Több ezren tüntettek a médiatörvény ellen a Parlament előtt

A médiatörvény módosítását, a médiahatóság politikai függetlenségének biztosítását, "az önkényesen kiszabható és aránytalan büntetések" eltörlését és a közszolgálati hírszerkesztőségek függetlenségének helyreállítását követelték péntek este a Parlament előtt annak a demonstrációnak a résztvevői, amelyet a Facebookon szerveztek a sajtószabadságért. A közösségi oldalon több mint hétezren jelezték részvételüket, a rendezvényen a szervezők - rendőrségi becslésre alapozott - közlése szerint nagyjából tízezren voltak. A szervezők kiáltványát Gryllus Dorka színésznő olvasta fel.
Ez a már említett követeléseken kívül tartalmazza, hogy a szakmai szervezeteket vonják be a médiaszabályozás átalakításába, a jogvédő szervezeteket a Közszolgálati Kódex kialakításába, valamint hogy garantálják a törvény által védett magántitkok és az újságírók bizalmas forrásainak tiszteletben tartását.

Az alig több mint félórás demonstráción Bakács Tibor újságíró arra kérte a jelenlévőket és a tüntetést az internetes közvetítésen nézőket, hogy a médiatörvény elleni tiltakozásul küldjenek e-mailt Orbán Viktor miniszterelnöknek. Bródy János - aki a Sárga rózsa és a Ha én rózsa volnék című dalait énekelte el - arról beszélt, hogy egyesek ma ismét összekeverik a szeretet hatalmát a hatalom szeretetével, és félő, hogy mint negyven évvel ezelőtt, megint előfordulhat, hogy "a szabad sajtó csak azt írhatja meg, amit szabad".

A szervezők előzőleg azt kérték, ne jöjjenek a demonstrációra, akik "pártszínekbe burkolva" akarnak véleményt nyilvánítani, nem szeretnék, ha bármely párt vagy politikus megpróbálná saját céljaira felhasználni a rendezvényt.

A tüntetést szervező Egymillióan a magyar sajtószabadságért elnevezésű Facebook-csoporthoz péntek délutánig több mint 71 ezren csatlakoztak.

http://www.mti.hu/cikk/2011/01/14/tobb_ezren_tuntettek_a_mediatorveny_ellen_a_parlament_elott-525609

Kiakadt a nagy-magyarországos brüsszeli szőnyegen néhány EP-képviselő

Több EP-képviselő is a magyar kormány fricskájának tartja az Európai Tanács székházában kiállított magyar dekorációt, amely az EU-elnökség alkalmából került ki az épület átriumába. A hatalmas szőnyegen többek között egy Nagy-Magyarországot ábrázoló kép is látható.

Egy Nagy-Magyarországot ábrázoló hatalmas szőnyeg miatt keveredhet újabb kényelmetlen vitákba az EU elnökségét átvevő Magyarország - írja az EUobserver brüsszeli hírportál, amely szerint több európai parlamenti képviselő is rossz szemmel nézi az Európai Tanács székházában kiállított magyar dekorációt. A székház átriuma a magyar elnökség idejére kapott új díszítést, a kiállítás egyik fő látványossága egy 202 négyzetméteres "történelmi szőnyeg" (a kiállításról itt nézhet képeket). A szőnyeg magyar szimbólumokat és képeket sorakoztat fel az ország történelméből, és többek között egy 1848-as térképet tartalmaz a Habsburg Birodalomról, amelynek része a Trianon előtti határaival látható Nagy-Magyarország.

Hajdu Márton, a magyar EU-elnökség egyik szóvivője a hírportálnak határozottan tagadta, hogy a dekoráció és a kormány politikai tervei között bármilyen kapcsolat lenne. A portál mégis azt írja, hogy a szőnyeg valószínűleg vitákat robbant ki "a budapesti kormány nacionalista szemléletmódja miatt", különösen az után, hogy több millió határon túli magyarnak juttat a kormány magyar állampolgárságot.

