásokból álló zenekara 2008-ban alakult. Repertoárjukon népszerű zenészek, együttesek dalainak átdolgozása és különböző szépirodalmi alkotások szerepelnek. A kör célja megismertetni a közönséggel a hajléktalanok sorsát és érzésvilágát, és megmutatni, hogy ők is tudnak értéket teremteni a kultúra és mások szórakoztatása terén.

A hajléktalanok koncertjükkel ezúttal a X. kerületi Segítőház működéséhez járulnak hozzá: a 31 fős átmeneti szálló célja hátteret nyújtani azoknak a hajléktalanoknak, akik életvezetésükkel jelzik, hogy elkötelezettek helyzetük jobbítása iránt. Elsősorban azoknak a hajléktalanoknak biztosítanak átmeneti lakhatást, akik folyamatos munkával, takarékossággal igyekeznek albérletbe, esetleg új lakásba vagy a családjukhoz visszajutni.

http://kultura.hu/main.php?folderID=951&articleID=302277&ctag=articlelist&iid=1

Christina Aguilera Kovács Kati számát dolgozta fel

Az amerikai popénekesnő a napokban megjelent Bionic című lemezén szereplő egyik számához, a Woohoo-hoz az Add már, Uram az esőt! című dalt használta fel alapnak. Koncz Tibor, az eredeti dal zeneszerzője elmondta: elismerésnek tekinti, hogy elővették a számot.
Christina Aguilera Nicki Minaj rapperrel közösen készítette a Woohoo című számot. A Bionic kísérőfüzetében a szám leírásánál feltüntették, hogy az Kovács Kati dalából tartalmaz részleteket. Az Add már, Uram az esőt! zenéjét Koncz Tibor, szövegét Szenes Iván írta.

A Woohoo című dalt Christina Aguilera mellett Jamal Jones, Ester Dean és Claude Kelly jegyzi szerzőként. Kovács Kati az ehhez felhasznált dallal, az Add már, Uram az esőt!-tel 1972-ben megnyerte a táncdalfesztivált. A dal kislemezen jelent meg abban az évben (B oldala az Aranyhídon mentem című szám volt); bemutatása idején hosszú forró, száraz idő után országos esőzés következett Magyarországon.

"Aguilera egy mintát, egy apró dallamtöredéket használt fel dalához az én szerzeményemből, ez ismétlődik magas hangon. Azt nem tudom, miként került az amerikaiakhoz az Add már, Uram az esőt!, de az irántunk érzett elismerésként tekintek arra, hogy az énekesnő forrásként megjelölte azt. Annál is inkább, mert aki csak úgy meghallgatja Aguilera számát, biztosan nem ismer rá benne a miénkre" - fogalmazott Koncz Tibor zeneszerző, Kovács Kati volt férje. Megjegyezte, hogy honorárium nem is jár neki utána, hiszen ilyen jellegű "mintavétel" esetén nincs jogdíj.

Koncz Tibor kitért arra, hogy az 1970-es évek elején az Add már, Uram az esőt! modern, a spirituáléból eredő soulos dalnak számított. Korábban Berlinben élt, ahol az amerikai katonai adót hallgatta, a szám megírására ez volt rá hatással. Az ilyen jellegű dalokat mostanában kezdik újra felfedezni a jazztanszakról kikerülők.

A dalt 1973-ban kiadták az egykori NDK-ban is Wind, komm, bring den Regen her címmel, volt egy csehszlovák feldolgozása (Marie Rottrová - On má) és a magyar énekesnő angol nyelven (The Wind Is Blowing West) is előadta. Magyarországi Kovács Kati-nagylemezen csupán az 1986-os Kívánságműsoron szerepel.

Az énekesnő egy ideje a Qualitons zenekarral együtt lép fel, és repertoárjukban szerepel az Add már, Uram az esőt!.

http://kultura.hu/main.php?folderID=951&articleID=302266&ctag=articlelist&iid=1

Az összeesküvés nagy vesztese Magyarország lehet

Amennyiben a világméretű AH1N1-készültség valóban alaptalan volt – ahogyan arra tegnapi cikkünk információi is utalnak –, akkor Magyarország a relatíve nagy vesztesek közé tartozik. Nálunk többet csak azok az országok buktak az ügyön, amelyek az egész lakosság számára vásároltak megelőző oltóanyagot, illetve amelyekben a kormány az antivirális gyógyszerek beszerzését is támogatta.

