2010. április 24., szombat

Harmincötezren a kritikus tömegben

Legalább 35 ezren vettek részt a Critical Massmozgalom szombati felvonulásán Budapesten, ahol a legfrissebb, egyben első reprezentatív felmérés szerint a lakosság 10 százaléka kerékpározik rendszeresen. A Critical Mass magyarországi történetének 11. nagy felvonulása így már a biciklis Budapest ünnepe volt - mondta az MTI-nek a Magyar Kerékpárosklub (MK) elnöke.

László János elmondta: a szervezet honlapján vasárnap publikálják a magyar közlekedésügy első országos, reprezentatív kerékpár-használati felmérésének eredményeit, amelyek azt mutatják, hogy országszerte a lakosság 40 százaléka biciklizik rendszeresen, a fővárosban pedig elérte a 10 százalékot a kerékpárosok aránya.

Az MK elnöke hozzátette: a becslések szerint az ezredforduló óta évről évre megduplázódott a rendszeresen biciklizők száma Budapesten. A közúti közlekedés formáit tekintve a kerékpározás részaránya így alig néhány év alatt 0,5 százalékról 5 százalékra emelkedett, és az valószínűsíthető, hogy 4-5 éven belül felugrik 15 százalékra.

"Mindenütt a világon ez a tendencia, miért éppen nálunk lenne másként" - mondta László János. Budapesten ugyanakkor szemléletváltásra van szükség ; egyenjogúsítani kell a kerékpározást, de nem a különböző típusú járművek közlekedését kell szabályozni és fejleszteni. "Nem járművek közlekednek, hanem az emberek. Az emberek közlekedését kellene végre megszervezni" - mondta László János.

A kerékpározás robbanásszerűen növekvő népszerűségében nagy szerepe van a hat éve indult Critical Mass mozgalomnak, amely szombaton a szervezők szerint legkevesebb 35 ezer embert mozgatott meg. A felvonulás délután 15 órakor indult a Roosevelt térről a Lánchídon át Budára, majd az Erzsébet hídon vissza Pestre. A menetet 340 fős rendezőgárda biztosította rendőri segítséggel. A gyalogos átkelőknél és a nagyobb csomópontoknál időnként megállították a kerekeseket, hogy átmehessenek a járókelők és haladhasson a gépjárműforgalom.

A végállomás a Városligetben volt, a napozóréten, ahová valamivel 18 óra előtt érkeztek a menet végén tekerő bringások.

A demonstráción babakocsis felvonulók is részt vettek. Ők a Kodály köröndnél csatlakoztak a biciklisekhez a járdán. A babakocsis felvonulók az ellen tiltakoztak, hogy sorozatosan sérülnek állampolgári jogaik, mert gyakran el sem férnek a járdán a parkoló autók miatt, alig-alig halad a közintézmények akadálymentesítése, az aluljárókon átkelni és a metróra felszállni pedig szinte lehetetlen babakocsival, ezért másodosztályú, jogaikkal csak korlátozottan élni képes állampolgárként tudnak csak részt venni a város mindennapi életében.

A Critical Mass a városligeti réten a hagyományos bringaemeléssel ért véget. A szervezők tájékoztatása szerint számottevő fennakadás nem volt a belvárosi forgalomban.

A 2004 óta évente kétszer - áprilisban, a Föld napjához időzítve, és szeptember 22-én, az Európai Mobilitási Hetet záró autómentes napon - rendezett demonstráció célja a kerékpározás mint gyors és környezetbarát, várost és lakóit egyaránt kímélő közlekedési forma népszerűsítése, és a nyomásgyakorlás a döntéshozókra annak érdekében, hogy felgyorsuljon a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése.

http://nol.hu/archivum/elindult_a_critical_mass

Az idei is nehéz év lesz Magyarország számára

Nehéz év lesz 2010 az európai feltörekvő gazdaságok, köztük Magyarország számára - mondta Philippe Le Houérou, a Világbank európai és közép-ázsiai régióért felelős alelnöke pénteken Washingtonban.
A Világbank előrejelzése szerint az érintett országokban az idén átlagosan 3 százalékos gazdasági növekedés lesz mérhető. A jövőbeni kilátások sem fényesek, a következő években csak mérsékelten jobb, 3-4 százalék körüli növekedés várható.

Indermit Gill, a Világbank európai és közép-ázsiai régióért felelős vezető közgazdásza megerősítette: 2010 nem ígér sok jót a régiónak, amelyet sokkal keményen sújtott a recesszió, mint a fejlődő világ többi részét.

Hangsúlyozta, hogy a térség országai eltérő sebességgel és állapotban emelkednek ki a válságból, a jelentős devizatartalékkal rendelkezők lényegesen jobb helyzetben vannak.

A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank hétvégi tanácskozása elé időzített sajtótájékoztatón - amelynek a kelet-európai és közép-ázsiai gazdasági kilátások voltak a témái - úgy fogalmazott: a feltörekvő gazdaságok a válság előtt ázsiai ütemben növekedtek, a válság alatt európai szinten zsugorodtak, és a válság után latin-amerikai tempóban fognak növekedni.

A Világbank szerint Kelet-Európában a GDP növekedése pozitív lesz 2010-ben, de nem fog visszatérni a válság előtti szintre.

A térség gazdasági felépüléséhez szükséges legfontosabb feladatok között említette Indermit Gill a nyugdíjrendszer megreformálását és az oktatási rendszer megújítását. Utóbbi kapcsán rámutatott: sok vállalat panaszkodik, hogy dolgozóik nem megfelelő képzettségi szintje a növekedés akadálya lehet. Azt mondta, az elkövetkező években csökkenteni kell a szociális célú kiadásokat, bizonyos területekre, például az oktatásra viszont többet kell költeni. Ugyancsak fontosnak nevezte az infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek elmaradása szintén gátja lehet a növekedésnek.

http://www.metropol.hu/gazdasag/cikk/559711

"A helyén volt"


Ámosz Oz átvette a Budapest Nagydíjat

Ámosz Oz világhírű izraeli író, a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége csütörtökön Demszky Gábor főpolgármestertől átvette a Budapest Nagydíjat a Millenáris Teátrumban.

A díjazottat Konrád György író nevében Barna Imre, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke köszöntette. Konrád - aki az izlandi vulkánkitörés miatt nem tudott jelen lenni a díjátadón - laudációjában kiemelte, hogy először 1985-ben, Eörsi István lakásán találkozott az izraeli íróval.

"Másnap megkezdődött az illegális kulturális fórum a cenzúráról, Izrael egyik leghíresebb írója a többi résztvevő között ült a parkettán Jeles András filmrendező lakásában" - írta a magyar író, aki szerint "Susan Sontag, Hans Magnus Enzensberger, Danilo Kis, Pavel Kohout, Mészöly Miklós, Csoóri Sándor és más írók társaságában Ámosz a helyén volt".

Konrád György méltatta Ámosz Oz bölcs hazafiságát, valamint felidézte, hogy az író - szakítva művelt apjával - kibucba vonult. "Erő, büszkeség, közösség, önfeláldozás lettek új jelszavai" - fogalmazott, és "civil szerzetesnek" nevezte a díszvendéget, kiemelve a Szeretetről, sötétségről című önéletrajzi regényét, amit egy gazdag házhoz hasonlított, ahová "jó volt újra és újra betérni".

Demszky Gábor szintén ismerősként köszöntötte az írót, utalva arra, hogy ő is részt vett a laudációban említett fórumon. A főpolgármester elmondta: az antiszemita propagandával szemben a leghatásosabb fegyver a zsidó szellem gazdagságának és tágasságának bemutatása, amelynek "legméltóbb megszemélyesítőjeként" jellemezte az írót.

Demszky Gábor Oz regényeit lebilincselőnek tartotta, valamint méltatta közérhetőségüket. A díjazottat a "Biblia népe modern írójának", a judaizmus és a humanizmus képviselőjének nevezte, ugyanakkor párhuzamot vont a magyar nyelvújítás kora és az izraeli irodalom jelen állapota között, emlékeztetve: az izraeli irodalomnak a régi nyelvet kell most a modern világhoz adaptálnia.

Ámosz Oz megköszönte azt a szeretetet, amelyet a magyar közönség részéről tapasztal. Az író felidézte a magyar és a zsidó történelmi kapcsolatokat, amelyeket szerinte érdemes tovább erősíteni, és kölcsönösen az irodalmi művek fordítására bíztatott. A XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra a Millenáris parkba 24 országból érkeztek vendégek és kiállítók, most először brazil és vietnami kiadó is képviselteti magát, valamint a fesztivál történetében először egy arab ország, Szaúd-Arábia is elhozta legfontosabb könyveit.

A seregszemlére csaknem kétszáz új könyv jelent meg, ezeket hagyományosan sárga szalaggal jelzik. A könyvfesztivál keretében több szakmai programot is tartanak, például konferencián lesz szó a szellemi tulajdon védelméről és az elektronikus könyvkiadásról.

http://kulturport.hu/tart/cikk/f/0/68311/1/kultura/Amosz_Oz_atvette_a_Budapest_Nagydijat

Mesterházy szerint a Fidesz máris megsértette legfőbb ígéretét


A Fidesz megszegett ígéreteiről és vélt terveiről tartotta sajtótájékoztató-sorozata negyedik részét Lendvai Ildikó és Mesterházy Attila. Az adócsökkentési tervek visszavonását és az ügyészség kormány alá rendelésének tervét kérték számon a választások nyertesén.

Negyedik napjához ért a szocialisták "Hét nap a demokráciáért, hét nap a teljhatalom ellen" című sajtótájékoztató-sorozata. Szerdán két témával, a Fidesz be nem tartott ígéreteivel, illetve az MSZP által elképzelt jövőbeni cselekedeteivel foglalkozott Lendvai Ildikó pártelnök és Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt.

A Fidesznek "szinte egyetlen konkrét ígérete volt", azt is megszegte, jelentette ki Mesterházy Attila. Orbán Viktor 2009. 10. 10-i, az ATV-ben elhangzott nyilatkozatát idézte, miszerint "lesz egyszeri, nagyarányú adócsökkentés 2010-ben". Hasonló szellemben nyilatkozott Matolcsy György, a Fidesz egyik fő gazdaságpolitikusa is, aki a Fidesz honlapján 2009. 12. 10-én megjelentek szerint a három azonnali gazdasági lépés közé sorolta az adócsökkentést.

Velük szemben Kövér László 2010. 04. 20-án, komlói lakossági fórumán már arról beszélt, hogy idén biztosan nem lesz adócsökkentés, ezzel Mesterházy szerint "tíz nappal azután, hogy elnyerték a kormányzás lehetőségét", a Fidesz máris megszegte egyik kampányígéretét. "Arra kérem a választókat, gondolják meg, hogy ilyen politikai hitelességnek milyen támogatást akarnak adni" - mondta, elismerve, hogy a Fidesz már amúgy is "erős felhatalmazást kapott". Mesterházy Attilától egy megjelent újságíró sem kérdezett semmit.