A lapnak több közép-európai EP-képviselő is kritizálta a szőnyeget, a térképben politikai üzenetet vélt felfedezni az EUobserver szerint Ulrike Lunacek osztrák zöld, valamint Mircea Pascu román szocialista képviselő is. A képviselők azt mondták, hogy a térkép a magyar kormány nosztalgikus, irredenta érzelmeit jelzi, hiszen azon Szlovákiát, valamint Románia és Szerbia egyes részeit is a Habsburg Birodalom részeként ábrázolja.

Lunacek felidézte, hogy az 1848-as forradalom után néhány évtizeddel Budapest Bécshez hasonlóan birodalmi hatalmat gyakorolhatott a környező népeken, majd hozzátette: szerinte a térkép azt mutatja, hogy Orbán át akarja írni a trianoni békeszerződést. Pascu arról beszélt, hogy az ilyen gesztusok könnyen válthatnak ki nacionalista válaszreakciókat az EU-n belül.

A Tanács székházának átriumát rendszeresen díszíti saját dekorációval a soros elnöke, ami már korábban is kavart vitákat. A cseh elnökség idején kiállított szatirikus hangvételű Európa-térkép ellen több tagállam tiltakozott, mert az installáció Bulgáriát például egy balkáni vécével szimbolizálta. Akkor Magyarországot téliszalámik és görögdinnyék országának mutatta be a csehek által felkért művész.

http://www.origo.hu/itthon/20110113-szurja-az-epkepviselok-szemet-a-brusszelben-kiteritett-nagymagyarorszagterkep.html

Elhunyt Erdős György, Murakami magyar fordítója

Erdős György műfordító és japanológus hosszú betegség után 66 évesen hunyt el. Utolsó munkája, Murakami Haruki 1Q84 című regényének fordítása volt, melyből az első kötet a tervek szerint a következő hónapokban jelenik meg a Geopen Kiadónál. A második kötet fordítását Nagy Mónika veszi át.

Erdős György a japán kultúra és irodalom kiváló ismerője, a magyar-japán kapcsolatok elhivatott előmozdítója volt. 2005 óta kilenc Murakami-regényt ültetett át magyarra (a tizediken épp dolgozott), és sok japán rajzfilm magyar szövegét is neki köszönhetjük.

1944-ben született Budapesten. 1982-ben doktorált az ELTE bölcsészkarán. Hosszú évekig tanított az egyetem Kínai és Kelet-Ázsiai Tanszékén, közben japán tolmácsként és turisztikai tanácsadóként dolgozott. 1989-től Japánban élt, ahol a szigetország állami televíziójánál volt kelet-közép-európai szakértő. 1998-tól a tokiói turisztikai külképviselet vezetőjeként a magyar-japán kulturális és turisztikai kapcsolatok fejlődését segítette.

Az Európa Könyvkiadónak 1992 és 1998 között fordított japánból, 2005 óta a Geopen Kiadónál vállalta Murakami Haruki életművének magyarra ültetését. Eközben több mint 130 cikket írt és tucatnyi könyvet fordított le más japán írók - Nacume Szószeki, Maszaoka Siki, Misima Jukio - tollából.

2010 októberében adta le tizedik Murakami-műfordításának kéziratát, a Japánban már nagy sikert aratott 1Q84 című Murakami-regényt, amely 2011 tavaszán kerül a magyar olvasók kezébe. Murakami regényfolyama háromkötetes, ebből a második kötet fordítását már nem tudta befejezni Erdős György.

A Geopen kiadó felelős szerkesztője, Balázs Éva elmondta, terveik szerint Nagy Mónika fogja átvenni a munkát. Nagy Mónika korábban már fordított Murakamit (a Norvég erdő-t ő ültette át magyarra), illetve más japán irodalmi műveket is, például Kanehara Hitomi Pirszinget a kígyónak című regényét. A kiadó jelezni fogja, meddig Erdős György munkája a fordítás, és hol olvassuk már Nagy Mónika szövegét. A munkában a tervek szerint közreműködik majd Horváth Krisztina, Erdős György özvegye és a műfordítói hagyatékának kezelője is, aki szintén japanológus.

http://www.origo.hu/kotvefuzve/blog/20110112-elhunyt-erdos-gyorgy-murakami-haruki-magyar-forditoja.html

Csődbe mehetnek a budapesti művészmozik

A budapesti artmozik vezetői 2010. év végi közgyűlésükön egyhangúan megállapították, hogy néhány hónapnál tovább nem futja a működési költségeikből - idézi Pataki Ágit, a Budapesti Artmozi Egyesület újonnan megválasztott elnökét a Művész, Puskin, Toldi, Odeon, Európa, Vörösmarty, Tabán, Cirko-gejzír és Kino mozit tömörítő egyesület sajtóközleménye.