A magyar kormány négymillió egységnyi vakcinát vásárolt, ebből mai ismereteink szerint csaknem egymillió megmaradt. A készlet szavatossága épp mostanában jár le, és a vonatkozó szabályok szerint azokat meg kell semmisíteni. Az az egymilliárd forint, amibe a szóban forgó mennyiség került, mindenképpen kidobott pénz volt (de az sincs kizárva, hogy a már beadott hárommillió adagra szánt hárommilliárd költségvetési, illetve legalább ugyanennyi „lakossági” forint is).

Úgy tudjuk, a gyártó Omninvest Kft. a napokban kérvényezte az Országos Gyógyszerészeti Intézetnél a szavatossági idő meghosszabbítását, azt azonban nem tudni, hogy az engedély megadása esetén pontosan mihez kezdenének a vakcinákkal, tekintve hogy az utóbbi két hónapban gyakorlatilag megszűnt irántuk az érdeklődés.

Mint tegnapi cikkünkben jeleztük, a WHO döntésével szemben (amelyben világjárvánnyá nyilvánították az új típusú influenzát, és amelyen a nemzetközi oltási kampány alapult) az volt a legfőbb szakmai kifogás, hogy egy influenzapandémiát a betegség természetéből adódóan nem lehet előre megjósolni, és felkészülni sem lehet rá. Áttételesen a magyar tapasztalatok is ezt bizonyítják: bár a magyar lakosság – a svéddel együtt –világviszonylatban a legmagasabb átoltási aránnyal büszkélkedhet, a népesség számához viszonyítva nálunk volt szinte a legtöbb influenzás haláleset (az európai átlag – százezer lakosra számított – 0,4-es halálozáshoz képest nálunk 1,3 fölött volt ez a mutató).

A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a WHO döntése után a magyar egészségügyi kormányzat kényszerpályára került: abban a politikai helyzetben senki sem merte volna vállalni, hogy egy esetleges elmaradt felkészülés után tömegesen halnak meg az emberek az országban a fertőzés miatt. (Jellemző, hogy az erős nyomásnak Európában egyedül Lengyelország tudott részben ellenállni.) Ugyanakkor a járvány kezelésének magyar módjával kapcsolatban ma már szakmai körökben is lehetnek kételyek – erre utal, hogy a tiszti főorvosi hivatalban tegnap nem kívántak az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre válaszolni. Beszédes ugyanakkor az is, hogy jelenleg már senki nem sürgeti az Omninvest tulajdonosi hátterének feltárását, holott a jelenlegi kormánypártok számára tavaly, az oltóanyag megvásárlásakor ez volt a legfontosabb kérdés. Most, hogy immár minden szükséges dokumentumhoz hozzáférnek, ők is ugyanúgy hallgatnak, mint az előző kabinet.

http://nol.hu/belfold/20100611-magyarorszag_sokat_vesztett_az_influenzan

Vége a recessziónak

Az ipari export vezérli a magyar gazdaság növekedését

Az előzetessel hajszálra egyező végleges első negyedéves GDP-adatokat közölt részletes jelentésében a KSH. Miután már a második egymást követő negyedévet növekedéssel zárta a gazdaság, kimondható, hogy hivatalosan is vége a recessziónak.

A bruttó hazai termék az év első három havában 0,1 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, míg a 2009-et záró negyedévénél 0,9 százalékkal volt jobb a magyar gazdaság teljesítménye. Ez egyébként a legjobb adat az uniós tagállamok körében. Az elemzőket is meglepte a gazdaság lendülete, annál is inkább, mert többségük éves szinten 2 százalékos visszaeséssel számolt.

A magyar gazdaság emelkedő pályára állása egyértelműen a kedvező világpiaci folyamatoknak köszönhető. A külkereskedelmünk 70–75 százalékát lefedő Európai Unió gazdasága, ha botladozva is, de lassan nő, s így egyre nagyobb felvevőpiacot jelent a magyar áruk, elsősorban a feldolgozóipar termékei számára.