Lendvai Ildikó pártelnök inkább a Fidesz jövőbeli, vélt cselekedeteiről beszélt. Szerinte a Fidesz, bár az elmúlt években nem beszélt róla, az ügyészség kormány alá rendelésén dolgozik. Ennek alátámasztására két, 1998-ban beterjesztett törvényjavaslatból - az 1998/CXXIII. és az 1998/CXXIV. törvényjavaslatokból - idézett. Ezek az ügyészség kormány alá rendeléséről szólnak. Lendvai szerint ez azért nagy veszély, mert így az ügyészség közvetlenül a kormány utasításainak kéne engedelmeskedjen, a parlament pedig nem kontrolálhatná. Többször is arra hivatkozott, hogy a Fidesz szerint idejét múlt álláspont, hogy az ügyészség az igazságszolgáltatás egyedüli letéteményese.

Az igazságszolgáltatás efüggetlenségének garanciája a bíróságok függetlensége, az ügyészség az európai országok többségében a kormány alá rendelve működik. A parlament alá rendelt ügyészség a volt szocialista országok a szovjet model átvételéből eredő gyakorlata. Lendvai kérdésünkre, hogy soroljon fel három országot, ahol az ügyészség a parlament alá van rendelve, kirétő választ adott. "Sok ilyen ország van, de a lényeg, hogy sehol sem akarják a kormány alá rendelni az ügyészséget".

http://index.hu/belfold/2010/valasztas/mesterhazy_szerint_a_fidesz_maris_megsertette_legfobb_igeretet/

A régi szép idők


Kádár János szelleme Salgótarjánban kísért

Új látványosságként retro múzeumot alakítanak ki a felújított salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeumban, ahol megjelenítik az államszocializmus hétköznapjait is.

Becsó Zsolt (Fidesz), a Nógrád megyei önkormányzat elnöke keddi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a salgótarjáni bányamúzeum és a történeti múzeum felújítását, az országos jelentőségű kínálat kialakítását célzó 1 milliárd 229 millió forintos megyei pályázatot az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács akciótervvé nevesítette.

A végső döntést a kormány hozza meg, a program 2012-re valósulhat meg. A részletekről az elnök közölte, hogy Salgótarján történelmi, ipartörténeti, építészeti és kulturális értékeinek jó színvonalú turisztikai termékké történő átalakítása a cél.

A program része a József lejtősakna átfogó rekonstrukciója a földalatti bányamúzeumban, felújítják a hősi halottak emlékművét, az akna előtti területet tetőszerkezettel fedik be, és gondoskodnak harangjátékról is. Sor kerül a 40 éve épült történeti múzeum komplex felújítására is. Az alagsorban mutatják majd be az "átnevelés időszakát" és 1956 eseményeit, a Mihályfi gyűjtemény pedig megnövelt alapterületet kap. Lesz retro büfé, könyv és ajándékbolt. Az emeleti termek életmód-kiállítással idézik az 1960-as és '70-es évek világát, megjelennek az államszocializmus ellentmondásokkal teli hétköznapjai, valamint az 1945 utáni ipari világ.

A két múzeumot a XX. század első felét idéző kisvonat, illetve alkalmanként Csepel típusú "fakarusz", vagyis korai Ikarusz autóóbusz köti majd össze. A retro éttermet a magánfejlesztés alatt álló belvárosi Karancs Hotelben tervezik. Becsó Zsolt a fejlesztés céljának nevezte a régión is túlmutató turisztikai látványosság kialakítását, a turisztikai szezon 365 napra való meghosszabbítását, és azt, hogy a két múzeum megtöbbszörözze a látogatók számát.

Székyné Sztrémi Melinda (Fidesz), Salgótarján polgármestere ezt azzal egészítette ki, hogy a Múzeum tér felújításával, a téren lévő filmszínháznak ifjúsági és szabadidőközponttá történő átalakításával, illetve a funkciók kifelé nyitásával - például kávézók, vendéglátóhelyek bevezetésével - életet kívánnak adni a térnek.

Bővítik a városban a parkoló kapacitást is, mert a belvárosból közel 1500 parkolóhely hiányzik; felújítják a Tóstrandot és a kempinget, sőt kerékpárutat is építenek, hogy Salgótarján maga is vonzóbb legyen a látogatók számára.

Szabó Csaba (Fidesz), a világörökségi Hollókő polgármestere, a megyei idegenforgalmi bizottság elnöke azt emelte ki, hogy több térségi fejlesztéssel többnapos kínálatot szeretnének majd nyújtani a turistáknak, mert az eltöltött idő jelenleg csak néhány óra vagy egy-egy vendégéjszaka a megyében.

http://kulturport.hu/tart/cikk/f/0/68058/1/kultura/Kadar_Janos_szelleme_Salgotarjanban_kisert

Elhunyt Schwajda György


Elhunyt 67 éves korában Schwajda György, a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója.

Schwajda György 1943. március 24-én született Budapesten. Kezdetben újságkihordással kereste kenyerét, majd volt segédmunkás, betanított nyomdász, díszletmunkás, világosító, s e rögös pályaút végén okleveles tűzoltókészülék-ellenőr lett. Első darabját Bohóc címmel 23 éves korában írta, s nyomban országos színműpályázatot nyert vele. Ennek ellenére csak négy év múlva, 1970-ben felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakára. 1973 és 1976 között Szolnokon, 1978-ban a budapesti Nemzeti Színházban, 1979-ben Szegeden, 1979-től Miskolcon volt dramaturg.
A művész 1985 és 1992 között a szolnoki Szigligeti Színház igazgatójaként, majd 1993-ban és 1994-ben a Művész Színház művészeti igazgatójaként irányította a társulatokat. 1995-től 2000 októberéig ismét a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója volt. Több drámát írt, közülük a Himnusz a legismertebb. 1999-től az új Nemzeti Színház felépítésének kormánybiztosa, majd az új színház felépítésére létrejött Nemzeti Színház Részvénytársaság vezérigazgatója, s 2002 májusáig a Nemzeti Színház igazgatója volt. Schwajda György 2008 júliusától töltötte be a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatói tisztét.

Schwajda György eddig meg nem erősített infomációk szerint a kaposvári kórházban hunyt el, temetéséről később intézkednek. A művészt az önkormányzat és a színház saját halottjának tekinti. A kedd esti előadás előtt megemlékezést tartanak a teátrumban.

A kaposvári önkormányzat közleménye szerint Schwajda György halálát "rendkívül gyors lefolyású, gyógyíthatatlan betegség" okozta. Schwajda György temetéséről később intézkednek. A művészt az önkormányzat és a színház saját halottjának tekinti.

Fontosabb színházi és írói munkái

A cigánybáró (szövegíró), Csoda (író), Háry János (dramaturg), Himnusz (író), Egy hölgy a Maximból (író), Ludas Matyi (író), Lüszisztráté (rendező), Nagyidai cigányok (színpadra alkalmazta), A néma revolverek városa (színpadra alkalmazta), Óz, a nagy varázsló (szerző), Száz év magány (író), Szeget szeggel (átdolgozta), Üvöltő szelek (rendező), A vihar (rendező).

Íróként jegyezte az emlékezetes A legényanya című filmvígjátékot és az Indul a bakterház című tévéfilmet.

http://hvg.hu/itthon/20100419_schwajda_gyorgy

2010. április 18., vasárnap

Vulkánkitörés: meghosszabbították a légtérzárat


Izlandi szakértők szerint a vulkán aktivitása nem csillapodik, így további közlekedési káoszra van kilátás.

Egyelőre az izlandi vulkán működik, és ez a következő napokban várhatóan tovább szennyezi Észak-Európa, Nagy-Britannia légterét. Szombat délután a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága bejelentette, hogy vasárnap délig meghosszabbította a magyarországi légtérzárat, ami a légi mentést és a kutatás-mentést nem érinti.

A szerdán kitört izlandi vulkán miatt Európa nagy részén továbbra is áll a légi közlekedés, szombaton újabb országok - így például Bosznia, Szerbia, Montenegró - zárták le légterüket, Nyugat-Európában pedig a legtöbb országban meghosszabbították a korábban elrendelt légtérzárakat.

Marad a hamu Magyarország felett
Az éjszaka érkező csapadékosabb front csökkentheti a vulkáni hamu koncentrációját a légkörben, de utána feltehetően ismét a szennyezettebb nyugat-európai levegő áramlik az ország fölé - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A szerdán elkezdődő és jelenleg is tartó izlandi vulkánkitörés nyomán Európa légterébe került hamu eltömítheti a repülőgépek hajtóművét, balesetveszélyes, ezért a kontinens nagy részén napok óta szünetel a légiközlekedés, a nemzetközi személyforgalomban súlyos fennakadások káosz alakultak ki. A teljes magyar légtér péntek este óta van lezárva.
A meteorológiai szolgálat munkatársa elmondta, hogy a hajnali jelentések szerint Nyugat-Magyarország felett látható a felhőkön barnás elszíneződés, egyéb közvetlen mérés nincs a levegőben lévő hamuról. A vulkáni tevékenységet figyelő londoni székhelyű intézet előrejelzése szerint azonban Európa nagy részén hatezer méteres magasságig az egész nap folyamán szennyezett marad a légkör, és ennek a szennyezettségnek a földrajzi határa éppen Magyarország déli részén húzódik.

Vasárnapról hétfőre virradó éjszaka Magyarország felett megerősödik a fronttevékenység, a középső és a keleti országrészben csapadék várható, így átmenetileg 3-4000 méteres magasságig tisztulhat a légkör, ám a front után várhatóan a nyugat-európai szennyezettebb levegő érkezik Magyarország fölé.

Zárva maradnak az európai nagy légterek
Az izlandi tűzhányó kitörése okozta vulkáni hamu terjedése miatt vasárnap estig zárva marad a német légtér - jelentette be kora reggel a német repülésbiztonsági hivatal szóvivője.
A szóvivő szerint este nyolc óráig egyetlen repülőtér sem indít, illetve fogad járatokat. A korábbi rendelkezés szerint a zárlatot 14 órakor oldották volna fel. Szakértők ugyanakkor nem tartják kizártnak, hogy, az illetékes német hatóságok az általános légtér-zárlatot hétfőig is meghosszabbíthatják. Sőt rámutattak arra is: a zárlat megszüntetése esetén még napokba telhet, míg a légi közlekedés teljes mértékben normalizálódik.

A Lufthansa már korábban bejelentette, hogy vasárnap este nyolc óráig törölte minden bel- és külföldi járatát. Vasárnap hajnalra immár bizonyossá vált, hogy izlandi tűzhányó kitörése okozta légi közlekedési korlátozások miatt külföldön rekedt Angela Merkel német kancellár nem utazik el az egy hete elhunyt lengyel köztársasági elnök temetésére. A berlini kormány szóvivőjének bejelentése szerint a kancellár erről személyesen tájékoztatta Radoslaw Sikorski lengyel külügyminisztert, és egyben őszinte sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt.

