Több ezren tüntettek a médiatörvény ellen a Parlament előtt

A médiatörvény módosítását, a médiahatóság politikai függetlenségének biztosítását, "az önkényesen kiszabható és aránytalan büntetések" eltörlését és a közszolgálati hírszerkesztőségek függetlenségének helyreállítását követelték péntek este a Parlament előtt annak a demonstrációnak a résztvevői, amelyet a Facebookon szerveztek a sajtószabadságért. A közösségi oldalon több mint hétezren jelezték részvételüket, a rendezvényen a szervezők - rendőrségi becslésre alapozott - közlése szerint nagyjából tízezren voltak. A szervezők kiáltványát Gryllus Dorka színésznő olvasta fel.
Ez a már említett követeléseken kívül tartalmazza, hogy a szakmai szervezeteket vonják be a médiaszabályozás átalakításába, a jogvédő szervezeteket a Közszolgálati Kódex kialakításába, valamint hogy garantálják a törvény által védett magántitkok és az újságírók bizalmas forrásainak tiszteletben tartását.

Az alig több mint félórás demonstráción Bakács Tibor újságíró arra kérte a jelenlévőket és a tüntetést az internetes közvetítésen nézőket, hogy a médiatörvény elleni tiltakozásul küldjenek e-mailt Orbán Viktor miniszterelnöknek. Bródy János - aki a Sárga rózsa és a Ha én rózsa volnék című dalait énekelte el - arról beszélt, hogy egyesek ma ismét összekeverik a szeretet hatalmát a hatalom szeretetével, és félő, hogy mint negyven évvel ezelőtt, megint előfordulhat, hogy "a szabad sajtó csak azt írhatja meg, amit szabad".

A szervezők előzőleg azt kérték, ne jöjjenek a demonstrációra, akik "pártszínekbe burkolva" akarnak véleményt nyilvánítani, nem szeretnék, ha bármely párt vagy politikus megpróbálná saját céljaira felhasználni a rendezvényt.

A tüntetést szervező Egymillióan a magyar sajtószabadságért elnevezésű Facebook-csoporthoz péntek délutánig több mint 71 ezren csatlakoztak.

http://www.mti.hu/cikk/2011/01/14/tobb_ezren_tuntettek_a_mediatorveny_ellen_a_parlament_elott-525609

Kiakadt a nagy-magyarországos brüsszeli szőnyegen néhány EP-képviselő

Több EP-képviselő is a magyar kormány fricskájának tartja az Európai Tanács székházában kiállított magyar dekorációt, amely az EU-elnökség alkalmából került ki az épület átriumába. A hatalmas szőnyegen többek között egy Nagy-Magyarországot ábrázoló kép is látható.

Egy Nagy-Magyarországot ábrázoló hatalmas szőnyeg miatt keveredhet újabb kényelmetlen vitákba az EU elnökségét átvevő Magyarország - írja az EUobserver brüsszeli hírportál, amely szerint több európai parlamenti képviselő is rossz szemmel nézi az Európai Tanács székházában kiállított magyar dekorációt. A székház átriuma a magyar elnökség idejére kapott új díszítést, a kiállítás egyik fő látványossága egy 202 négyzetméteres "történelmi szőnyeg" (a kiállításról itt nézhet képeket). A szőnyeg magyar szimbólumokat és képeket sorakoztat fel az ország történelméből, és többek között egy 1848-as térképet tartalmaz a Habsburg Birodalomról, amelynek része a Trianon előtti határaival látható Nagy-Magyarország.

Hajdu Márton, a magyar EU-elnökség egyik szóvivője a hírportálnak határozottan tagadta, hogy a dekoráció és a kormány politikai tervei között bármilyen kapcsolat lenne. A portál mégis azt írja, hogy a szőnyeg valószínűleg vitákat robbant ki "a budapesti kormány nacionalista szemléletmódja miatt", különösen az után, hogy több millió határon túli magyarnak juttat a kormány magyar állampolgárságot.

A lapnak több közép-európai EP-képviselő is kritizálta a szőnyeget, a térképben politikai üzenetet vélt felfedezni az EUobserver szerint Ulrike Lunacek osztrák zöld, valamint Mircea Pascu román szocialista képviselő is. A képviselők azt mondták, hogy a térkép a magyar kormány nosztalgikus, irredenta érzelmeit jelzi, hiszen azon Szlovákiát, valamint Románia és Szerbia egyes részeit is a Habsburg Birodalom részeként ábrázolja.

Lunacek felidézte, hogy az 1848-as forradalom után néhány évtizeddel Budapest Bécshez hasonlóan birodalmi hatalmat gyakorolhatott a környező népeken, majd hozzátette: szerinte a térkép azt mutatja, hogy Orbán át akarja írni a trianoni békeszerződést. Pascu arról beszélt, hogy az ilyen gesztusok könnyen válthatnak ki nacionalista válaszreakciókat az EU-n belül.

A Tanács székházának átriumát rendszeresen díszíti saját dekorációval a soros elnöke, ami már korábban is kavart vitákat. A cseh elnökség idején kiállított szatirikus hangvételű Európa-térkép ellen több tagállam tiltakozott, mert az installáció Bulgáriát például egy balkáni vécével szimbolizálta. Akkor Magyarországot téliszalámik és görögdinnyék országának mutatta be a csehek által felkért művész.

http://www.origo.hu/itthon/20110113-szurja-az-epkepviselok-szemet-a-brusszelben-kiteritett-nagymagyarorszagterkep.html

Elhunyt Erdős György, Murakami magyar fordítója

Erdős György műfordító és japanológus hosszú betegség után 66 évesen hunyt el. Utolsó munkája, Murakami Haruki 1Q84 című regényének fordítása volt, melyből az első kötet a tervek szerint a következő hónapokban jelenik meg a Geopen Kiadónál. A második kötet fordítását Nagy Mónika veszi át.

Erdős György a japán kultúra és irodalom kiváló ismerője, a magyar-japán kapcsolatok elhivatott előmozdítója volt. 2005 óta kilenc Murakami-regényt ültetett át magyarra (a tizediken épp dolgozott), és sok japán rajzfilm magyar szövegét is neki köszönhetjük.