Az első negyedévben a GDP termelői oldalán a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttes hozzáadott értéke 3,2 százalékkal emelkedett. Ez 0,4 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. Az ágazatok közül előjelet váltott az ipar, amelynek hozzáadott értéke az előző negyedévek egyre mérsékeltebb csökkenését követően ezúttal 3,3 százalékkal nőtt, főként a 4,2 százalékos gyorsulást felmutató, exportorientált feldolgozóiparnak köszönhetően. Ismét lefelé húzta a GDP-t a 8,7 százalékos éves visszaesést elkönyvelő építőipar. A szektor valamennyi összetevője alulmúlta egy évvel korábbi teljesítményét, lakásból például 25 százalékkal épült kevesebb.

Lefelé tart még a szolgáltatóipar is, amelynek bruttó hozzáadott értéke 0,7 százalékkal csökkent, s ezen keresztül 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. A korábbiaknál enyhébb, 3,8 százalékos volt a teljesítménycsökkenés a kereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás területén, ami a még mindig zsenge és egyre gyengülő hazai lakossági fogyasztás számlájára írható.

Említést érdemel még a szállítás, raktározás, posta és távközlés trió 2 százalékkal emelkedő hozzáadott értéke, amit az ipar és az export fellendülése magyaráz.

A GDP felhasználási oldalán a külkereskedelmi forgalom 478 milliárd forintos aktívummal szerepel, részarányát tekintve 2,4 százalékkal járult hozzá a GDP növekedéséhez, amelybe a közösségi fogyasztás 0,5, míg a készletek leépítése 0,9 százalékos plusszal szállt be.

A háztartások végső fogyasztása 4,2 százalékkal csökkent az első negyedévben, 3 százalékponttal lefelé kerekítve ezzel a GDP változását. A háztartások fogyasztási jellegű kiadásai továbbra is visszaesést mutattak, 4,7 százalékos mértékben. A rendszeresen jelentkező kiadások közül az élelmezéssel és a lakhatással kapcsolatosak továbbra is átlag alatti mértékben csökkentek, azt meghaladó volt viszont a közlekedésre fordított kiadások mérséklődése. A közösségi fogyasztás területén 4,4 százalékos növekedés figyelhető meg.

A magyar gazdaság fejlődési pályájára a legmegbízhatóbb előrejelzésekkel szolgáló jegybank is módosítani kényszerült az év egészére szóló növekedési becslését. A februárban még 0,2 százalékos 2010-es visszaesést prognosztizáló MNB június elején közreadott frissített prognózisában a kedvező külső körülményekre hivatkozva 0,9 százalékos növekedésre javított. Elemzői szerint jövőre 3,2, 2012-re 3,9 százalékos lehet a GDP-bővülés, azaz a gazdaság motorja 2011-re érheti el a kívánatosnak tartott fordulatszámot.

Legfrissebb előrejelzésében a fejlett országokat tömörítő OECD 1,2 százalékos idei magyar növekedéssel kalkulál, míg a leköszönt Bajnaikabinet 0,3 százalékos GDP-bővülési jóslattal adta át a kormányrudat.

http://nol.hu/gazdasag/20100610-vege_a_recesszionak

Orbán: A gárdista katonák dezertőrök

A parlament kupolatermében a miniszterelnök katonai vezetők előtt a rendről, a szerinte zárványként működő honvédség rossz állapotáról és átszervezéséről és a politikusok felelősségéről beszélt. A szerződéseseknek kiszámítható, méltányos katonai életpályamodellt vezetnek be.

A Honvédség állománygyűlésén ismertették a menesztett és a frissen kinevezett katonai vezetők nevét. A kinevezési okmányokat Orbán Viktor miniszterelnök és Hende Csaba honvédelmi miniszter adta át, majd Sólyom László köztársasági elnökkel hármasban gratuláltak a kinevezetteknek.

Rend, te szülj nekem szabadságot

Az éves értékelő gyűlés első beszédét a miniszterelnök tartotta. Orbán Viktor megköszönte a felmentett tisztek munkáját, a kinevezetteknek pedig helytállást és "hadi szerencsét" kívánt. A kormányfő beszédében a fő hangsúlyt a rendre, valamint a biztonságra, és az annak megteremtésében, fenntartásában fontos szerepet betöltő honvédségre helyezte. Szerinte a magyarok az elmúlt években leszoktak a rendről, a diktatúra után a szabadság mámorában a rend kellemetlen fogalommá vált, de mára rájöttünk, hogy a szabadság rend nélkül káoszt jelent, és a magyarok ezért szavaztak a változásra.