A tavalyihoz képest radikálisan csökkentett költségvetéssel működő Magyar Mozgókép Közalapítvány zárolta támogatásait, már a korábban aláírt támogatási szerződésekre sem folyósít pénzt, illetve új támogatási szerződéseket egyáltalán nem köt, pályázati kiírásokat nem tesz közzé. Ez a budapesti artmozik működését rendkívül érzékenyen érintette, mert számukra semmilyen más központi forrásból nincs biztosítva támogatás, ezért már 2010. májusa óta tologatják alapvető fenntartási költségeik - rezsi és bérek - kifizetését - írja a közlemény.

A budapesti artmoziknak évi 500 000 látogatójuk van, az ebből befolyó nettó jegybevétel azonban csak felerészben marad a pénztárakban, mert a mozikban látható filmek vetítésének jogdíjköltségét ebből állják. Az artmozik, amelyek az értékes nemzeti filmeket, és a legmagasabb színvonalú európai filmeket juttatják el a nézőkhöz, a mozivezetők szerint ugyanolyan magas szintű kulturális célt szolgálnak, mint a könyvtárak, színházak, múzeumok, és ennek megfelelően kellene részesülniük központi és/vagy önkormányzati támogatásban is.

A mozisok szerint mintegy 160 millió forintos külön keret (összehasonlításképp: a Budapesti Operett Színház, amelynek évente 375 000 nézője van, 2,4 milliárd forintos fővárosi támogatásban részesül) elegendő lenne a kilenc mozi számára a túléléshez a 2010-es év elmaradt támogatásait kompenzálandó. A közlemény szerint elengedhetetlen volna az elmaradt támogatások legalább részbeni pótlása rendkívüli keretből, illetve a jövőbeni pályázati lehetőségek ésszerűbb átgondolása, egyeztetése.

http://www.origo.hu/filmklub/blog/hir/20110111-csodbe-mehetnek-a-budapesti-muveszmozik.html

Eszenyi Enikő 50 éves

Január 11-én ünnepli ötvenedik születésnapját Eszenyi Enikő Kossuth-díjas színésznő, rendező, a Vígszínház igazgatója. A sokoldalú művész a Szabolcs-Szatmár megyei Csengeren született. Első nekifutásra került be a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, friss diplomásként 1984-ben a Vígszínházhoz szerződött. A társulathoz azóta is hű, színészként, majd rendezőként dolgozik itt, 2008 óta pedig ő a Vígszínház igazgatója. Mint egyszer elmondta, már a főiskolán ezzel a színházzal "jegyezte el" magát, hiszen az a Marton László felvételiztette, akitől az igazgatói tisztet átvette, és az akkori direktor Horvay István osztályába került.
A Szent István körúti társulatban szerepek hosszú sorában nyújtott kiemelkedő alakítást, vígjátékokban és drámákban egyaránt remekelt; játékát a naiva alkata és kirobbanó, energikus egyénisége közötti ellentét is izgalmassá teszi. Pályájának íve töretlen, hálás feladatokat kap akkor is, ha vendégként lép a színpadra. Minden szerepében elbűvöli a közönséget: amikor Blanche-t játszhatta Tennessee Williams A vágy villamosa című drámájában, alakítása szinte monodrámát csinált a darabból, a Sylvia című darabban pedig egy kiskutyát alakít. Saját produkciója volt A combok csókja című tangóest, a vérpezsdítő és CD-n is megjelent táncprodukcióval később turnésorozat keretében járta az országot.