1944-ben született Budapesten. 1982-ben doktorált az ELTE bölcsészkarán. Hosszú évekig tanított az egyetem Kínai és Kelet-Ázsiai Tanszékén, közben japán tolmácsként és turisztikai tanácsadóként dolgozott. 1989-től Japánban élt, ahol a szigetország állami televíziójánál volt kelet-közép-európai szakértő. 1998-tól a tokiói turisztikai külképviselet vezetőjeként a magyar-japán kulturális és turisztikai kapcsolatok fejlődését segítette.

Az Európa Könyvkiadónak 1992 és 1998 között fordított japánból, 2005 óta a Geopen Kiadónál vállalta Murakami Haruki életművének magyarra ültetését. Eközben több mint 130 cikket írt és tucatnyi könyvet fordított le más japán írók - Nacume Szószeki, Maszaoka Siki, Misima Jukio - tollából.

2010 októberében adta le tizedik Murakami-műfordításának kéziratát, a Japánban már nagy sikert aratott 1Q84 című Murakami-regényt, amely 2011 tavaszán kerül a magyar olvasók kezébe. Murakami regényfolyama háromkötetes, ebből a második kötet fordítását már nem tudta befejezni Erdős György.

A Geopen kiadó felelős szerkesztője, Balázs Éva elmondta, terveik szerint Nagy Mónika fogja átvenni a munkát. Nagy Mónika korábban már fordított Murakamit (a Norvég erdő-t ő ültette át magyarra), illetve más japán irodalmi műveket is, például Kanehara Hitomi Pirszinget a kígyónak című regényét. A kiadó jelezni fogja, meddig Erdős György munkája a fordítás, és hol olvassuk már Nagy Mónika szövegét. A munkában a tervek szerint közreműködik majd Horváth Krisztina, Erdős György özvegye és a műfordítói hagyatékának kezelője is, aki szintén japanológus.

http://www.origo.hu/kotvefuzve/blog/20110112-elhunyt-erdos-gyorgy-murakami-haruki-magyar-forditoja.html

Csődbe mehetnek a budapesti művészmozik

A budapesti artmozik vezetői 2010. év végi közgyűlésükön egyhangúan megállapították, hogy néhány hónapnál tovább nem futja a működési költségeikből - idézi Pataki Ágit, a Budapesti Artmozi Egyesület újonnan megválasztott elnökét a Művész, Puskin, Toldi, Odeon, Európa, Vörösmarty, Tabán, Cirko-gejzír és Kino mozit tömörítő egyesület sajtóközleménye.

A tavalyihoz képest radikálisan csökkentett költségvetéssel működő Magyar Mozgókép Közalapítvány zárolta támogatásait, már a korábban aláírt támogatási szerződésekre sem folyósít pénzt, illetve új támogatási szerződéseket egyáltalán nem köt, pályázati kiírásokat nem tesz közzé. Ez a budapesti artmozik működését rendkívül érzékenyen érintette, mert számukra semmilyen más központi forrásból nincs biztosítva támogatás, ezért már 2010. májusa óta tologatják alapvető fenntartási költségeik - rezsi és bérek - kifizetését - írja a közlemény.

A budapesti artmoziknak évi 500 000 látogatójuk van, az ebből befolyó nettó jegybevétel azonban csak felerészben marad a pénztárakban, mert a mozikban látható filmek vetítésének jogdíjköltségét ebből állják. Az artmozik, amelyek az értékes nemzeti filmeket, és a legmagasabb színvonalú európai filmeket juttatják el a nézőkhöz, a mozivezetők szerint ugyanolyan magas szintű kulturális célt szolgálnak, mint a könyvtárak, színházak, múzeumok, és ennek megfelelően kellene részesülniük központi és/vagy önkormányzati támogatásban is.

A mozisok szerint mintegy 160 millió forintos külön keret (összehasonlításképp: a Budapesti Operett Színház, amelynek évente 375 000 nézője van, 2,4 milliárd forintos fővárosi támogatásban részesül) elegendő lenne a kilenc mozi számára a túléléshez a 2010-es év elmaradt támogatásait kompenzálandó. A közlemény szerint elengedhetetlen volna az elmaradt támogatások legalább részbeni pótlása rendkívüli keretből, illetve a jövőbeni pályázati lehetőségek ésszerűbb átgondolása, egyeztetése.

http://www.origo.hu/filmklub/blog/hir/20110111-csodbe-mehetnek-a-budapesti-muveszmozik.html

Eszenyi Enikő 50 éves

Január 11-én ünnepli ötvenedik születésnapját Eszenyi Enikő Kossuth-díjas színésznő, rendező, a Vígszínház igazgatója. A sokoldalú művész a Szabolcs-Szatmár megyei Csengeren született. Első nekifutásra került be a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, friss diplomásként 1984-ben a Vígszínházhoz szerződött. A társulathoz azóta is hű, színészként, majd rendezőként dolgozik itt, 2008 óta pedig ő a Vígszínház igazgatója. Mint egyszer elmondta, már a főiskolán ezzel a színházzal "jegyezte el" magát, hiszen az a Marton László felvételiztette, akitől az igazgatói tisztet átvette, és az akkori direktor Horvay István osztályába került.
A Szent István körúti társulatban szerepek hosszú sorában nyújtott kiemelkedő alakítást, vígjátékokban és drámákban egyaránt remekelt; játékát a naiva alkata és kirobbanó, energikus egyénisége közötti ellentét is izgalmassá teszi. Pályájának íve töretlen, hálás feladatokat kap akkor is, ha vendégként lép a színpadra. Minden szerepében elbűvöli a közönséget: amikor Blanche-t játszhatta Tennessee Williams A vágy villamosa című drámájában, alakítása szinte monodrámát csinált a darabból, a Sylvia című darabban pedig egy kiskutyát alakít. Saját produkciója volt A combok csókja című tangóest, a vérpezsdítő és CD-n is megjelent táncprodukcióval később turnésorozat keretében járta az országot.

Rendezőként nagy sikerrel állít színpadra darabokat itthon és külföldön, hívták már egyebek között Pozsonyba, Prágába, Washingtonba is. Shakespeare-drámákat ugyanúgy rendez, mint habkönnyű vígjátékokat, operetteket és koncertet, sőt reklámfilmet is készített. Legújabb munkája a Rómeó és Julia, amelyet márciusban mutatnak be Varró Dániel vadonatúj fordításában. A napokban öt év után először játszott új szerepet a Vígszínházban, Yasmina Resa Az öldöklés istene című drámája bemutatóján.