Orbán a politikát hibáztatja a honvédelem területén történtekért, és hogy a kormányzati szintű bűnszövetkezetek a honvédséget sem kerülték el. Mint mondta, az elmúlt nyolc év olyan veszedelmes társadalmi folyamatot gerjesztett, hogy ha azokat nem fordítják vissza, azoknak kell szégyenkezniük, akik betartják a törvényeket. A kormányfő a legfontosabb közügynek ezért a rend helyreállítását nevezte, aminek egyik fő bástyája a Magyar Honvédség.

Erős bástya a nemzeti együttműködés frontján

Orbán megköszönte a "nagyszerű" árvízi munkát. Kijelentette, hogy a honvédség több mint fegyveres testület és több mint hadsereg: a haderőnek a nemzeti együttműködés rendszere egyik védőbástyájává kell válnia. Felhívta a figyelmet, hogy "semmilyen magánkezdeményezésre, félkatonai szervezetre, gárdára nincs szükség" ha erős a honvédség. Mint mondta, az ilyen szervezetben történő szerepvállalást dezertőr magatartásnak kéne nyilvánítani.

A miniszterelnök szerint újjá kell szervezni a Magyar Honvédség egész szervezetét, és az ország teherbíró képességének megfelelő rendszert kell működtetni, a részletekről, az átszervezés irányáról azonban egy szót sem szólt. Megemlítette viszont, hogy a honvédség a rendszerváltás óta zárványként működik, az országnak többet kell tudnia az ott folyó munkáról.

Magyar katonára magyar paszományt

"Nem helyes úgy gondolkodni, hogy majd mások megvédenek: ami rajtunk áll, azt nekünk kell megteremteni". Orbán szerint a honvédség állapota sérti az alkotmányt és a Washingtoni Szerződést (a NATO alapokmányát). A szétesett hadiipar helyett, mint mondta, újat kell építeni, és minőségi magyar beszállítókra van szükség: "a német katona a gombjáig német gyártmány, erre van szükség itthon is".

Egy katonanóta elszavalása után Hende Csaba is azzal kezdte beszédét, hogy újjá kell építeni a honvédséget, de részletekbe ő sem bocsátkozott. Megemlítette viszont a kiképzés javításának fontosságát, valamint a kiszámítható, méltányos életpályamodell bevezetését.

http://index.hu/belfold/2010/06/09/orban_a_gardista_katonak_dezertorok/?rnd=561

Ez Orbán 29 pontja

Egykulcsos, családi adózás, szabad gyümölcspálinka-főzés, erős spórolás a közszférában, 98 százalékos adó a végkielégítésekre, szabadságmegváltásra a közszférában, a 2 millió forintban bekorlátozott állami vezetői bérek, az állam konyhájára évente 200 milliárd forintot hozó bankadó, kiterjesztett Széchenyi-program - ezek a kormány első akciótervének főbb elemei. A költségvetési egyenleg rendben lehet, de az óvatosság továbbra is indokolt.

Két fő gondolat vezérli az Orbán-kormány első akciótervét – jelezte a kormányfő a program ismertetésekor a parlamentben. Új gazdasági rendszert kívánnak faragni, és a kölcsönös felelősségvállalás elvének szeretnének érvényt szerezni. Az akcióterv rímel a lapunkban ismertetett [1], ám szinte napról [2] napra formálódó tervekkel [3], és az alábbi 29 pontból áll:

1. A kedvezményes, 10 százalékos társasági adót a mostani 50 millió helyett 500 millió forintos adóalapig lehet igénybe venni. Ezzel minden cég élhet, de praktikusan leginkább a kis- és középvállalkozásoknak kedvez, hiszen így profitjuk teljes vagy majdnem teljes összegéből kellene csak 10 százalékot befizetni az államkasszába a normál 19 százalékkal szemben.

2. Egykulcsos családi adózás bevezetése két év alatt. A végére 1,3 millió embert bevonnak a közteherviselésbe, az átállás fokozatos lesz, és figyelembe veszi a teherbíró-képességet, mindenki nyertes lesz. 16 százalékos lesz már jövőre ez az adómérték a személyijövedelemadó-rendszerben.