Rendezőként nagy sikerrel állít színpadra darabokat itthon és külföldön, hívták már egyebek között Pozsonyba, Prágába, Washingtonba is. Shakespeare-drámákat ugyanúgy rendez, mint habkönnyű vígjátékokat, operetteket és koncertet, sőt reklámfilmet is készített. Legújabb munkája a Rómeó és Julia, amelyet márciusban mutatnak be Varró Dániel vadonatúj fordításában. A napokban öt év után először játszott új szerepet a Vígszínházban, Yasmina Resa Az öldöklés istene című drámája bemutatóján.

Számos filmben szerepelt, köztük volt Az élet muzsikája, a Cha-cha-cha, az Eldorádó, A skorpió megeszi az ikreket reggelire, a Legényanya, a Kontroll. Több hangoskönyv készült vele, írt könyvet Szabó G. Lászlóval Igyime Prága címmel. A gyönyörben nincs középút című előadóestjén kedvenc verseit adta elő és sanzonokat énekelt, egy kereskedelmi televízió tehetségkutató versenyén zsűritagságot vállalt.

Eszenyi Enikő azon kevés színészek közé tartozik, akik nem ismerik a lámpalázat. Étkezésére odafigyel: csak nagyon ritkán vesz magához húsételt, bioételeket eszik, nem kávézik, csak herba- vagy zöldteát iszik. Néhány éve kezdett el foglalkozni a keleti harcművészetekkel, és meditálni is megtanult.

Színészi és rendezői tevékenységéért több alkalommal megkapta az országos színházi találkozó díját, a tévékritikusok és a színikritikusok díját, a filmszemle díját. 1989-ben Jászai Mari-díjat, 1992-ben és 2001-ben Ajtay Andor-díjat kapott. 1996-ban lett érdemes művész, 2001-ben a Kossuth-díjat vehette át, 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki.

http://www.mti.hu/cikk/2011/01/10/eszenyi_eniko_50_eves-524452

A trianoni időszak mindennapjait dolgozták fel

A ma négy országhoz tartozó Mura-mente lakóinak trianoni hétköznapjait dolgozták fel horvát, szlovén és magyar kutatók, akik tudományos munkáikról pénteken és szombaton tanácskoztak a horvátországi Csáktornyán (Cakovec).
(MTI) - A kétnapos konferenciáról Káli Csaba, a Zala Megyei Levéltár igazgatóhelyettese elmondta: a mindennapok történetének feldolgozását végezték el a történettudománnyal foglalkozó szakemberek, akik arra keresték a választ, hogy az 1914 és 1920 közötti időszakban miként éltek az itteni lakosok. Hogyan élték meg az egyének, a katonák vagy a hátországban maradottak a háború időszakát, miként hatott rájuk a nagypolitika, hogyan értelmezték azt a megváltozott világot, amelybe a politika, a történelem sodorta őket.

A kutató kifejtette: a nemzetközi tudományos tanácskozásnak és a mostanra időzített tanulmánykötetnek a megközelítési módja az igazán újszerű. Az első világháborút amúgy is kevéssé feldolgozó történelemtudomány inkább "felülről" tekintett erre az időszakra, az első világháborúnak, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának, Jugoszlávia megszületésének idejére, de egy dologról szinte szó sem esett: a hétköznapokról.

A horvátországi Muraköz Megyei Történelmi Társulat hároméves szervezés után tudta tető alá hozni a konferenciát és elkészíteni a tanulmánykötetet, együttműködve a szlovéniai Muraszombati Helytörténeti Múzeummal, valamint a Vas és a Zala Megyei Levéltárral.

Káli Csaba felidézte, hogy az egykor a történelmi Zala vármegyéhez tartozó vidéket a trianoni békeszerződés következményeként ma négy országhoz tartozó darabokra osztották szét: a Muravidék Szlovéniához, a Muraköz Horvátországhoz tartozik, de egy kisebb terület Ausztriához is került.

Hozzátette, erről a korszakról sem az egykori Jugoszláviában, sem a szocialista időkben Magyarországon nem lehetett beszélni, bár más-más okból. Trianon Magyarországon a rendszerváltásig "vörös posztónak" számított, Jugoszláviában pedig - amely 1918-tól 1929-ig Szerb-Horvát-Szlovén Királyságként létezett - azért nem lehetett ezzel a korszakkal foglalkozni, mert maga az államalakulat a monarchia tagadásaként jött létre.