Számos filmben szerepelt, köztük volt Az élet muzsikája, a Cha-cha-cha, az Eldorádó, A skorpió megeszi az ikreket reggelire, a Legényanya, a Kontroll. Több hangoskönyv készült vele, írt könyvet Szabó G. Lászlóval Igyime Prága címmel. A gyönyörben nincs középút című előadóestjén kedvenc verseit adta elő és sanzonokat énekelt, egy kereskedelmi televízió tehetségkutató versenyén zsűritagságot vállalt.

Eszenyi Enikő azon kevés színészek közé tartozik, akik nem ismerik a lámpalázat. Étkezésére odafigyel: csak nagyon ritkán vesz magához húsételt, bioételeket eszik, nem kávézik, csak herba- vagy zöldteát iszik. Néhány éve kezdett el foglalkozni a keleti harcművészetekkel, és meditálni is megtanult.

Színészi és rendezői tevékenységéért több alkalommal megkapta az országos színházi találkozó díját, a tévékritikusok és a színikritikusok díját, a filmszemle díját. 1989-ben Jászai Mari-díjat, 1992-ben és 2001-ben Ajtay Andor-díjat kapott. 1996-ban lett érdemes művész, 2001-ben a Kossuth-díjat vehette át, 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki.

http://www.mti.hu/cikk/2011/01/10/eszenyi_eniko_50_eves-524452

A trianoni időszak mindennapjait dolgozták fel

A ma négy országhoz tartozó Mura-mente lakóinak trianoni hétköznapjait dolgozták fel horvát, szlovén és magyar kutatók, akik tudományos munkáikról pénteken és szombaton tanácskoztak a horvátországi Csáktornyán (Cakovec).
(MTI) - A kétnapos konferenciáról Káli Csaba, a Zala Megyei Levéltár igazgatóhelyettese elmondta: a mindennapok történetének feldolgozását végezték el a történettudománnyal foglalkozó szakemberek, akik arra keresték a választ, hogy az 1914 és 1920 közötti időszakban miként éltek az itteni lakosok. Hogyan élték meg az egyének, a katonák vagy a hátországban maradottak a háború időszakát, miként hatott rájuk a nagypolitika, hogyan értelmezték azt a megváltozott világot, amelybe a politika, a történelem sodorta őket.

A kutató kifejtette: a nemzetközi tudományos tanácskozásnak és a mostanra időzített tanulmánykötetnek a megközelítési módja az igazán újszerű. Az első világháborút amúgy is kevéssé feldolgozó történelemtudomány inkább "felülről" tekintett erre az időszakra, az első világháborúnak, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának, Jugoszlávia megszületésének idejére, de egy dologról szinte szó sem esett: a hétköznapokról.

A horvátországi Muraköz Megyei Történelmi Társulat hároméves szervezés után tudta tető alá hozni a konferenciát és elkészíteni a tanulmánykötetet, együttműködve a szlovéniai Muraszombati Helytörténeti Múzeummal, valamint a Vas és a Zala Megyei Levéltárral.

Káli Csaba felidézte, hogy az egykor a történelmi Zala vármegyéhez tartozó vidéket a trianoni békeszerződés következményeként ma négy országhoz tartozó darabokra osztották szét: a Muravidék Szlovéniához, a Muraköz Horvátországhoz tartozik, de egy kisebb terület Ausztriához is került.

Hozzátette, erről a korszakról sem az egykori Jugoszláviában, sem a szocialista időkben Magyarországon nem lehetett beszélni, bár más-más okból. Trianon Magyarországon a rendszerváltásig "vörös posztónak" számított, Jugoszláviában pedig - amely 1918-tól 1929-ig Szerb-Horvát-Szlovén Királyságként létezett - azért nem lehetett ezzel a korszakkal foglalkozni, mert maga az államalakulat a monarchia tagadásaként jött létre.

A Zala Megyei Levéltár igazgatóhelyettese elmondta: csáktornyai előadásában egy Magyarországon kuriózumnak számító, igen gazdag történeti forrást mutatott be, mégpedig Zala vármegye egykori főispánjának saját dokumentumait. Teleki Béla - aki 1936 és 1944 között töltötte be a főispáni tisztet - az első világháborúban tiszthelyettes volt. Hároméves frontszolgálatának idejéből megőrizte a naponta kapott, összességében tehát több száz levelét, naplót vezetett, fotóalbumokat készített, de megmaradtak az általa használt katonai térképek is.

A kutatók feldolgozták és bemutatták egyebek mellett a plébániai krónikák feljegyzéseit, a Mura menti lakosság lakáskultúráját, az első világháborús sajtóhíreket és rémhíreket. Beszámoltak arról is, hogy miként tiltakozott Zala vármegye a Mura menti területek elcsatolása ellen, vagy hogy milyen forradalmi mozgalom indult abban az időben a Muravidéken.

http://kultura.hu/main.php?folderID=959&articleID=308961&ctag=articlelist&iid=1

Önkéntes turné indul

2011 az Önkéntesség Európai Éve, mely egybeesik a magyar Európai Uniós elnökség első félévével. Január 8-14. között a budapesti Millenáris Teátrumban hét napos programsorozatot tartanak Önkéntes turné címmel.
A program szorosan illeszkedik az európai év január 8-i hivatalos nyitóprogramjához, mely tovább emeli az esemény jelentőségét.

A magyarországi eseményt január 8-án délelőtt 10 órától Schmitt Pál köztársasági elnök, Viviane Reding az Európai Bizottság alelnöke, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős uniós biztos, Stavros Lambrinidis az Európai Parlament alelnöke, Staffan Nilsson, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke és Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára nyitja meg. Az esemény háziasszonya Bakos Piroska lesz, az EU-elnökség magyarországi szóvivője.

Az Önkéntes Turné tematikus napok révén mutatja be a magyarországi önkéntesség sokszínűségét. A piactéren az adott nap tematikájának megfelelően minden nap más és más szervezetek, intézmények és cégek mutatkoznak be. Az egy hét alatt 60 olyan szervezet, intézmény és cég tevékenységével ismerkedhetnek meg a látogatók, melyek programjaikat önkéntesek bevonásával valósítják meg.