Az Egyesült Államokból haza tartó Merkel a hamufelhő miatt egyelőre nem tudott visszatérni Németországba. Repülőgépe Berlin helyett pénteken előbb Lisszabonban szállt le, a portugál fővárosból a kancellár egy nap után Rómába indult tovább, onnan pedig ő maga személygépkocsival, kísérete pedig autóbusszal utazott Dél-Tirolba. Angela Merkelt vasárnap délutánra várják Berlinbe. Egyelőre még bizonytalan, hogy a kancellár Dél-Tirolból hogyan folytatja útját. Németországot így Horst Köhler államfő és Guido Westerwelle külügyminiszter képviseli a temetésen. Az elnök és a külügyminiszter a tervek szerint helikopterrel repülne Krakkóba.

Svédország vasárnap egész nap és még hétfőre virradóra is zárva tartja légterét az izlandi tűzhányó hamufelhője miatt - közölték a polgári légi közlekedési hatóságok.
A tájékoztatás szerint nem látnak okot arra, hogy feloldják az érvényben lévő korlátozást. Az előrejelzések szerint a helyzet változatlan marad egész vasárnap.
Dánia hétfő hajnalig meghosszabbította légterének zárlatát - közölte a légiforgalmi hatóság.
Spanyolországban 11 repülőteret zártak le az ország északi részén vasárnap reggel.

http://hvg.hu/vilag/20100418_Meghosszabbitottak_a_legterrzarlatot

Mindegy, milyen az idei fürdőruha, csak tanga ne legyen


Lassan mindenen átnyúlik a majdnem minden divatos attitűd, ami a fürdőruhákon például úgy csapódik le, hogy nagyjából csak a tanga meg az állatminta nem divatos. Ezeken kívül minden mehet, ami ez elmúlt pár évben valamikor menő volt, a pöttyös, a kályhaezüst, a kristályos, a bármi. Nagy öröm ez azoknak, akik nem váltogatják évente a fürdőruhájukat.

Idén hagyományosan nagyon sokadszorra is megrendezték a Cosmo Bikini Show-ját, aminek a legnagyobb hátránya, hogy nem márkák szerint, hanem tematikusan mutatja be a fürdőruhákat, de így legalább megtudtuk, hogy minden márka csinál mindenfélét, de tangát és tigrismintásat nem.

A rövid, de annál sűrűbb bemutató alapján több dolgot is kijelenthetünk: Lady Gaga mindent meghatároz, fürdőruhából simán jó lesz, amit egy pár éve vettünk, lassan balesetbiztosítást kell kötni a divatbemutatókra.

A 2010-es Cosmo Bikini Show-n tíz tour volt, és ha a tavaszi divat legnagyobb felfedezése, hogy igazságot szolgáltat a kockás ingnek [1], akkor a nyári bikinidivaté talán az lehet, hogy ismét lehet pöttyös és lila fürdőruhát hordani, anélkül, hogy az embert nyaraló, romantikus bölcsésznek vagy megpihenő, nagyvilági üzletasszonynak néznék.

A pöttyös és a lila visszatérése mellett nagy hangsúlyt kaptak az űrkorszakot idéző ezüst fürdőruhák, amik azért nagy dózisban elég szürreális képet mutatnának, mondjuk, valamelyik balatoni szabadstrandon. De szinte senkinek sem kell izgulnia, tényleg minden divat nagyjából, egyrészes, fekete, bikini, rojtos, csillámos, fűzős, kapcsos, kerek, szögletes, lyukas, mogyorós, keserű, bármi.

A bemutató szervezői a tematikus tourokkal segítették a fenti felismerés megszületését, de azzal, hogy többször halálra ijesztették a nézőket teljesen kiszámíthatatlan robbanásokkal, meg egyéb, a fürdőruhától meglehetősen távol álló látványelemekkel, ugyanannyira hátráltatták is azt. Az utóbbi hónapokban a divatbemutatók egyfajta látványboomon mennek át, amikor nem elég egy-egy jó koreográfia és néhány jó kiegészítő meg frizura a ruhák bemutatásához, hanem ezek helyett kezd elengedhetetlenné válni a színpadon pattogó tánckar, a Rammstein koncertjeiről ismert pirotechnika és minden egyéb vásári látványosság. A Cosmopolitan show-ja alatt például két tüzes botot pörgető gólyalábas férfi szórakoztatta a nézőket az egyik tourban, ami azt eredményezte, hogy volt nagyjából tíz fürdőruha, amit senki sem látott, mert mindenki az artistákat figyelte.

A Lady Gagának emléket állító bemutatón fel is sikoltottak páran a váratlanul jelentkező különböző látványelemek és hanghatások miatt, meg persze olyanok is voltak, akikből őszinte káromkodások szaladtak ki, ami különösen szórakoztatóvá tette a bemutatót, hiszen mindig vicces, amikor decensnek kinéző urak, és finomnak mutatkozó hölgyek ijedségükben kurvaéleteznek.

Azt viszont sajnos nehéz feldolgozni, hogy Lady Gaga annyira tematizálta az életünket, hogy a bemutató kiegészítői között próbáltak olyan darabokat ráaggatni a modellekre, mint amilyeneket Gaga hordott eddigi pályafutása alatt. A Telephone klipjének cigiszemüvegére emlékeztető napszemüvegtől kezdve a furcsa kalapokig és leplekig [2] . Kíváncsian várjuk, mi lesz velünk, amikor az extrém irányba mozduló bemutatók világa felfedezi magának a svéd Fever Rayt [3] meg a troll metált [4].

http://velvet.hu/trend/2010/04/17/cosmo_bikini_show/


Elhunyt Popper Péter


Hosszú betegség után, hetvenhét évesen elhunyt Popper Péter pszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár.
Az egyik legnépszerűbb magyar pszichológus péntek hajnalra bekövetkezett halálát könyveinek kiadója, a Saxum Kiadó jelentette be. Popper Péter, akinek fő kutatási területe a pszichoterápia, a társadalmi beilleszkedési zavarok és a valláspszichológia volt, Budapesten született 1933. november 19-én. Tudományos tevékenységén kívül szívesen foglalkozott szépirodalommal is, maga is írt néhány színdarabot.
Az ELTE-n 1957-ben szervezett filozófia- logika-pszichológia szakos középiskolai tanári, majd klinikai gyermekpszichológus diplomát szerzett. Dolgozott pszichoterapeutaként és egyetemi tanárként is.
1997-től a pesti egyetemeken, főiskolákon (ELTE, MÚOSZ Újságíró iskola, Színház és Filmművészeti Főiskola, Rabbiképző) és vidéken is tartott előadásokat, s konzultánsa volt a Láthatatlan kollégiumnak.
Szerkesztette a Magyar Pszichológia Szemlét 1974 és 1990 között, de tagja volt az MTA Pszichológiai Bizottságának, s a Nemzetközi Alkalmazott Pszichológiai Társaság választmányi bizottságának is.
Utolsó előtti könyve, a Hordaléktalajon című kötet tavalyi bemutatásakor Popper Péter felidézte, hogy eredetileg szépírónak indult, de 48 éves koráig eltiltotta magát a publikálástól, és csak az asztalfióknak dolgozott. Az egyetem után Pető András mozgásterapeuta mellett dolgozott asszisztensként. Amikor a neves szakember megtudta, hogy verseket ír, elkérte a szövegeket. Miután elolvasta, azt mondta: "Fiam, ezek jó versek, jól írsz, de van egy baj. Nem írsz jobban, mint Baudelaire" - emlékezett a pszichológus.
Hozzátette, hogy néhány nap múlva megértette a főorvos szavait: lehet valakiből másodosztályú orvos, tanár, de másodosztályú művésznek lenni maga a katasztrófa. Később egy barátja, Gera György író, műfordító tanácsára küldte el esszéinek kéziratát a Magvető Kiadónak. "Miután Gyuri meghalt, végrendeletszerűnek éreztem tanácsát, ezért feloldottam magam a publikálási tilalom alól."
A Hordaléktalajon című kötetet, amelybe verseket, színdarabokat, novellákat és naplójegyzeteket gyűjtött össze az elmúlt évtizedekből, Popper Péter szerint az a felismerés hozta létre, hogy rádöbbent: pszichológiai karrierjének a csúcsára ért. "Észrevettem, hogy jó pszichológus vagyok, de jobb már nem leszek. Kerestem, hol lehetne tovább lépni, még egy kis pluszt kicsikarni magamból. Elkezdtem ambícióval írni" - mesélte az író. Az általa írt számos szakkönyv ellenére úgy érezte, a "pszichológia tolvajnyelvén" bizonyos témákról nem lehet beszélni - ezért fordult a szépirodalom felé.
Tudományos tevékenységén kívül szívesen foglalkozott szépirodalommal is, maga is írt néhány színdarabot (Isten komédiásai (1985), Útvesztő (1987), Kék balett (1988)). Számos szépirodalmi műve és esszéje jelent meg.

http://kultura.hu/main.php?folderID=1173&articleID=299636&ctag=articlelist&iid=1

2010. április 16., péntek

Robbanásszerűen nőtt a hajléktalanok száma vidéken


Folyamatosan nő a hajléktalanok száma Magyarországon, különösen a vidéki nagyvárosokban robbanásszerű a változás – ez derül ki a február harmadikán megtartott hajléktalanszámlálás eredményeiből. Több mint nyolcezer hajléktalanhoz jutottak el, de szakemberek szerint ez csak a jéghegy csúcsa: körülbelül 30 ezren lehetnek.


Folyamatosan nő a hajléktalanok száma Magyarországon- így összegezte Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumának elnöke a 2010. február harmadikán tartott hajléktalanszámlálás eredményeit. Minden évben megtartják a számlálást, ami természetesen nem jelenti azt, hogy az ország összes fedél nélkül élő emberéhez eljutnának. (Jövőre, a népszámlálással párhuzamosan, erre is kísérletet tesznek.) Leginkább azokat tudják számba venni, akik valamilyen kapcsolatban vannak az ellátórendszerrel: vagy szállókon élnek, vagy ismerik őket az utcai szociális munkások. Idén 8019 hajléktalanhoz jutottak el, ami majdnem ezerrel több, mint tavaly.

Közülük közel ötezren szállókon, háromezren pedig az utcán élnek. - Speciálisan magyar jelenség, hogy a hajléktalanok többsége nem a fővárosban, hanem a vidéki nagyvárosokban él - mondta Győri Péter. A februárban megkérdezett hajléktalanok mindössze 41 százaléka él Budapesten. A szakemberek szerint ez azért probléma, mert a fővárosban sokkal jobb az ellátórendszer, több a szálló, mint vidéken. Ami a hajléktalanok számának növekedését illeti, ez is elsősorban vidéki jelenség. Budapesten viszonylag jelentéktelen, alig száz fős emelkedést tapasztaltak, míg vidéken Győri Péter szerint robbanásszerű, több száz fős volt a változás. Hat nagyobb városban, Debrecenben, Pécsett, Szegeden, Székesfehérváron, Szolnokon és Veszprémben többen alszanak a közterületeken, mint ahányan be tudnak jutni a szállókra. Győri Péter elmondta, hogy kiemelkedően magas a hajléktalanok száma a lakosság számához képest például Esztergomban, Miskolcon, Dunaújvárosban és Veszprémben.