3. Tíz kisadót eltörölnek egy mozdulattal. Információnk szerint például a vízkészletgazdálkodási járulék vagy az erdővédelmi járulék esik áldozatul.

4. Bevezetik az adózáson kívüli jövedelem fogalmát: ha valaki más embernek ad munkát, hogy gyakorlatilag a házi, ház körüli munkában segítsen, akkor ebben a viszonylatban nem kell semmilyen közterhet fizetni.

5. Az egyenes ági rokonok közötti öröklés, ajándékozás illeték- és adómentes lesz.

6. Egy, kettő, három gyerek után is lesz valamilyen kedvezmény, könnyítés, de annak összege évről évre derül ki, attól függően, mennyi pénz jut rá a költségvetésből.

7. Beruházási engedélyeknél 51 fajta van most, ez túlságosan sok, mérséklik.

8. Az egyszerűsített alkalmi munkavállalás szabályainál visszatérnek a régire és hozzálátnak új szabályok kidolgozásához. Ingatlanbérbeadásnál a bérbeadónak ne kelljen vállalkozóvá válnia, ezt el kívánják érni.

9. Gyümölcspálinkát lehessen engedély nélkül főzni.

10. Áfamentes lesz az adományozás.

11. Kistermelők értékesítési, termelési feltételeit jelentősen javítják.

12. Széchenyikártya-programot szélesítik, beruházásra és pályázati önerőre is igénybe lehessen venni a pénzt, 50 millió forintig felemelik az igényelhető összeget.

13. Az uniós források radikális átrendezése a kkv-k számára.

14. Költségstop a politika, kormányzat szintjén, a közszférában.

15. A közszféra bérkiadásait átalakítják.

16. A költségvetési bérek felülvizsgálata.

17. Külső megbízások és kiszervezések teljes körű felülvizsgálata. Ebből a négy pontból (13.-17.) 120 milliárd forint megtakarítást várnak.

18. 60 napon túli végkielégítések, titoktartási pénz, szabadságmegváltás megadóztatása a közszférában 98 százalékos adókulccsal.

19. Havi bruttó 2 millió forintos keresetnél plafont húznak meg a költségvetési szférába tartozó minden, még a kormány irányítása alá nem tartozó szerveknél is, beleértve az MNB-t is. Az Orbán által név szerint említett jegybank elnöke, a Fidesz által sokat támadott Simor András ezzel havonta több mint hatmillió forintot bukik.

Íme az Index által tavaly ősszel összeállított [4] harmincas toplista:

A portfolio.hu azzal egészítette ki [5] a fenti táblázatot, hogy Bihari Vilmos és Hardy Ilona időközben már nem monetáris tanácstag, Simor András MNB-elnök fizetése pedig az MNB oldalán elérhető jelenlegi adatok szerint havi 8 millió 340 ezer forint, Karvalits Ferencé 6 millió 672 ezer, Király Júliáé 5 milió 838 ezer forint. A monetáris tanács további tagjai 2 millió 919 ezer forintot keresnek havi szinten.

20. Állami vagyonkezelésben részt vevő szervezeteknél bértömeg-gazdálkodásra való áttérés, a bértömeget 15 százalékkal levágják, az igazgatósági tagok számát radikálisan csökkentik (300 körülről 60 körülire). A felügyelőbizottsági tagok számát is mérséklik. Összességében ebbe a pontba sorolt lépésekkel 50 milliárd forintot spórolhat meg az állam.

21. A pártok költségvetési támogatását 15 százalékkal csökkentik már idén.

22. Költségvetési felelősöket küldenek ki a jelentős költségvetési pénzekkel gazdálkodókhoz.

23. Az állami intézményeknél bútor-, mobiltelefon- és kocsicsere-stopot rendelnek el.

24. Nemzeti eszközkezelő társaság létrehozása. Azoknak a személyeknek a lakása, akik nem tudják fizetni a lakáshitelt, egy állam alaphoz , a nemzeti eszközkezelő társasághoz kerüljön. Vélhetően a magánszemély bérleti díjat fizetne az állami társaságnak.

25. Bankadó bevezetése. A bankok, biztosítók, pénzügyi lízingcégektől szedett pótadóból az idei 13 milliárd forinttal szemben már idén 200 milliárd forintot várnak a normál társasági adón felül. A kormány tárgyalást kezd arról, hogy mi legyen az adó alapja, hogyan oszoljon meg a három érintett szektor között. Három évig lenne bankadó.