A vitasarokban az adott téma szakértői és közismert médiaszemélyiségek bevonásával érdekes beszélgetések és előadások valósulnak meg. Az EU sarokban naprakész információ található az Unióról és annak különböző programjairól. A gyermekekre is gondolva a játszósarok folyamatos bekapcsolódási lehetőséget nyújt kicsiknek és nagyoknak. Az épület előterében interaktív játékok várják a látogatókat.

Önkéntes Turné napi tematika:

január 8. szombat - Gyermek, ifjúság, sport, szabadidő napja

január 9. vasárnap - Kultúra, design, művészet napja

január 10. hétfő - Vállalati önkéntesség napja

január 11. kedd - Oktatás napja

január 12. szerda - Szociálisügy, idősügy, egészségügy, fogyatékosügy napja

január 13. csütörtök - Segélyezés, adományozás, jótékonyság, társadalmi részvétel napja

január 14. péntek - Közlekedés, környezetvédelem napja

Koncertek:

január 08. 18.00 h. Méta zenekar koncertje

január 09. 11.00 h. Szalóki Ági Gingalló című családi koncertje gyerekeknek

január 09. 19.00 h. Vázsonyi János és a Helikon koncert

január 10. 18.00 h. Váczi Eszter Quartett koncert

január 11. 18.00 h. Cabaret Medrano koncert

január 12. 18.00 h. Parafónia Együttes hangverseny

január 13. 18.00 h. Malacka és a Tahó Szalonnazenekar koncert

január 14. 18.00 h. Parno Graszt koncert

http://kultura.hu/main.php?folderID=911&articleID=308944&ctag=articlelist&iid=1

Szent Koronát rajzoltak

Szent István és a Szent Korona állt a középpontban szerdán a somogyi Megyehéten. A nap folyamán a kaposvári Megyei és Városi Könyvtárban kihirdették egy képzőművészeti pályázat eredményeit, a pályaművekből tárlat nyílt, este pedig a Megyeházán A szent korona ereje, szentsége és misztériuma címmel hallgathattak előadást az érdeklődők.

A Somogy Megyei és Kaposvári Fiatalok Szentkorona Egyesülete
és az Együd Árpád Művelődési Központ somogy megyei képzőművészeti pályázatot hirdetett még tavaly októberben a Szent Korona és Szent István tiszteletére.

A kiírók öt kategóriában várták a pályamunkákat (általános iskola alsó tagozatosai, általános iskola felső tagozatosai, középiskolások, felnőtt amatőr, felnőtt hivatásos). A felnőtteknél festményt, grafikát és kisplasztikát kellett beadni, a kicsiknél nem volt technikai megkötés.

A december közepi határidőre 150-200 pályamű érkezett – számolt be Nagyné Frank Ildikó, az Együd Árpád Művelődési Központ munkatársa. A képzőművészeti pályázat eredményhirdetését január 5-én tartották, majd Szántai Lajos magyarságkutató megnyitotta a 40 műből álló tárlatot.

A felnőtt kategória első helyezettje Czóbel Mariann lett Triptichon című tűzzománc alkotásával. Csáki Krisztina Kiscímere és Kovács Norbert Szent István című kisplasztikája különdíjat ért.
Kaszti Katalin Tímea, az általános iskola alsó tagozatosai, Maráz Tamás, a felső tagozatosok, Andrasek Dorina pedig a középiskolások között diadalmaskodott. Klencsár Kata Kira 9 éves tanuló Árpádok hagyatéka című alkotásért, Horváth Arnold 11 éves tanuló Szent Korona című, kreppapírból készített művéért, a szintén 11 éves Katona Eszter Szent Korona a régi Magyarországon, Zsobrák Ádám 13 éves diák szegekből és drótból készített, Szent Korona című munkájáért kapott különdíjat.

A szent korona ereje, szentsége és misztériuma címmel az esti órákban előadást tartottak a Megyeházán, ahol Rónai Attila kaposvári ötvösmester koronamásolatát is megcsodálhatták az érdeklődők.

http://kultura.hu/main.php?folderID=948&articleID=308923&ctag=articlelist&iid=1

Páratlan réti fülesbagoly-invázió Túrkevén

Magyarországon példa nélkül álló, de minden valószínűség szerint Európa-szerte kuriózumszámba menő természeti jelenség tapasztalható a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Túrkevén. A kunsági kisváros központját ugyanis soha nem látott számban „szállták meg” a hazánkban ritka vendégnek számító, fokozottan védett réti fülesbaglyok – tudatta a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának illetékes tájegység-vezetője az MTI-vel.
Monoki Ákos a helyszínen elmondta: szakmai berkekben szenzációként emlegetik a réti fülesbaglyok mostani, túrkevei invázióját. A Magyarországon elterjedt, sötétebb barna tollazatú, narancssárga szemű, példányonként 50 ezer forint természetvédelmi értéket képviselő erdei „rokonával” szemben ugyanis e jövevényekből néhány egyed megfigyelése is nagy esemény ezen a vidéken - nem is annyira életmódjuk miatt, hiszen a réti fülesbaglyok semmivel sem rejtőzködőbbek, ráadásul napközben éberebbek, aktívabbak erdei társaiknál. Sokkal inkább azért, mert az előbbi faj alapvetően a skandináv, illetve az orosz füves puszták ragadozó madara. Európai elterjedési területének így Magyarország már a déli határa. Ezért aztán jobbára csak ritka téli vendég hazánkban, ahol költeni is szórványosan, összesen mindössze 5-270 pár szokott – magyarázta a szakember.

Monoki Ákos szerint természeti adottságai – nagy kiterjedésű gyepei, füves pusztái - miatt Túrkeve és Kisújszállás térsége közismerten mágnesként vonzza a gyülekező baglyokat. Ám még így is komoly "fegyvertény" volt, hogy egy esztendeje, a hideg évszakban ide ugyancsak rekordszámban behúzódó erdeifülesbagoly-kolónia tagjai között 7 réti fülesbaglyot is sikerült lajstromba venniük.

Ehhez képest pedig egyenesen hihetetlennek tűnik az a legalább 63 példány, amely e madárfajból pillanatnyilag a városka központjának fáin vendégeskedik – hangsúlyozta a tájegység-vezető, aki azt is elárulta: a fokozottan védett, 250 ezer forint természetvédelmi értékű szárnyasok még a laikusok számára is jól megkülönböztethetők honi rokonaiktól. A réti fülesbaglyok fület formázó tollpamacsa ugyanis kisebb. Ezen kívül az egész madár világosabb barnás, drappos, esetenként szürkésfehér tollazatú, a szeme pedig citromsárgába hajló.