Kiemelte: mindez csak a jéghegy csúcsa. Becsléseik szerint körülbelül 30 ezer hajléktalan él Magyarországon, Budapesten 8-10 ezren lehetnek. - A fővárosban minden kétszázadik ember hajléktalan, télen a mentők minden ötödik betege közülük kerül ki - tette hozzá Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője. Tapasztalataik szerint egy hajléktalannak negyvenszer nagyobb esélye van arra, hogy a mentők segítségére szorul, mint egy fedéllel rendelkező embernek. - A hajléktalanság egyszerűen életveszélyes - hangsúlyozta.

http://nol.hu/belfold/robbanasszeruen_nott_a_hajlektalanok_szama_videken

Elfújta Esterházy Péter 60. gyertyáját a Frankfurter Allgemeine Zeitung


Esterházy Pétert köszöntötte 60. születésnapja alkalmából szerdán a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).
A német konzervatív napilap kulturális rovatában több mint fél oldalas írásban méltatta a magyar író munkásságát, külön foglalkozva a Németországban már évekkel ezelőtt megjelent Harmonia caelestis című aparegénnyel és az ahhoz fűzött Javított kiadással.
A szerző, Tilman Spreckelsen az írás bevezetőjében hangsúlyozta: a szerdán 60 éves "világirodalmár" kezdettől fogva a lineáris elbeszélés nyílt ellenzője, mert - mint vallja - "életünk sem lineáris". Ennek kapcsán utalt arra, hogy Esterházy Péter előszeretettel használ más szerzők szövegeiből, és - akárcsak a Harmonia caelestis esetében - pontosan feltünteti, milyen könyvekről, idézetekről van szó. Olyan eljárás ez, amelyet az 1950-ben született író kezdettől fogva alkalmazott, például az 1986-ban megjelent Bevezetés a szépirodalomba című művében is. A cikkíró kitért azokra a magyar írókra, akiktől Esterházy több művében idézett, köztük Kosztolányira és Ottlikra, és felidézte Esterházy ezzel kapcsolatos krédóját, amelynek lényege: a könyvek hadd segítsék egymást.
A FAZ részletesen elemezte a Harmonia caelestist, Esterházy "nagy családi opusát", majd az "ahhoz fűzött" Javított kiadást, amelyben az író apja sorsát bemutatva saját tragédiáját ecsetelte. A Javított kiadás - fogalmazott Tilman Spreckelsen - tisztánlátásra törekvő, olykor rideg, mégis mélyen megrázó ábrázolása apja ügynökmúltjának.
A német lap méltatása szerint Esterházy a szocialista realizmus sekélyességével szembeni ádáz hadüzenetével a maga nemében utat mutatott a magyar irodalom számára. Másrészt - folytatta a cikkíró - az író egy másik magyar irodalmi hagyományt képvisel, amelyben Kosztolányi Esti Kornélja lényeges szerepet játszik. Spreckelsen idézte az írót, aki Kosztolányi novellagyűjteményének utószavában arról írt, diákkorában barátai "Estinek" nevezték. A számos európai irodalmi díjjal kitüntetett Esterházy szerint ez az elnevezés volt az addigi legnagyobb kitüntetése - emlékeztetett a német konzervatív újság a születésnapos magyar írót köszöntve.

http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=299529&ctag=articlelist&iid=1

Sosem látott pénzekhez jutnak a parlament új pártjai


Vasárnap nem csak a jelöltek és a pártok sorsáról döntöttek a szavazók, hanem az is a szavazatok alapján dől el, hogy a parlamentbe jutó pártok mennyi állami támogatást kapnak. A új bejutók közül a Jobbiknál még nem döntöttek arról, hogy mire költik az év hátralevő részére járó 335 millió forintot, az LMP-nél meglepődtek, hogy 200 milliót kapnak. Az LMP már gondolkozik azon is, hogy pártalapítványt hozzon létre, ami után további támogatásra lesz jogosult. A Jobbik szóvivője szerint náluk is biztos alakul pártalapítvány.

"Komolyan? Ezt nem gondoltam volna" - csodálkozott Hámori Hanna, az LMP sajtófőnöke, amikor meghallotta, hogy az [origo] kalkulációi szerint a párt körülbelül 200 millió forintnyi állami támogatást kaphat 2010 utolsó hét hónapjára. A Kormányszóvivői Iroda szerint a Fidesz és a KDNP szavazatainak szétbontása után határozzák meg pontosan a parlamentbe jutó pártoknak a következő négy évben járó állami támogatás összegét.

Júniustól kapnak pénzt a pártok

Az Országgyűlésnek a jogszabályok értelmében májusban kell megalakulnia (erről bővebben itt olvashat), ezért a költségvetési törvény előírásai alapján május 31-ig még azok a pártok kapnak támogatást, amelyek 2006-ban jutottak a parlamentbe. Június 1-jétől azonban már az új Országgyűlésbe bejutó pártoknak jár a pénz.

A költségvetési törvény szerint 2010-re 2,511 milliárd közvetlen állami támogatás áll a pártok rendelkezésére, ez azt jelenti, hogy a júniustól decemberig terjedő időszakra (a teljes összeg hét tizenkettede) 1,464 milliárd forintot oszthatnak szét az első fordulóban 1 százaléknál magasabb listás eredményt elérő pártok között.

335 millió a Jobbiknak, 200 az LMP-nek

A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint a közvetlen támogatásra, a rendelkezésre álló keret 25 százalékát egyenlő arányban kell felosztani azok között a pártok között, amelyek országos listán parlamenti mandátumot szereztek. Ez azt jelenti, hogy a négy parlamentbe jutó párt (Fidesz, MSZP, Jobbik, LMP) egyaránt 91,5 millió forintot kap az év utolsó 7 hónapjára. A fennmaradó 75 százaléknak megfelelő összeg, az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire, az első érvényes fordulóban leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat.

A 2006-os tapasztalatok alapján a fennmaradó 75 százalékot nagyjából a listás eredmények alapján osztják fel, azaz a Fidesz az év utolsó hét hónapjára körülbelül 771 millió forintot kaphat, az MSZP 283 milliót, a Jobbik 245 milliót, az LMP pedig 110 milliót (ezek az összegek egészülnek ki a mindegyiküknek járó 91,5 millióval). Az 1 százalékot meghaladó eredménye miatt az MDF összesen, körülbelül 39 millió forintos közvetlen támogatásra számíthat. A Civil Mozgalom 0,1 százalékkal maradt le az állami támogatást jelentő 1 százalékos küszöbtől.

Még nem kalkuláltak a támogatással

"Nem volt még arról szó, hogy mennyi állami támogatásra számíthatunk" - mondta az [origo]-nak Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője. Dúró azt mondta, nem öncélúan szeretnék felhasználni a támogatást, a működési költségek fedezése mellett, karitatív célokra is költenének, bár a pártok állami támogatása éppen azt szolgálja, hogy fedezni tudják működésükkel összefüggő kiadásaikat. Schön Péter gazdasági igazgató azt mondta, hogy a hét közepén fogják megvizsgálni, mennyi állami támogatásra számíthatnak, és csak ezt követően tud bővebb tájékoztatást adni.

A Jobbik költségvetését minden bizonnyal jelentősen megnöveli az állami támogatás, legutóbbi, nyilvánosságra hozott pénzügyi beszámolója szerint 2008-ban 2 millió 94 ezer forint bevételt könyvelhetett el. A 2009-es beszámolóját még nem tette közzé a Jobbik, Schön szerint az április végi határidőig fogják leadni.

Az LMP nyílt kampányszámlát vezet, amely szerint 57 millió forintból gazdálkodhattak, ebből 54 milliót költöttek el és emellett van 45 millió forint kintlévőségük. "Nem kalkuláltunk még a támogatással, a parlamenti mandátumokat számolgatjuk" - mondta Hámori Hanna az [origo]-nak. "Csak annyira számoltunk korábban a támogatással, hogy be mertük vállalni ezeket a tételeket" - indokolta a sajtófőnök. Az LMP-nél sem beszéltek még a támogatás felhasználásáról, erről vélhetően a második forduló után lesz szó.

Megoldatlan finanszírozás

A jelenleg érvényben lévő párt- és kampányfinanszírozási törvény mindenki szerint rossz, megváltoztatására pedig több próbálkozás is volt az utóbbi időben, 2009 májusában például Bajnai Gordon miniszterelnök ígérte a pártpénzek megtisztítását (a pártfinanszírozási visszásságokról szóló cikkünket itt olvashatja). Az idei kampányban a Fidesz és az MSZP is átlépte a törvényes 386 millió forintos határt a kampányt monitorozó civil szervezetek, a Transparency International Magyarország, a Freedom House Europe és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet által közösen jegyzett, Képmutatás oldalon közölt adatok szerint.

A honlapon közölt adatok szerint az MSZP eddig 653 millió forintot költött, a Fidesz pedig 485-öt. A többi párt közül a parlamentbe be nem jutó MDF költötte a legtöbbet, 170 millió forinttal, a Jobbik 151, az LMP 104, az SZDSZ pedig 33 millió forintot költött el. Összesen tehát 1,595 milliárd forintot költöttek el a pártok a civil szervezetek szerint.

Az új pártoknak még nincs pártalapítványa

A pártok két jogcímen kaphatnak állami támogatást: közvetlenül, illetve alapítványaikon keresztül. A közvetlen támogatásra, 2006-ban, a költségvetési törvény szerint éves szinten 2,5489 milliárd forint állt rendelkezésre. Az MSZP támogatása 2010-ben 954 millió forint lehetne, de ez csökkeni fog a párt gyenge, 20 százalék alatti szereplése miatt. A Fidesz 833, az SZDSZ 261, az MDF 228, a KDNP 235, a MIÉP-Jobbik pedig 38 millió forintos támogatással kalkulálhatott idénre a 2006-os választási eredmények alapján. Alapítványaikon keresztül a pártok 2006-ban 1,12 milliárd forintot kaptak az államtól, az idei költségvetés szerint ez 1,26 milliárdra emelkedett.