A Zala Megyei Levéltár igazgatóhelyettese elmondta: csáktornyai előadásában egy Magyarországon kuriózumnak számító, igen gazdag történeti forrást mutatott be, mégpedig Zala vármegye egykori főispánjának saját dokumentumait. Teleki Béla - aki 1936 és 1944 között töltötte be a főispáni tisztet - az első világháborúban tiszthelyettes volt. Hároméves frontszolgálatának idejéből megőrizte a naponta kapott, összességében tehát több száz levelét, naplót vezetett, fotóalbumokat készített, de megmaradtak az általa használt katonai térképek is.

A kutatók feldolgozták és bemutatták egyebek mellett a plébániai krónikák feljegyzéseit, a Mura menti lakosság lakáskultúráját, az első világháborús sajtóhíreket és rémhíreket. Beszámoltak arról is, hogy miként tiltakozott Zala vármegye a Mura menti területek elcsatolása ellen, vagy hogy milyen forradalmi mozgalom indult abban az időben a Muravidéken.

http://kultura.hu/main.php?folderID=959&articleID=308961&ctag=articlelist&iid=1

Önkéntes turné indul

2011 az Önkéntesség Európai Éve, mely egybeesik a magyar Európai Uniós elnökség első félévével. Január 8-14. között a budapesti Millenáris Teátrumban hét napos programsorozatot tartanak Önkéntes turné címmel.
A program szorosan illeszkedik az európai év január 8-i hivatalos nyitóprogramjához, mely tovább emeli az esemény jelentőségét.

A magyarországi eseményt január 8-án délelőtt 10 órától Schmitt Pál köztársasági elnök, Viviane Reding az Európai Bizottság alelnöke, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős uniós biztos, Stavros Lambrinidis az Európai Parlament alelnöke, Staffan Nilsson, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke és Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára nyitja meg. Az esemény háziasszonya Bakos Piroska lesz, az EU-elnökség magyarországi szóvivője.

Az Önkéntes Turné tematikus napok révén mutatja be a magyarországi önkéntesség sokszínűségét. A piactéren az adott nap tematikájának megfelelően minden nap más és más szervezetek, intézmények és cégek mutatkoznak be. Az egy hét alatt 60 olyan szervezet, intézmény és cég tevékenységével ismerkedhetnek meg a látogatók, melyek programjaikat önkéntesek bevonásával valósítják meg.

A vitasarokban az adott téma szakértői és közismert médiaszemélyiségek bevonásával érdekes beszélgetések és előadások valósulnak meg. Az EU sarokban naprakész információ található az Unióról és annak különböző programjairól. A gyermekekre is gondolva a játszósarok folyamatos bekapcsolódási lehetőséget nyújt kicsiknek és nagyoknak. Az épület előterében interaktív játékok várják a látogatókat.

Önkéntes Turné napi tematika:

január 8. szombat - Gyermek, ifjúság, sport, szabadidő napja

január 9. vasárnap - Kultúra, design, művészet napja

január 10. hétfő - Vállalati önkéntesség napja

január 11. kedd - Oktatás napja

január 12. szerda - Szociálisügy, idősügy, egészségügy, fogyatékosügy napja

január 13. csütörtök - Segélyezés, adományozás, jótékonyság, társadalmi részvétel napja

január 14. péntek - Közlekedés, környezetvédelem napja

Koncertek:

január 08. 18.00 h. Méta zenekar koncertje

január 09. 11.00 h. Szalóki Ági Gingalló című családi koncertje gyerekeknek

január 09. 19.00 h. Vázsonyi János és a Helikon koncert

január 10. 18.00 h. Váczi Eszter Quartett koncert

január 11. 18.00 h. Cabaret Medrano koncert

január 12. 18.00 h. Parafónia Együttes hangverseny

január 13. 18.00 h. Malacka és a Tahó Szalonnazenekar koncert

január 14. 18.00 h. Parno Graszt koncert

http://kultura.hu/main.php?folderID=911&articleID=308944&ctag=articlelist&iid=1