Monoki Ákos jelezte: a bagolyinvázió híre az elmúlt napokban futótűzként terjedt az amatőr ornitológusok és hivatásos természetvédők körében. Egy éppen Magyarországon tartózkodó angol madarász turistacsoport például szerdán kifejezetten a kedvükért látogatott el Túrkevére. Sőt, már szerb természetvédelmi szakemberek is jelezték: örömmel vállalnák a hosszú utat, csak hogy láthassák a páratlan jelenséget.

Mindeközben a nemzeti park munkatársainak egy csoportja környékbeli önkéntesekkel karöltve kutatja a történtek okát. Sokféle magyarázat lehetséges, ám az ügyben Monoki Ákos mindenkit megnyugtatott: az északi madárvendégek tömeges megjelenése "nem egy újabb jégkorszak előhírnöke". Még csak extrém téli időjárás sem tombol az észak-európai élőhelyeken, ez esetben ugyanis más, nálunk nem elterjedt állatok is tömegesen keresnének menedéket délebbi területeken, köztük Magyarországon.

http://www.mti.hu/cikk/2011/01/06/paratlan_reti_fulesbagoly-invazio_turkeven-523740

Az első két munkanapon 1665 honosítási kérelem érkezett

Az egyszerűsített honosítási eljárás első két munkanapján 1665 kérelem érkezett - közölte a nemzetpolitikai államtitkárság. Kérelmet fogadtak be Abu Dhabiból is, probléma sehol nem adódott az eljárással kapcsolatban. Külföldről a legtöbb kérelem Szabadkáról, Csíkszeredáról és Kolozsvárról érkezett be. Ezen kívül még több nyugat-európai nagyvárosban, továbbá az Egyesült Államokban és Kanadában nyújtottak be nagy számban honosítási igényt. A tájékoztató szerint két nap alatt csaknem annyi kérelmet adtak be, mint a tavalyi év első hat hónapjában.

Egyszerűsített honosítási kérelmeket hétfőtől lehet benyújtani. A kérelmek 2200 magyar anyakönyvi hivatalban, több mint 90 külképviseleten, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal megyeszékhelyeken lévő ügyfélszolgálati irodáiban adhatók be.

Wetzel Tamás miniszteri biztos az MTI-nek korábban azt mondta, hogy az első évben 250-400 ezer kérelmezővel számolnak.

A mostantól alkalmazandó törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok.

A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.

http://www.mti.hu/cikk/2011/01/05/az_elso_ket_munkanapon_1665_honositasi_kerelem_erkezett-523622

Halló! Végre egy sikeres magyar, végre egy jó hír!

Az utóbbi idők Magyarországról származó egyik legnagyobb sikere az Egyesült Államokban nem más, mint a mangalica. A New York Times vezető helyen közölt cikket a mangalica amerikai karrierjéről, amely jórészt Holló Ernőnek, a New Jersey állambeli Basking Ridge Animal Hospital vezető főorvosának köszönhető. Az állatorvos 1987-ben hagyta el szülőfhazáját. A hvg.hu-nak adott telefoninterjúban kétségeinek adott hangot, hogy a sok magyarországi mangalicatermelő képes lesz-e hasznot húzni a sikerből.

Zentai Péter : Úgy érzékelem, hogy –noha a New York Times cikkírója mindent elkövet, hogy érzékeltesse: magyar fajtáról van szó – mégiscsak Ausztria profitál a legtöbbet a magyar mangalicából. Onnan exportálják Amerikába a malacokat és onnan érkeznek a mangalica sztár-szakértők. Miért nem tőlünk? Ön, aki a mangalica legtekintélyesebb amerikai szakértője, miért nem gondolt rá, hogy Magyarországról importáljon?

Holló Ernő: Nem üzletember vagyok. Mangalicát csak hobbiból nevelek a házamhoz tartozó erdőben. Nem tagadom azonban, magam is gondoltam rá, hogy jó lenne hazulról behozni az állatokat. Két dolog tartott azonban vissza. Az egyik, hogy időközben megtudtam, Washington államban egy amerikai bankár nekilátott az importnak – mégpedig Ausztriából.

És nagyon bejött neki, idén már majdnem egy millió dollár nyeresége származik ebből az üzletből. A másik történet a következő: egy ismerősöm, egy üzletasszony, nemrégiben igyekezett kapcsolatba lépni magyarországi tenyésztőkkel, termelőkkel és, ha jól értettem, a minisztériummal is – magyar mangalicát hozott volna be Amerikába. Odahaza azonban még csak nem is viszonozták a telefonjait, nem válaszoltak az e-mailjeire. Nekem is van hasonló élményem, tudniillik magyar illetékesek –talán mert nem értenek angolul – nem reagálnak megkereséseimre. Pedig, higgye el, nagyon szeretnék segíteni a hazámnak. Tudja, az egész családom mélyen magyar érzésű.

Z.P.: Egyébként a magyarországi mangalica – gondolom – van olyan jó, mint az osztrák. Nem igaz?

H.E.: Ezt nem merném állítani. Tudja, a magyar termelők végig kukoricával táplálják az állatot. Az osztrákok vagy a baszkok, spanyolok viszont – ahogy én is itt az én háztájimban – búzával,, árpával etetjük a mangalicát és a legvégén pedig én makkon tartom a jószágot. A gén-előnyt ugyanis a kukoricatakarmány elnyomja, viszont egészen más, mondhatni magasabb rendű a húsa és a főként a zsírja az osztrák-spanyol metódussal nevelt mangalicának. Attól tartok tehát, hogy a magyar mangalica húsát, főként a sonkáját nem értékelnék olyan magasra az itteni szakértők, mint az osztrákot, pláne a spanyolt. A világ legdrágább sonkája köztudottan a mangalicából készült iberico.

Z.P.: Szóval, osztrákok és spanyolok profitálnak leginkább Amerikában egy magyar állatfajtából és annak húsából. De hogy csinálják? Hogy lehet egy ismeretlen állatfajtát és annak húsát az ismeretlenségből az „egekbe” emelni?