A parlamentbe bejutó pártok közül sem a Jobbiknak, sem az LMP-nek nincs még pártalapítványa, amelyen keresztül lehívhatnák a közvetett támogatásokat. A Jobbik szóvivője nem tudott információkkal szolgálni arról, hogy mikorra várható egy ilyen alapítvány létrehozása, szerinte ez sem volt még téma, de hozzátette: biztos lesz ilyen. Az LMP-nél csak annyit mondtak, hogy folyamatban van az alapítvány létrehozása.

http://www.origo.hu/itthon/valasztas2010/kampanynaplo/20100412-partok-allami-tamogatasa-2010ben.html

Ő volt az utolsó szavazó


Megingathatatlanul kivárta a hajnali 1 órát Ostoróczi Szabolcs, aki utolsóként szavazott a főváros XI. kerületében.

Az egri fiatalember a budapesti Műegyetemen tanul, ezért igazolással szavazott a 15. választókerület 19-es szavazókörében, ahol a 719-es sorszámot kapta, utolsóként.

Ostoróczi Szabolcs, aki 01 óra 18 perckor adhatta le voksát azt mondta, bár ismerte a választási eredményeket, úgy döntött, kivárja sorát, és él választói jogával.

Kitartása jutalmáért még egy üveg pezsgőt is kapott, amit Rétvári Bence a Fidesz - KDNP frissen megválasztott képviselője adott át neki.

A fővárosban a legtöbben, 2.823-an, a XI. kerületben kívántak igazolással szavazni a 15. választókerület 19-es szavazókörébe tartozó alig ezer választópolgár mellett.

http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/o-volt-az-utolso-szavazo-2015655/

2010. április 12., hétfő

Soha ekkorát még nem győztek


A választók nagyon nagy változást akartak. Sohasem látott győzelem született, és nagyon átalakult a parlamenti struktúra.

A 2010-es parlamenti választás eredménye egészen rendkívüli lett.

Párt soha még akkora győzelmet nem aratott, mint most a Fidesz.

Sohasem kaptak még parlamenten kívüli pártok ekkora támogatást. A szavazók negyede új, eddig a Kossuth téri törvényhozást kívülről kritizáló pártra szavazott.

Eltűntették a választók a politikából a rendszerváltás mindkét nagy pártját, az MDF-t és az SZDSZ-t is.

Egyértelmű, hogy a választók nagy változást akartak.

A Fidesz 1994 óta duzzad

A Fidesz–KDNP 2,65 millió listás szavazata sokkal több, mint amennyit egy párt valaha kapott 1990 óta. Először fordulhat elő, hogy egy párt egyedül kétharmados többséget szerezzen.

Ugyanakkor bármennyire is különlegesen nagy többséggel aratott diadalt a Fidesz, az elmúlt évek időközi választásain és a tavalyi EP-választáson is százalékos arányban jobb eredményt ért el. Ez leginkább arra utal, hogy a nem fideszes választók most szívesebben szánták rá magukat a szavazásra, mint amikor kisebb volt a választás tétje.

Az is nagyon fontos adat, hogy a Fidesz 1994 óta választásról választásra bővítette támogatóinak számát. A legutóbbi szavazáshoz képest most közel négyszázezerrel több ember bizalmát élvezi.

Ez különösen azért nagyon meggyőző eredmény, mert ezúttal két, magát jobboldalinak mondó párt is szorongatta. Holott a Fidesz korábbi vereségeit annak tulajdonította, hogy nem sikerült egyesíteni az erőket.

Megbüntették az eddig kormányzókat

Az elmúlt nyolc év kormánytöbbségét biztosító pártokat nagyon megbüntették a választók. Az SZDSZ a tavaly nyári EP-választás kudarca után szétesett, idén már el sem tudott indulni a választáson. Az MSZP ennél sokkal jobban járt, a választók ötöde tüntette ki bizalmával, azonban támogatottságuk így is hatalmasat zsugorodott.

1,4 millió ember fordult el 2006 óta az MSZP-től. Pont annyi, ahányan összesen a pártra szavaztak 1998-ban. Az MSZP nem tudott elegánsan belenyugodni az eredménybe, Lendvai Ildikó pártelnök a nagyon egyértelmű számok ellenére rögtön csalásról beszélt.

Újak ideje

A Fideszen kívül a választás nagy nyertese még a Jobbik és az LMP. A két parlamenten kívüli pártra listán 1,1 millió ember szavazott. Utoljára 1998-ban jutott új párt a parlamentbe (akkor a MIÉP), és ehhez elegendő volt akkor 250 ezer szavazat is.


A Jobbik úgy lett harmadik, hogy most kétszer annyi szavazatot kapott mint az EP-választáson; most 842 ezer szavazatot kaptak listán. Az LMP 373 ezer szavazata valamivel több, mint amennyit az SZDSZ 2006-ban kapott.

Kétszer kettes felállás

A Fidesznek jobboldalon akkora riválisa lett a Jobbik képében, mint amilyen a kisgazdák és az MDF együttvéve voltak 1998-ban. Ráadásul akkoriban ez a két párt a Fidesz szövetségese volt, a Jobbik egyértelműen rivális lesz.

Az is bizonyos, hogy a Jobbik nem elsősorban a Fidesztől vitt el sok szavazatot. A Fidesz ugyanis jelentősen bővítette táborát, míg az MSZP úgy vesztett rengeteg szavazót, hogy a választási részvétel nem csökkent olyan jelentősen, hogy azt mondhassuk, a kiábrándult szocialisták inkább otthon maradtak. Egy részük valószínűleg a Jobbikhoz, másik felük a Fideszhez pártolhatott.

Az LMP a baloldalon rendezte át alapvetően a viszonyokat. Sok tekintetben lényegében átvették az SZDSZ helyét: leginkább Budapesten és a nagyvárosokban szerepeltek jól. Ugyanakkor az is fontos, hogy az LMP eddig nem tűnt az MSZP-vel szimpatizáló pártnak, vagyis legalább akkora lehet a törés az LMP és az MSZP között, mint amilyen a Fidesz és a Jobbik között.

http://index.hu/belfold/2010/valasztas/soha_ekkorat_meg_nem_gyoztek/

Költészet napi programok a kultúra fővárosában


Egyéni szenvedéseiből egyetemes érvényű költészetet teremtett József Attila, évtizedek óta az ő tiszteletére ünnepeljük április 11-én a Költészet napját. Pécsett is.
A Költészet napjának ünneplése április 8-án kezdődött a Pécsi Ifjúsági Házban. A Pécsi Fiatal Írók Alkotó körének műsora után a kortárs irodalom rangos képviselői olvastak fel saját műveikből - Erdős Virág, Ficsku Pál, Király Levente, Tábor Ádám -, illetve beszéltek a költészetről, József Attiláról. Az estet Kardos Horváth János zenész (Kaukázus) és Babiczky Tibor költő zárjta közös műsorukkal.
Április 11-én, 10 órától a pécsi Szivárvány Gyermekházban P.I.Sz.T. / Költészet napi szavalóversenyt rendez a Jelenkor Irodalmi és Művészeti Folyóirat Szerkesztősége, a Pécsi Ifjúsági Központ, a Kultúrá-Ért Kulturális Értékközvetítő Alapítvány, az Apolló Kulturális Egyesület és a Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola közösen középiskolás diákoknak.
A Jelenkor Alapítvány a Művészetek és Irodalom Házával együttműködésben - a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa Program keretében - Sólyom Katalin Jászai Mari-díjas színművész ötletét felkarolva hozta létre azt a civil programsorozatot, amelynek célja a legszebb, legnépszerűbb "pécsi vers" kiválasztása mind az irodalmár szakma, mind a pécsi polgárok bevonásával.
Egy háromfős szakmai kuratórium (Jankovits László, Nagy Imre, Ágoston Zoltán) kiválasztott 100 emblematikus, pécsi kötődésű költeményt Janus Pannoniustól napjainkig. A költemények valódi zsűrije azonban a pécsi lakosság. Minden érdeklődő polgár április 5-ig szavazhatott az interneten, személyesen vagy postai úton a 100 közzétett alkotás közül a neki leginkább tetsző versekre. Az így kiválasztott legszebb költeményeket a Költészet napja programsorozathoz kapcsolódva április 12-én, 19 órától adja elő Dunai Tamás, Kézdy György, Kiss Mari és Sólyom Katalin egy gálaműsor keretében az Művészetek és Irodalom Házában. A projekt címadója és egyben fővédnöke Bertók László Kossuth-díjas költő.

http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=299333&ctag=articlelist&iid=1

Átverték a szépséget


Hiába terelné szívesen jogi útra az aktképeivel való visszaélést a CKM áprilisi címlaplánya, nem tehet semmit.
Pápai Gyöngyiről (22) több fizetős és ingyenes felnőtt-tartalmú internetes oldalon is jelentek meg aktképek, amire ő nem adott engedélyt. – Négy évvel ezelőtt több ilyen sorozat is készült rólam meggondolatlan voltam, nemcsak azért, mert túl sokat mutattam magamból, hanem azért, mert nem figyeltem oda a szerződés aláírásakor – árulta el Gyöngyi, a kit nemrég az amerikai nyuszis magazin kért föl egy fotózásra. – Görögországban készültek a képek, abban állapodtunk meg a céggel, hogy egyetlen fizetős oldalra kerülnek fel, ehhez képest most egy csomó pornóoldalon megjelentek, pedig erre nem adtam engedélyt. Jogi útra terelném az ügyet, mint tették más playmate lányok is, akikkel hasonló történt, de sajnos a szerződésben akkor lemondtam a képmáshoz való jogomról.

http://www.blikk.hu/blikk_sztarvilag/atvertek-a-szepseget-2015405/

2010. április 8., csütörtök

A mi benzinünk a legdrágább


Az ukránok 140 forinttal olcsóbban vásárolnak

A térség államai közül immár egyértelműen Magyarországon a legdrágább az üzemanyag – derül ki a Magyar Autóklub adataiból. A március végi euróárfolyamon átváltva Szlovákiában literenként 5-5 forinttal olcsóbb a benzin és a gázolaj.

A harmadik legdrágább Ausztriával, illetve Szlovéniával összevetve a különbség már majdnem 10 forint, az árban korábban még fölénk is kúszó Horvátország, illetve Szerbia kútjainál pedig ma már 20–40 forinttal olcsóbb a nafta. Ahogy a román kutaknál is, az ukrán átlagár pedig még nagyobb különbséget mutat: literenként 130-140 forinttal alacsonyabb a miénknél. A benzinár a tavaly januárban mért 227 forintos mélypont óta a Népszabadság kimutatásai szerint 31 alkalommal emelkedett és 11 alkalommal csökkent, mígnem elérte a mai szintet.

A hivatalos magyarázatok szerint a hazai üzemanyagár a nemzetközi olaj- és forintárfolyam függvénye. A nemzetközi olajár valóban emelkedik, de még messze nem éri el a 2008 közepén regisztrált csúcsot, ám a hazai benzintarifa már túl is lépte azt.