26. Lakáscélú devizahitelek gyakorlatilag megszűnnek, mert a kormány azt javasolja, jelzálogbejegyzés csak forintalapú hiteleknél lehessen.

27. Másodlagos élelmiszervizsgálatot vezetnek be.

28. Közüzemi díjak emelésére moratóriumot rendelnek el és tárgyalásokat kezdenek a közműcégekkel a díjak megállapításáról.

29. Kilakoltatási moratórium év végéig, a kormány azt szeretné, ha tárgyalások kezdődnének a bajba jutottak és a bankok között.

A költségvetés köszöni, jól van

Bár a lépések időzítése nem mindig derült ki a beszédből és a részletszabályokról sem tudunk sok mindent, de hevenyészett számításokat lehet végezni az információink és ésszerű feltételezések alapján.

Idén a kisebb adólépésekre (kisadók egy részének eltörlése, öröklési és ajándékozási illeték megszüntetése egyenes ági viszonylatban, társaságiadó-könnyítés) kerülhet sor, ezek 20-30 milliárd forintot vehetnek ki az állam zsebéből. Alapból van egy - Varga Mihály államtitkár elmondása szerint - 230 milliárd forintos lyuk még, ezt azonban be lehet tömni a pénzügyi szektorra kivetett adóval és a közszférában végrehajtandó spórolással. Szakemberek szerint teljesen irreális már idén 200 milliárd forint pótadót várni a pénzügyi szektortól (400-500 milliárd forint nyereséget termelhetnek évente a bankok, biztosítók és pénzügyi lízingcégek, ráadásul ebből már - adóalapcsökkentő tételek miatt - 50-80 milliárd forintot elvisz a normál társasági adó), inkább 100 milliárd forint tűnik a valósághoz közelebb álló bevételvárakozásnak. A közszférában viszont lehetségesnek tűnik már idén a fennmaradó durván 150 milliárd forintot megtakarítani.

Jövőre a 16 százalékos egykulcsos szja az idei helyzethez képest becslésünk szerint 220-250 milliárdos lyukat üt a büdzsén, ezen felül még van egy kis, 50-80 milliárd forintos hiánytúlszaladási kockázat. A "bankadó" és az, hogy a költségvetési szektorban az idén elkezdődő spórolás jövőre fejti ki valódi költségcsökkentő hatását, ez a két tétel azonban hozzávetőlegesen ezt a lyukat be is foltozhatja. A bizonytalanságot az okozza, hogy a banki hitelezés beindul-e, a pénzügyi szektort érintő megszorítások (a bankadón felül a devizahitelezés elsorvasztása) megkérdőjelezik a hitelkínálat felpörgését. Márpedig ezesetben a gazdasági növekedési ütem is szerényebb lehet, és értelemszerűen az adóbevételi oldalon is okozhat ez némi, alig pár tízmilliárd forintos elmaradást.

Ellenzéki reakciók

A miniszterelnök bejelentéseire reagálva az LMP vezérszónoka, Schiffer
András elsősorban azt kifogásolta, hogy a program, bár új gazdasági
rendszer kiépítését ígéri, valójában a Fidesz neokonzervatív
fordulatát tükrözi. Viszontválaszában Orbán arról beszélt, hogy
ideológiai vitája van Schifferrel, aki szerinte klasszikus szocialista
álláspontot képvisel, amennyiben azt nézi, hogyan vehetne el a
tehetősebbektől, hogy abból a szegényebbeket támogassa. Ezzel szemben a kormány célja a gazdasági szabadság megadása. Vona Gábor alapvetően egyetértett a csomagban foglaltakkal, ő elsősorban a multinacionális cégek elleni intézkedéseket, valamint az államadósság újrarendezését hiányolta. Orbán határozottan kijelentette, hogy az adósság újrarendezéséről beszélni a jelen világgazdasági helyzetben önmagában is életveszélyes. A szocialisták részéről Mesterházy Attila azon
örvendezett, hogy szerinte a kormány az intézkedések egy részével
gyakorlatilag utólag elismeri az előző szocialista kormányok
intézkedéseit. Orbán ezt már nem kommentálta.

http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/06/08/ez_orban_29_pontja/