H.E.: Például azzal, hogy a New York Times ír róla. A sajtónak felbecsülhetetlen a jelentősége, a hatása sztárolásban és kritikában egyaránt. Különösen a Timesnak. Továbbá: osztrák sztárszakácsok és mangalicanevelő szakemberek workshopokat, amolyan szaktanfolyamokat szerveznek a legdivatosabb amerikai vendéglők tulajdonosai, séfjei számára. A legkülönbözőbb aspektusból prezentálják ezt a húst, ezt az állatfajtát. Aztán egyre több olyan étterem veszi fel az étlapjára, ahová világsztárok, minden esetre gazdag, befolyásos emberek járnak.

Z.P.: Ezek alapján jól sejtem, hogy drága dolog Amerikában a mangalica?

H.E.: Luxus. Háromszor-négyszer annyiba kerül a mangalica hús – még a nagykereskedelemben is – mint a nagyüzemi módon termelt sertés vagy malac.

Z.P.: A New York Times cikkében is szerepel, hogy a mangalica tele van zsírral. Hát ezt hogy lehet eladni az amerikaiaknak? Eljöhet annak is a napja, hogy zsíros kenyeret esznek Amerikában? Ráadásul a gazdagok?

H.E.: Azt azért megnézném!De tény, hogy különleges, értékes zsír a mangalicáé.. Abban rejlene szerintem egyébként nagy üzlet – ha minél sokoldalúbban tudnák például a magyarok feldolgozni a mangalica zsírját. Izgalmas lehetne például itt is eladható gusztusos szalámikba, kolbászokba felhasználni. Marketing szempontból pedig szerintem meg lehet értetni az közismerten édesszájú amerikaiak millióival, hogy sokkal finomabb a zsírral készített tészta, sütemény, torta, mint az, amit másfajta zsiradékkal csinálnak. A déli államokban, különösen Georgiában eleve hagyományosan zsírral sütnek –főznek. Talán ott kellene elkezdeni a mangalica zsír népszerűsítését. Jelzem: a mangalica zsírja kezd karriert befutni Japánban, a legrafináltabb szusikba keverik, a legnagyobb, leghíresebb szusikészítő mesterek alkalmazzák. Pedig ott aztán hihetetlenül drága. A mangalica világszerte óriási karriert fut be, és jó lenne ha Magyarország végre profitálna egy igazi „hungarikumból” . Erre most meglenne az esély, csak a magyarokon múlik.

http://hvg.hu/velemeny/20110104_mangalica_usa_hungarikum

Húsz év alatt eltűnt 300 000 adózó

Érdemben nem változtak 1990 és 2008 között a legszegényebb és leggazdagabb kistérségek jövedelmi és munkanélküliségi arányai – derül ki egy decemberben elkészült, több mint 32 millió adatot tartalmazó összeállításból.

Húsz évvel ezelőtt 4 719 264-en tartoztak a személyi jövedelemadó hatálya alá Magyarországon, míg 2008-ban már csak 4 420 733-an. A csaknem háromszázezres – egészen pontosan 298 531 fős – különbséget csak részben magyarázza a népességfogyás. Az 1990-as 10 527 012 begin_of_the_skype_highlighting 10 527 012 end_of_the_skype_highlighting lakosnál a 2008 végén regisztrált 10 082 829 begin_of_the_skype_highlighting 10 082 829 end_of_the_skype_highlighting fő 4,2 százalékkal volt kevesebb, miközben az szja-t fizetők száma 6,3 százalékkal csökkent – ez is kiderül az Erőforrástérkép elnevezésű, a készítők tájékoztatása szerint nagyjából 32 millió adatot tartalmazó, táblázatos és térképes megjelenítésre is képes adatbázisból (amelyről bővebben a cikk végi keretes írásunkban olvashat).

Eltűnt munkások

Az adózók számának csökkenése nyilván több okra vezethető vissza, többek között olyan demográfiai tényezők, mint a társadalom öregedése, a fiatal korosztályokban a felsőoktatásban tovább tanulók arányának növekedése is belejátszhat. Ugyanakkor az adatbázisból kiderül: a foglalkoztatás csökkenése az egyik legfontosabb ok lehet.

A foglalkoztatási mutatókban nem változott jelentősen a legjobb és a legrosszabb helyzetben lévő kistérségek viszonya. A foglalkoztatási mutatókban – amelyek egyébként szintén magyarázatot adnak az adózók számának csökkenésére – látszólag ugyan még csökkent is a különbség, ezek azonban valójában az ország egésze foglalkoztatási helyzetének romlását mutatják.

A munkanélküliségi arány 2008-ban – sajnos a válság hatását jól jelző 2009-es adatok még nem részei az Erőforrástérképnek – 2,1 és 26,45 százalék között változott; előbbit a sopron-fertődi, utóbbit az abaúj-hegyközi kistérségben mérték, a legrosszabb munkanélküliség ráta így nagyjából tizenkét és félszerese a legjobbnak. Ez az arány alig volt alacsonyabb 1991-ben (azért nem 90-ben, mert akkor a legjobb kistérségek adataiban még nulla szerepel): a szintén sopron-fertődi 1,67 százaléknak tizenegy és félszerese volt a tokaji 19,04 százalék.

A foglalkoztatásról csak 1990-ből és 2001-ből származó adatok vannak. Ezek szerint húsz éve a fővárosban 83,7 százalékos, de további tíz kistérségben is több mint nyolcvan százalékos volt a foglalkoztatottság, és csak két – a fonyódi és a hajdúhadházi – kistérségben maradt 50 százalék alatt. Tizenegy évvel később viszont már csak nyolc kistérségben volt 70 százalék fölötti a foglalkoztatás – a csúcsot 72,55 százalékkal Szombathely térsége produkálta –, tizenegy térségben viszont a 40 százalékot sem érte el.

Az országos átlag így 75,5 százalékról – amiben persze 1990-ben még vastagon benne voltak nem privatizált állami vállalatok mutatói is – 60,29 százalékra csökkent. Majd azóta tovább romlott ez a mutató: a KSH adatai szerint a 15-64 éves népesség foglalkoztatási szintje 2009 elején már 55 százalék körül volt, és a legutóbbi, idén novemberben közzétett adatsor szerint is csak 56 százalékos.