A többi országhoz képest kimutatható különbséget Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató vezetője egyértelműen a magyarországi adóemeléseknek tudja be. Az áfa tavaly év közben, a jövedéki adó pedig akkor és ez év elején is emelkedett. Ezt Hegedűs Miklós a szigorú költségvetési kiigazítással magyarázta. A közgazdász ezt még mindig emberbarátibb megoldásnak tartja, mintha a kormány a szociális kiadásokból vagy a nyugdíjakból faragtott volna le – hiszen az autót használó réteg jobban terhelhető.

A közgazdász a Szlovákiához, illetve Ausztriához mért különbséget nem tartja jelentősnek, már csak azért sem, mert a külföldi kutaknál is hasonló mértékű az árszórás, mint itthon.

Hegedűs Miklós egyetért más szakértőinkkel abban, hogy az árak megugrásának oka nem a Mol nyereségének esetleges növelése. Noha a Mol ez ügyben évek óta nem nyilatkozik, a – piacot ellátó magyar olajcégtől független – szakértők számításai szerint a termékek tőzsdei ára és a Mol nagykereskedelmi ára között tonnánként 100–200 dollár közötti különbség lehet. (A Molnak természetesen ennél nagyobb az árrése: ez csupán a tőzsdei ártól való eltérés.)

A közgazdász szerint a magas árak nem élénkítik a benzinturizmust: a határokhoz közel élők eddig is átjártak tankolni, a többieknek pedig még a magas árak mellett sem éri meg emiatt szomszédolni. A szakértő semmi jóval nem kecsegteti az autósokat. A gazdasági környezet hatására az olaj hordónkénti ára év végére 100 dollárig is emelkedhet. Az árban alapvető forint–dollár árfolyam attól függően maradhat stabil, hogy a külföldi befektetők miként ítélik meg a következő kormány gazdaságpolitikáját. A GKI éves átlagban 340-350 forint körüli benzinárat jósol a hazai kutaknál, s ehhez – a nemzetközi szállítmányozás várható felpörgése révén – a gázolajé is közelíthet. Az árcsúcs hagyományosan őszre várható, év végén pedig némi megnyugvás következhet.

http://nol.hu/gazdasag/20100408-a_mi_benzinunk_a_legdragabb

Jobban élünk, mint nyolc éve, de rosszabbul, mint négy éve

A munkanélküliség jelenti ma a legsúlyosabb problémát

Gyakorlatilag egyetlen terület kivételével minden gazdasági mutató azt jelzi, hogy a magyarok jobban élnek ma, mint nyolc évvel ezelőtt. Ahol súlyos a helyzet és rosszabbak a számok, az a munkaerőpiac. A közelmúlt megszorításai és a gazdasági válság következményei miatt az emberek inkább rosszabbul érzik magukat, mint jobban.

A Fidesz szerint ma sokkal roszszabbul élünk, mint a kormányzásuk idején; az MSZP azonban azt állítja, jobban. A közhangulat ma olyan, hogy a többség a jobboldalnak ad igazat ebben a kérdésben. A korábbi évek felelőtlen gazdaságpolitikai döntései miatt az elmúlt években szükségessé vált költségvetési kiigazítás, megtűzdelve egy gazdasági világválsággal, vitathatatlanul az életszínvonal csökkenésével járt. Legalábbis az elmúlt két évben, a számadatok szerint. Ha viszont visszatekintünk egészen 2001-ig, azaz a Fidesz-kormány utolsó teljes évéig, kiderül: szinte minden tekintetben magasabb az életszínvonal, mint akkor volt. Nemzetközi összehasonlításban kevésbé fényes az összkép, mert ha voltak is olyan időszakok, amikor uniós összehasonlításban kiemelkedően nőtt a fogyasztásunk, a végeredmény mégiscsak az lett, hogy leszakadtunk a régió államaitól.

A belpolitikai csatározások terepéről érdemes kitekinteni az Eurostat és a Központi Statisztikai Hivatal adataira ahhoz, hogy reális képet kapjunk az elmúlt évekről. A gazdaság teljesítménye 2008-ra 26 százalékkal haladta meg a Fidesz utolsó teljes kormányzati évének eredményét. A gazdasági válság rontott a képen, de Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa szerint 2001 és 2009 között így is 17 százalékkal nőtt a GDP.

A reálkeresetek eközben 26 százalékkal javultak, ami egyben azt is jelzi, hogy itt a növekedés magasabb volt, mint amennyivel a megtermelt jövedelem emelkedett – ez nem jelent jót a gazdasági álmoskönyvek szerint. Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese hozzátette: a versenyszférában kiegyenlítettebb volt a bérnövekedés, a nagy ingadozások a közszférában voltak. Szerinte egy megalapozott, de tartós emelkedés az érintettek és a nemzetgazdaság számára is hasznosabb lett volna, mint a „húzd meg – ereszd meg” politika.

A háztartások fogyasztási kiadásai 19 százalékkal nőttek ebben az időszakban, a végső fogyasztásuk (amelyben benne vannak az olyan természetbeni juttatások, mint az ingyenes oktatás vagy az egészségügyi ellátás) 16 százalékkal emelkedett – folytatja Petschnig Mária Zita. A nyugdíjak a rendszerben történt változtatások, illetve a 13. havi járandóság elvonása ellenére is megőrizték, sőt növelték reálértéküket – állítja a közgazdász. A jövedelemmutatók 2001 és 2009 között hektikusan mozogtak, attól függően, éppen milyen gazdaságpolitikát folytatott a kormány. Megugrott a reálkereset és a fogyasztás 2002–2003-ban, aztán 2004-ben megszorítások jöttek, ami lassította a növekedés ütemét. A következő évben megint lazított a kormány, amit 2007-ben kiigazítás, 2009-ben pedig a gazdasági válság követett. Az utóbbi években tehát valóban a kedvezőtlenebb folyamatok domináltak. Ezért van az –mondja PetschnigMária Zita –, hogy az emberek nem hiszik el, hogy valóban jobban élnek, mint nyolc évvel ezelőtt.

A felsorolt adatok alapján a Fidesz 2006-ban teljesen megalapozatlanul kampányolt azzal, hogy rosszabbul élünk, mint négy éve – állítják a szakértők. Most, újabb négy év után azonban ez már igaz állítás lenne – 2006-tal összevetve. Nyolcéves távlatban azonban a statisztikai adatok alapján egyértelmű, hogy ma magasabb az életszínvonal, mint 2001-ben volt – mondta Karsai Gábor. Ugyanakkor sokkal jobban is élhetnénk, ha 2001–2006 között az egymást követő kormányok nem folytattak volna elhibázott gazdaságpolitikát – tette hozzá.

Miközben ebben az időszakban még 37 százalékkal nőtt a fogyasztás, 2007–2010 között már nagyjából 10 százalékkal csökkent. Nemzetközi összehasonlításban nézve látszik, hogy a magyar végső fogyasztás nem mozgott együtt az aktuális trendekkel: 2000–2005 között éves átlagban nálunk 5,5 százalékkal emelkedett, míg az EU-27 csoportban 2, az EU-15-ben 1,9, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban 3-4 százalékos volt a növekedés. Gyakorlatilag az egész EU-t leelőztük, olyan mértékben növeltük a fogyasztásunkat.

Mostanra fordult a kocka: az Európai Bizottság becslése szerint 2005–2010 között Magyarországon éves átlagban 1,7 százalékkal esik a fogyasztás, miközben máshol emelkedés van, az EU-27-ben 1, az EU-15-ben 0,9, az előbb említett régióbeli országokban pedig 2-4 százalékos. A számok egyben azt is mutatják, hogy az EU átlagához ugyan közelítettünk, a régiótól azonban lemaradtunk – mondja Karsai Gábor.

Azt, hogy mennyire élünk jól vagy rosszul, mutatják a lakáskörülmények is. Mint azt Petschnig Mária Zita mondta, annak ellenére, hogy az évek során mind a szociális támogatások, mind a hitelezés terén szigorítások voltak, 2001-ben a használatba vett lakások száma 28 054 darab volt, 2009-ben már 31 994 darab. A száz lakásra jutó lakosok száma a 2001-es 251-ről 233 főre csökkent. A szakértők megemlítik, a lakástámogatási rendszer nem azt a réteget célozta, amelyik igazán erre a segítségre szorult volna, ezért hatékonysága megkérdőjelezhető. A lakások felszereltsége javult a vizsgált időszakban – teszi hozzá Petschnig Mária Zita. A közcsatornára rákötött otthonok száma 2001–2008 között 800 ezerrel nőtt, a vezetékes gázt használóké 2,899 millióró 3,292 millióra növekedett. Emelkedett a havi fajlagos villamosenergia-fogyasztás is, 176 kWh-ról 186 kWh-ra.

Van valami, ami azonban egyértelműen romlott – mondják a kutatók. A munkaerő-piaci összkép. Míg 2001-ben 234 ezer munkanélküli volt Magyarországon, a munkanélküliségi ráta pedig 5,7 százalékos volt, addig tavaly 420 ezren voltak állás nélkül, a ráta pedig egekbe szökött, és elérte a 10 százalékot (idén február végére pedig 11,4 százalékra ugrott). A regisztrált munkanélküliek száma 342 ezerről 564 ezerre emelkedett. A foglalkoztatottak száma 2006-ig 1,6 százalékkal nőtt, a 2001-es 3,868 millióhoz képest tavaly év végére azonban 3,781 millióra csökkent. Az alkalmazásban állók 2001-ben 2,72 millióan voltak, tavaly már csak 2,66 millióan. Ebben az esetben is voltak jobb időszakok, 2006-ig ugyanis 2,5 százalékos növekedés volt.

Abban, hogy ilyen felemásan sikerült az elmúlt nyolc év, a kormányok mellett a jegybank felelősségét is firtatják a szakemberek, kiemelve, hogy a lakosság elképesztő mértékben eladósodott devizában, illetve hogy az emberek, valamint az állam is többet költött, mint amire lehetősége lett volna. – Az alapvető felelősség azonban a politikáé – mondja Petschnig Mária Zita. A szocialisták szerinte hibáztak, amikor nem készítettek leltárt 2002-ben, a hatalom átvételekor, így fogalmuk sem volt, meddig nyújtózkodhatnak. Így születhetett meg a kétszer száznapos program, amelynek a mai napig nyögjük a terhét. Összességében az elmúlt nyolc évet inkább a tehetetlenség, az ad hoc ötletek jellemezték, mintsem kiszámítható gazdaságpolitika, amelyben a vállalkozások és a családok is biztonságosan tervezhetnek – jelentette ki Petschnig Mária Zita.

http://nol.hu/gazdasag/20100407-jobban_elunk__mint_nyolc_eve__de_rosszabbul__mint_negy_eve

Bemutatták az új Pannonia motorkerékpárt Várpalotán


Bemutatták az új fejlesztésű Pannonia motorkerékpárt kedden Várpalotán; a 400 köbcentis 49 lóerős motort a Veszprém megyei városban gyártják majd.
A Pannonia Bol d'Or elnevezésű modellt magyarok tervezték és 90 százalékban a gyártása is hazai, a futóművét azonban Olaszországban készítették, a Moro Racing, illetve Stefano Favaro, Talmácsi Gábor magyar motorversenyző világbajnok menedzsere segítségével - mondta Mázló Imre, a Magyar Motorkerékpár Kft. ügyvezető igazgatója az új Pannonia bemutatóján kedden Várpalotán.