Az adófizetők száma legnagyobb mértékben Budapesten csökkent: az 1990-es 936 674-gyel szemben tavalyelőtt már csak 761 152 fővárosi fizetett személyi jövedelemadót. Jelenleg még a miskolci és debreceni kistérségben van 90 ezernél több adózó, húsz éve a debreceniben kevesebb volt, a szegediben és a pécsiben viszont több. Az 1990-es huszonkettővel szemben már csak huszonegy kistérségben van negyvenezernél több adózó, a szekszárdi, az egri és a dunaújvárosi kikerült, a gödöllői és az érdi viszont bekerült ebbe a csoportba. Kilenc olyan kistérség van, ahol húsz éve nem volt még hatezer adózó sem, két éve már tizenhét ilyen volt; az viszont nem változott, hogy mindkét listán Őriszentpéter a sereghajtó, ahol az 1990-es 3811 adózó 3107-re csökkent.

Forrás: Erőforrástérkép

Csak kicsit nyílt az olló

Az adózók számának csökkenése egyébként nem rendezte át érdemben az ország leggazdagabb és legszegényebb területeinek jövedelmi arányait.

Miközben az elmúlt szűk két évtizedben elterjedt közvélekedés szerint a kilencvenes években kettészakadt az ország, a statisztika ezt nem támasztja alá. Az egy lakosra jutó jövedelem szerinti leggazdagabb térségben az egy lakosra jutó jövedelem 1990-ben az országos átlagnak 1,46-szorosa, míg 2008-ban 1,49-szerese volt (persze 1990-ben még nem voltak kistérségek, de a jelenlegi kistérségek településeinek adatait vették alapul a korábbi időszakokra is). A legszegényebb térségben élők jövedelme húsz éve az országos átlag 49 százaléka volt, 2008-ra ez 45,84 százalékra esett. Az olló tehát valamennyit nyílt ugyan – a leggazdagabb térségben élők átlagjövedelme 3,25-szöröse a legszegényebbekének, míg húsz éve csak 2,9-szerese volt –, de korántsem volt drasztikus a változás.

Békéscsaba zuhant, Veresegyház kilőtt

Ahhoz képest, hogy tizennyolc év telt el az első és az utolsó adatsor között, nem volt számottevő változás a leggazdagabb és legszegényebb kistérségek között sem. Az 1990-ben leggazdagabb húsz kistérségből tizenöt a 2008-as listán is ott volt az első húszban, bár Budaörs a harmadikról feljött az első helyre, a másodikra taszítva Budapestet, míg Tiszaújváros térsége a másodikról a huszadik helyre esett vissza. Így csak ez és az egri fért be Kelet-Magyarországról az első húszba, amit a főváros és agglomerációjának kistérségei uralnak (nyolc a húszból). A legnagyobb előrelépő a veresegyházi térség volt – az 59.-ről jött fel a 13. helyre tizennyolc év alatt –, míg a legnagyobb esés a békéscsabai kistérségé: a 18. helyről a 41.-re került.

A legszegényebb húszban is hasonlóan, vagyis alig változott a helyzet. Mindössze hat kistérség tudott kitörni felfelé, de közülük csak a tokajiban történt jelentős javulás: a borvidéki terület a156. helyről a 132.-re lépett előre (a többi öt maradt a legszegényebb harmincban, vagyis csak néhány helyet javított).

Forrás: Erőforrástérkép

A sereghajtó bodrogközi kistérség húsz éve a 174-ből a 172. volt, az 1990-es utolsó ötből négyen most az utolsó hét helyen vannak (a hajdúhadházi térség a 13. legrosszabb helyet jelentő 162. helyre lépett előre). A legnagyobb esést a bácsalmási kistérség szenvedte el (a 122. helyről a 164. helyre került), de a közvetlen sereghajtók közé, a 171. helyre csúszott a rendszerváltás évében a legrosszabb húszba sem tartozó sarkadi kistérség is.

500 mutató, 325 ezer térkép, 32 millió adat

Az Erőforrástérkép [1] az MTA Közgazdaságtudományi Intézet (KTI) kutatócsoportjának fejlesztése, amit a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal között megkötött szerződések, illetve az Szociális és Munkaügyi Intézet és a MTA KTI közötti együttmőködési megállapodás tett lehetővé, közölte az intézet. Az adatbázis a készítői szerint az 1990-2008 közötti időszakra vonatkozóan közel 500 féle társadalmi, gazdasági és szociális indikátor segítségével kíván képet adni magyar és angol nyelven Magyarország régióinak, megyéinek, kistérségeinek és településeinek fejlődéséről és fejlettségéről.

Az adatok hatféle csoportosításban érhetők el (régiós, megyei, valamint három kistérségi és egy munkaerőpiaci körzetek szerinti csoportosításban), a program közel 32 millió egyedi adatot tartalmaz, és nagyjából 325 000 féle térkép megrajzolását teszi lehetővé. Négy kategóriában – társadalmi jelzőszámok, munkaerőpiac és gazdaság, elérhetőség és infrastruktúra, valamint szociális ellátások – csaknem háromszáz mérőszámot lehet lekérdezni ingyenes regisztráció után; az adatok excelben letölthetők, térképen megjeleníthetők; ez utóbbiak képfájlként letölthetők.

http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/01/03/husz_ev_alatt_eltunt_300_000_adozo/

MSZP: amíg Orbán síel, megnyugodhat a magyar gazdaság

Az MSZP szerint az idei év a megszorítások éve lesz a dolgozók, a pályakezdők, az alkalmazottaknak és a kisvállalkozók számára; Török Zsolt, a párt szóvivője az MTI-nek azt mondta: bíznak abban, hogy amíg Orbán Viktor Ausztriában síel, megnyugszik a magyar gazdaság és erősödik a forint. A szocialista politikus a Lejtőn a miniszterelnök, lejtőn az ország címmel meghirdetett vasárnapi telefonos sajtótájékoztatóján a miniszterelnököt az új adójogszabályok és a forint gyengülése miatt bírálta. Török szerint a gazdagoknak kedvező új adórendszer által ütött költségvetési lyukat a kormány a nyugdíj-megtakarítások "lenyúlásával" akarja fedezni.
A szóvivő szerint az új adószabályoknak köszönhetően Orbán Viktornak januártól 500 ezer forinttal nő a havi nettó jövedelme. Mint fogalmazott az új jogszabályok "csak nekik és elvbarátaiknak kedveznek". Török Zsolt szerint Orbán Viktor síelés közben csak azon "izgul", hogy mire költse majd a bérnövekményét, "kőbányákra" vagy "tokaji szőlőültetvényekre".Az új személyijövedelemadó-szabályok szerint a 290 ezer forintnál kevesebbet keresők borítékjában kevesebb marad, bezzeg a minisztereknek, az államtitkároknak 150-200 ezer forinttal is több kerülhet majd a zsebükbe az adófizetők pénzéből - fogalmazott.

Török Zsolt szerint Orbán Viktor ausztriai családi síelése közben biztos nem gondol azokra az itthon maradt milliókra, valamint a bizonytalanná vált otthonú frankhitelesekre, akik "rettegve tekintenek" a következő évre.A szóvivő szerint a kormányfőnek és a Fidesz-KDNP "bűnszövetség" miatt emelkedett az egekbe a svájci frank és a benzin ára, valamint az is, hogy az energia, az élelmiszerek és a kommunikáció ára is nő.

Török arról beszélt: az MSZP bízik abban, hogy Orbán Viktor tartósan üdül külföldön, és "nem tesz felelőtlen kijelentéseket" mert így, távollétében stabilizálódhat a magyar gazdaság és erősödhet a forint.

http://www.mti.hu/cikk/2011/01/02/mszp-_amig_orban_siel-_megnyugodhat_a_magyar_gazdasag-522958

Rákay Philip és Süveges Gergő lett az m1 és az m2 intendánsa

Rákay Philipet és Süveges Gergőt nevezte ki Medveczky Balázs vezérigazgató a Magyar Televízió m1 és m2 csatornájának intendánsává. A vezetők a közszolgálati televízió két csatornájának programjáért felelnek, az ő feladatuk lesz az átalakuló csatornák új profiljának megteremtése.

A közszolgálati médiarendszer átalakulásával az m1 szeptembertől általános információs és szórakoztató csatornaként működik, közölte az MTV. Az m1-en rendszeresen láthatnak a nézők hír- és hírháttér-műsorokat, politikai és közéleti elemző-, szolgáltató és vitaműsorokat, de minőségi filmeket és szórakoztató produkciókat is kínál majd a nemzeti főadó 2011 szeptemberétől.

Az m1 intendánsi feladataival, a megújuló műsorkínálat kialakításával Medveczky Balázs vezérigazgató Rákay Philipet bízta meg. Medveczky Balázs azt várja az m1 új intendánsától, hogy irányításával a nemzeti főadó újra Magyarország mértékadó és kiegyensúlyozott információs csatornájává váljon, nézettsége pedig minden célcsoportban stabilizálódjon, áll a közleményben.

Rákay Philip 1972-ben született Rákay Kálmán néven, a Philip művésznevet később vette fel. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán, esztétika szakon szerzett diplomát. Televíziós pályafutását tizenkilenc évesen egy vidéki városi televízióban kezdte, majd 1992-ben megnyerte a Magyar Televízió „Műsorvezető kerestetik” című vetélkedőjét, és az MTV ifjúsági műsoraihoz szerződtették.

A 90-es évek közepén átigazolt az első magyar zenei televízióhoz, közben a Juventus rádió műsorvezetője lett. 1997-ben egyik alapítója a Z+ magyar zenecsatornának. 2002 nyarán részt vesz a HírTv létrehozásában és elindításában.

Számos kulturális és médiadíjat kapott. A televíziózás mellett éveken keresztül különböző tévécsatornák, nagyvállalatok, cégvezetők és politikusok stratégiai, kommunikációs főtanácsadója [1], valamint médiatrénere volt. Közszolgálati szerepvállalásával egy időben, cégeiben betöltött tisztségeiről lemondott, tulajdonrészeitől megvált, olvasható az MTV közleményében.

Az MTV közleményében nem szerepel, hogy Rákay Philip éveken át a Fidesz és a polgári körök rendezvényeinek, utcai demonstrációinak állandó moderátora volt. Híres volt tömegbecslő képességéről: a Fidesz 2002-es nagygyűlésén kétmillió Fidesz-hívőt látott a Kossuth téren. A Z+-os időszakból egy olyan videó is megjelent róla, amelyen az adásban kedvesen válaszolt egy betelefonálónak, majd a még bekapcsolt kamera előtt lekurvázta [2] a nézőt, és általában is úgy vélekedett, idióták nézik a műsorát.

Az m2 ez év őszétől a 3-17 éves korosztály csatornája lesz. Feladata, hogy felélessze a hazai gyermek- és ifjúsági műsorgyártást. A csatorna a hagyományos tévéműsorok mellett internetes tartalmat is gyárt majd.

A magyar gyerektévé profiljának kialakítására Medveczky Balázs Süveges Gergőt kérte fel. Az MTV vezérigazgatója azzal bízta meg Süveges Gergőt, hogy magas színvonalú műsorokkal töltse meg az új csatornát, hogy az a kereskedelmi gyermekcsatornák minőségi riválisa legyen, és rövid időn belül a gyermekek és fiatalok első számú médiaplatformjává válhasson.

Az m2 intendánsa 1976-ban született, első, magyar szakos diplomáját az ELTÉ-n szerezte, majd elvégezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hittanári szakát. 1998-ban a Duna Televíziónál kezdte pályáját, ahol a vallási műsoroknál dolgozott.

2001-ben lett a Magyar Televízió munkatársa, a Híradó vezetése mellett számos köztévés produkcióban is feltűnt. 2008-tól a Nap-kelte, 2009-től a Ma reggel műsorvezetője. Rendszeresen publikál különböző online lapoknál, 2008-ban írásait Apa-kép-írás címmel adták ki. 2007-ben Pethő Tibor-emlékdíjat vehetett át, 2010-ben az országgyűlési választások műsorvezetői teljesítményéért MTV Nívódíjban részesült.

2006 óta a Komlósi Oktatási Stúdió tanára. Süveges Gergő intendási feladatai mellett marad a köztelevízió műsorvezetője, a következő hónapokban átmenetileg még folytatja munkáját a Ma reggelben.

http://index.hu/kultur/media/2011/01/01/rakay_pihilip_es_suveges_gergo_lett_az_mtv_intendansa/