Emlékeztetett arra, hogy a maga korában a világpiacon is korszerű és népszerű magyar motor, a Pannonia első modellje 1954-ben készült el a Csepeli Motorkerékpárgyárban, s 1975 októberéig összesen 689 ezer darab gördült le a szerelősorról.
Mázló Imre elmondta: "feltámasztják" a maga korában igen népszerű Pannoniát, még pedig azt a modellt, amellyel 1956-ban Franciaországban, Monthléryben rendezett Bol d'Or (aranysisak) elnevezésű, 24 órás versenyen páros győzelmet szerzett Kurucz György és Reisz János. (A két "öreg motoros" leplezte le Várpalotán az új modellt, illetve jelent volt a bemutatón Stefano Favaro és Talmácsi Gábor is.)

Mázló Imre hangsúlyozta, hogy az első modellből limitált szériát gyártanának - mindössze 55 darabot -, de később 6-8 típussal szeretnének majd megjelenni a piacon; a legkisebb kategóriától a legnagyobbig. Most azonban a következő lépés az, hogy átadják a modellt a közlekedési hatóságnak bevizsgálásra, s ha megkapják a gyártási engedélyt, akkor tud arra válaszolni, hogy mikor kezdik a sorozatgyártását, illetőleg mikortól kapható a piacon az új motor - mondta a kft. ügyvezetője.

Mázló Imre elmondta: az új Pannónia Bol d'Or elnevezésű modell sorozatgyártását Várpalotára tervezik, s az üzemben kezdésként körülbelül 10-15 munkahelyet létesítenek. Rámutatott: 2011-ben lesz a franciaországi nagy győzelem 55. évfordulója, s addigra éppen 55. darabot szeretnének legyártani. Minden attól függ azonban, hogy mielőbb megkaphassák a sorozatgyártásra az engedélyt - hangsúlyozta. Az ügyvezető az eddigi költségekről csak annyit árult el, hogy "rengeteg munka és nem kevés pénz" van a fejlesztésben. Utalt arra is, hogy a gyártáshoz számítanak kormányzati segítségre és uniós pályázati támogatásra.

Németh Árpád, Várpalota fideszes polgármestere azt hangsúlyozta, hogy 15 millió forinttal az önkormányzat "beszállt" a Magyar Motorkerékpár Kft.-be, s ezzel 10 százalékos tulajdonrészt szereztek. A polgármester szerint néhány százmillió forintból kijön az gyártócsarnok és berendezései beruházása, s szerinte ez egy éven belül meg is valósítható.

http://www.metropol.hu/gazdasag/cikk/550446

A Pécsi Dohánygyár tiltakozik az MDF kampányplakátja ellen


A BAT Pécsi Dohánygyár Kft. tiltakozik az ellen, hogy a Magyar Demokrata Fórum egyik új kampányplakátja olyan cigarettadobozokat ábrázol, amelyek a megtévesztésig hasonlítanak a dohánygyár által gyártott és forgalmazott egyes termékekre, és így beazonosíthatóvá teszik azokat.

A Dávid Ibolya pártelnöknek címzett, és az MTI-hez hétfőn eljuttatott levélben a kft. leszögezi, hogy nem járult hozzá az általa használt védjegyek, védjegy- illetve csomagolási elemek felhasználásához.

Sajnálatosnak tartja továbbá, hogy sem a párt, sem a kampányt készítő kommunikációs ügynökség nem kereste meg a dohánygyárat ez ügyben. A Pécsi Dohánygyár arra kéri az MDF-et, hogy kampánya során ne használja a hivatkozott elemeket, és hívja fel erre a kampányt készítő kommunikációs ügynökség figyelmét is, tekintettel a további felhasználás lehetséges jogi következményeire.

Somogyi Zoltán, az MDF kampányfőnöke annyit közölt: "az MDF kampányát jogászok is segítik, akik engedélyezték ezt a kampányt. Véleményem szerint a plakáton szereplő cigaretták és pártok között kizárólag egyetlen hasonlóság van: mindegyik tele van tömve dohánnyal".

http://index.hu/belfold/2010/valasztas/2010/04/05/a_pecsi_dohanygyar_tiltakozik_az_mdf_kampanyplakatja_ellen/

Az eredeti magyar gulyás


„Magyar ereklyék és jelképek”

A magyar konyha egyik világszerte ismert jelképe a gulyás. Bár manapság többféleképpen készítik – s külföldön számos „hamisítvánnyal” is lehet találkozni –, eredetileg a „gulyások által készített húsételt” jelenti. „Magyar ereklyék és jelképek” sorozatunk nyolcadik részében nemcsak a gulyás, hanem eredeti hozzávalóinak – mint a szürke marha, a mangalica, a makói hagyma, a kalocsai, illetve szegedi paprika – történetét tekintjük át.

A „gulyás” szó a magyar nyelvben kettős jelentésű. Egyrészt egy foglalkozást jelent, amely leginkább marhapásztorként fordítható. Nem keverendő össze a csordással, aki szintén marhapásztor, ám a csordás minden reggel kihajtja a falu tejelő teheneit a közös legelőre, majd este behajtja azokat. A legeltetés hagyományosan Szent György napján (április 24-én) kezdődik és a fagyok beálltáig tart, a téli időszakban pedig istállókban tartják a teheneket.

Ezzel szemben a gulyás olyan állatok őrzését végzi, amelyek éjjel-nappal, télen-nyáron a pusztán élnek és legfeljebb fedéllel ellátott hodályokba terelik be őket, ha az időjárás nagyon keményre fordul. Bár az ilyen állatokat is szokták fejni és a gulyások készítenek sajtot, vagy túrót, ám ezek az állatok elsősorban húsmarhák. Ennek a feltételnek, hogy télen-nyáron szabad ég alatt él, leginkább a magyar szürke marha felel meg. A gulyások tehát ezen állatok őrzését végzik, amelyekből Magyarország az 1300-as évektől kezdve egészen a 19. század elejéig évente több mint százezer példányt hajtott a nyugati marhavásárokra; például Bécsbe, Milánóba, Münchenbe, Nürnbergbe, Strasbourgba vagy Brnóba.

Érdekességek:

• Az étel nevét először 1807-ben nyomtatták ki németül, gujasfleisch alakban.
• Az első külföldi szakácskönyvben 1826-ban jelent meg, s a neve meglepő módon Wiener oder Golasch-Fleisch volt, azaz bécsi vagy gulyás-hús.
• A gulyás legkorábbi ismert étlapi előfordulása a mosonmagyaróvári Fekete Sas vendéglőből származik 1836-ból.

A hajtók – miután hosszú távot, alkalmanként akár 1000 km-t is meg kellett tenniük – harcedzett, fegyverforgatásban jártas férfiak voltak. Ők voltak a hajdúk, akik később komoly katonai erőt képviseltek a magyar hadseregben. Többek között Bocskai németek elleni szabadságharcában is közreműködtek, aki hálából megnemesítette őket, s saját birtokaiból földet adott nekik, ahol letelepedhettek. Így alakultak ki a hajdúvárosok, mint például Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Hajdúnánás és a többi. A marhahajtás lassú, időben elhúzódó munka volt, hiszen az állatok saját lábukon, legelészve haladtak, túl gyorsan pedig nem lehetett őket hajtani, mert akkor nagyon lesoványodtak volna a célállomásig. Ebből a tevékenységből sokan megéltek, nemcsak a marhák tulajdonosai, illetve a hajdúk, hanem a hajtási útvonal mentén, egy napi járóföldenként létrejött vendégfogadók, vagyis csárdák tulajdonosai, továbbá az út menti földbirtokosok, akik az állat legelészéséért úgynevezett „fűbért” szedtek, és a folyók átkelőhelyeinél a révészek. Több nagy magyar nemesi család vagyona is nagyrészt ebből származott (például a Zrínyieké, a Frangepánoké, a Nádasdyaké, a Bethlen családé, a Festeticseké, Thökölyeké, Rákócziaké). Szintén a marhatartásból gazdagodott meg Szeged és Debrecen város is, mivel nagy pusztákkal rendelkeztek.

A gulyás mint étel

Nagy valószínűséggel már a 12–13. században is létezett, de tényleges említésére csak a 18. század közepén kerül sor. A kifejezés eredetileg úgy hangozhatott, hogy „gulyások által készített húsétel”, amely aztán lerövidült egyszerűen gulyásra. Ezt az ételt nem szabad összekeverni sem a pörkölttel, sem a paprikással. A pörkölt egy végeredményében rövid lére befőzött, sűrű szafttal rendelkező húsétel, amely készülhet marha, sertés, birka, vagy baromfi húsából, a paprikás pedig egy közepes sűrűségű, de tejfölös mártással készült étel, amelyhez kizárólag szárnyasok, esetleg borjú vagy bárány húsát használták. A gulyás viszont minden esetben hosszú lére engedett marhahúsétel, ahol a levet eredetileg kenyérrel mártották ki, később krumplit főztek bele. A pásztoréletből eredően a gulyás szabad tűzön, bográcsban készült. Eredeti receptúrája szerint nagyobb darabokra vágott vöröshagymát, némi kockára vágott szalonnát, kockára vágott szürke marha lábszárhúst tettek a bográcsba, ezt felöntötték vízzel, és sóval, gazdagabb időszakban borssal fűszerezték, majd puhára főzték.

Általános nemzeti étellé tulajdonképpen II. József császár révén vált; az ő németesítési törekvéseivel szemben kibontakozó magyar nemesi és polgári ellenállás többek között egy igazi magyar étel létrehozását is megkövetelte, ez az étel a gulyás lett. Ettől kezdve jelenik meg a magyar parasztok, polgárok, kisnemesek és nem ritka esetben az arisztokrácia étlapján is. Európában a magyar állományú katonai egységek terjesztették el a napóleoni háborúk során, majd átvették a bécsi vendéglők is. Innen terjedt tovább Prágába, majd német területekre, azonban ezeken a területeken általában paprika nélkül készítik – s így tulajdonképpen az eredeti magyar gulyásreceptet használják, amely alapvetően különbözik a mai magyar felfogás szerinti gulyástól.

Ahhoz, hogy igazi magyar gulyást főzzünk, eredeti magyar összetevőket érdemes használni: vagyis szürke marha lábszárhúst (amelyet esetleg ki lehet váltani magyar tarka lábszárhússal), makói vöröshagymát, mangalica hátszalonnát, vagy zsírt, szegedi vagy kalocsai paprikát és erdélyi kősót.

A szürke marha

Eredete nem tisztázott; nagy valószínűséggel a 12–13. században alakult ki a Kárpát-medencében, s a honfoglaló magyarokkal érkező marha, a később betelepült kunokkal érkező marha, a Kárpát-medencében élő egyéb népek marhafajtái, valamint a szintén itt élő vad őstulok kereszteződéséből jött létre. Mint őshonos természeti eredetű fajta, mentes minden olyan betegségtől, mint például a kergemarhakór, amely a manapság divatos nyugat-európai és amerikai marhafajtákra jellemző. Húsa organikusnak tekinthető, mivel semmilyen vegyszerrel kezelt növényt nem fogyaszt.

A makói hagyma

A világ egyik legjobb vöröshagyma fajtája hosszú évszázadok alatt alakult ki a Szegedtől délkeleti irányban elterülő makói mezőkön. Itt a talaj különlegesen gazdag tápanyagokban, a Maros mindig bő vízhozamának köszönhetően nagyon jó a vízháztartása és igencsak sok az éves napos órák száma. Ez a hagymaféle nagyon jól eltartható, gyakorlatilag a felszedéstől számított egy év múlva is kiválóan használható.

A mangalica

Aki magyar, az pontosan ismeri a forró sertészsírban párolódó hagyma illatát, amely a fűszerpaprikával együtt adja a magyar konyha jellegzetes alapízét. Ez a zsiradék nem lehet más, mint a híres-neves mangalica sertés szalonnája, illetve az ebből a szalonnából kiolvasztott zsír. Szerte a világon, ahol zsiradékként sertészsírt használnak, manapság a zsiradék úgy készül, hogy a gőzzel kezelt szalonnát nagy nyomású présen összesajtolják, így készítve belőle kenhető anyagot. Ezzel szemben Magyarországon az 1800-as évektől kezdve kifejlesztették a zsiradékok készítésének hőkezelési módját, amely egyszerűen lefordítva nem más, mint a zsírsütés. A sertés hátszalonnáját kockákra vágva nagyobb méretű üstökbe teszik és folyamatos keverés mellett hevítik, a kiolvadt zsírt edényekbe szűrik. Ha a sütés megfelelően zajlott, akkor a keletkező megdermedt termék hófehér, illatos.

A sütés másik mellékterméke a töpörtyű, amelynek felhasználása igencsak sokrétű: frissen, sózva, kenyérrel fogyasztják, kicsit öregebb állapotában felaprítva tepertős pogácsaként fejedelmi, megöregedett állapotában a régi paraszti gazdaságokban pedig mosószappant főztek belőle. Ilyen zsír azonban csak kiváló minőségű sertésből süthető, mint amilyen a magyar mangalica. Nem őshonos állat, de a Kárpát-medencében élő sertések kereszteződése során jött létre. Még a római légiók hozták magukkal Pannónia területére azt a sertésfajtát, amely Itáliában volt őshonos – s amely például a híres Iberico sertés őse is, amelyből a serrano sonka készül. A Római Birodalom bukását követően egészen a magyar honfoglalásig a terület különböző népek átjáróházává változott, így ezek a sertések nagyrészt elvadultak. Az ide érkező magyarok ebből az elvadult sertésből szelídítették vissza az úgynevezett bakonyi sertést, amely a mangalica egyik őse. (Érdekesség: a bakonyi sertés húsa és szalonnája komoly magyar exportcikk volt a középkorban és valószínűsíthető, hogy Angliába is eljutott. A Bakony szó angol leírása (bacon) lehet az eredete a mai angol „szalonna” jelentésű szónak.)

1833-ban József főherceg, aki Magyarország nádora volt, Milos szerb vajda híres állattenyészetéből vásárolt néhány úgynevezett sumudica sertést – amelynek őse szintén a Római Birodalomból származott –, keresztezte a magyar bakonyi sertéssel, ez lett a mangalica. Több szakember szerint zsírja egyenértékű az olívaolajjal (mint ahogy a serrano sonkáé és a pármai sonkáé is). Az egyik legnagyobb spanyol sonkakészítő cég, az Olmos, Magyarországról évente több mint 40 000 mangalica húsát szállítja Spanyolországba, ahol a mangalicából készült sonkát magasabban jegyzik, mint az iberico sertésből készültet.

Kalocsai és szegedi fűszerpaprika

A paprika csak Amerika felfedezését követően jelent meg Európában, Magyarországra a törökök közvetítésével jutott el valamikor a 16–17. század fordulóján. Innen ered egyik legelső neve, a „törökbors”. Csípőssége miatt a szegény nép bors helyett használta, annál is inkább, mert a paprika a Kárpát-medence talaj- és éghajlati viszonyai között könnyen és jó minőségben termeszthető. Az 1700-as évek közepén fedezték fel Magyarországon, hogy hogyan lehet a csöves paprikából különböző malomipari eljárásokkal finom port őrölni, így az 1750-es, '60-as évek táján jelent meg a por alakú fűszerpaprika. A szegény nép étrendjéből fokozatosan kiszorította a drágán beszerezhető borsot, s rövidesen általános magyar fűszerré vált. Ekkortájt jelenhetett meg a gulyások ételében is, miután azt is felismerték, hogy a gulyáshús főzéséhez használt szalonna zsírjában és a marhalábszárból kiolvadó marhazsírban gyönyörűen feloldódik és kiváló íze mellett szépen megfesti az ételt.

Magyarországon két terület van, amely különösen alkalmas a paprika termesztésére, és amely egyben világhírű is: a szegedi és a kalocsai körzet. Az ezen a két tájegységen termő paprika az évszázadok alatt kialakult kezelési és őrlési technológiával együtt eredményezi azt a világhírű terméket, amely kiváló ízhatásával és egyben zsírban feloldódó csodálatos színtulajdonságaival tűnik ki.

Az erdélyi kősó

A kősó Magyarország egyik fő exportcikke volt, mivel a Kárpátok erdélyi szakaszán óriási mennyiségben állt, és áll ma is rendelkezésre. Hosszú évszázadokon keresztül ez volt a középkori magyar királyok egyik fő jövedelemforrása.

Összefoglalva tehát: az eredeti magyar gulyás az az étel, amelyet szabad tűzön, bográcsban, szürke marha lábszár, mangalicazsír, makói vöröshagyma, szegedi vagy kalocsai paprika és erdélyi kősó felhasználásával készítenek; levét kenyérrel, vagy a belefőzött krumplival itatják fel. Manapság többféle elkészítési módja ismert, ám ezek csupán „másolatok”.

„Magyar ereklyék és jelképek” sorozatunk következő részében a Csodaszarvas legendájáról lesz szó.


http://www.mno.hu/portal/704926

2010. április 3., szombat

Öngyilkos lett Daróczi Dávid volt kormányszóvivő


Öngyilkos lett Daróczi Dávid volt kormányszóvivő szombatra virradó éjjel, halálának körülményeit a rendőrség közigazgatási eljárás keretében vizsgálja - mondta a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) sajtóügyeletese.

A volt kormányszóvivő a budapesti Andrássy út 72. szám alatt, egy harmadik emeleti lakásban vetett véget életének. A rendőrség szombatra virradó éjjel állampolgári bejelentés alapján ment ki a helyszínre. Sass Oszkár elmondta: Daróczira egy ismerőse talált rá éjjel 23 óra körül a lakásban, ahol más nem tartózkodott. Az idegenkezűség vagy bűncselekmény kizárható.

Gyurcsány Ferenc azt nyilatkozta: letaglózza volt szóvivője és barátja halála. A volt miniszterelnök úgy fogalmazott: rokonaival, barátaival, ismerőseivel együtt cipeli Daróczi Dávid halálának fájdalmas terhét.

A mentőszolgálat sajtóügyeletese az MTI érdeklődésre személyiségi jogokra hivatkozva nem kívánt részleteket közölni, mindössze annyit mondott: egy középkorú férfihez riasztották a mentőket az Andrássy úti lakásba, és a mentősök a férfit 30-40 percen keresztül próbáltak újraéleszteni, sikertelenül. Miután a mentőorvos megállapította a halál tényét, a helyszínt átadták a rendőrségnek.

A BRFK helyszíni szemlét végző csoportja éjjel fél kettőkor érkezett meg a lakás elé, majd velük egy időben érkezett a helyszínre Budapesti Temetkezési Intézet járműve, hogy elszállítsa az elhunytat. A helyszíni szemle azt volt hivatott kideríteni, hogy idegenkezűség okozta-e Daróczi Dávid halálát vagy sem.

Az épület előtt tucatnyi fotóriporter és újságíró állt, és várta a rendőrség tájékoztatását. A BRFK sajtóügyeletese éjjel három óra előtt pár perccel erősítette meg, hogy Daróczi Dávid halálát öngyilkosság okozta. Azt a sajtóértesülést, hogy a volt kormányszóvivő felakasztotta magát, nem kívánta megerősíteni. Sass Oszkár mindössze annyit közölt: a halál körülményeit vizsgálják.

Daróczi Dávid 1972. április 29-én született Budapesten. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem végzett teológia szakon, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem üzleti marketing szakára járt. Daróczi Dávid nyíltan vállalta és hangoztatta roma származását. Eredeti neve: Daróczi József, édesapja Choli Daróczi József író, költő, műfordító.

Daróczi Dávid 2007. június 18-tól 2009. április 24-ig volt kormányszóvivő, a posztról való távozását a Gyurcsány-kormány utolsó ülését követő tájékoztatón jelentette be.

Korábban, 2004-ben a Rádió C főszerkesztője, azt követően a Magyar Hírlap gazdasági rovatvezetője volt. 2005-2006-ban a kormányszóvivő gazdasági tanácsadója, majd 2007 júniusáig, kormányszóvivői kinevezéséig a Miniszterelnöki Hivatalban a Kormányszóvivői Iroda vezetője volt.

A kormányszóvivői posztról való távozását követően a Batiz András korábbi kormányszóvivővel és Tóth Miklóssal közösen alapított W. Wolf and Partners nevű kommunikációs tanácsadó cégénél dolgozott.

"Ha egyedül megyek vásárolni, a polgári vevőt látják bennem, ha viszont a húgommal, akiről jobban lerí, hogy roma, rögtön mellénk csapódik egy biztonsági őr" - nyilatkozta két éve a HVG-nek az akkor még kormányszóvivő Daróczi Dávid. Olvassa el a teljes cikket!

http://hvg.hu/itthon/20100403_daroczi_david_meghalt

Négy párt várja vitára Orbánt


Közös levélben szólítja fel a listavezetők vitáján való részvételre Orbán Viktort, a Fidesz elnökét az a négy párt, amelyik képviseltette magát a vita részleteinek megvitatására összehívott pénteki egyeztetésen. A Fidesz az első forduló előtt nem tartja időszerűnek a vitát. Vita-kronológia a cikk végén.

A Lehet Más a Politika (LMP) által kezdeményezett egyeztetésen - amelyen a Fidesz és a Civil Mozgalom nem képviseltette magát - az áprilisi választásra országos listát állított erők közül az MSZP, az MDF, a Jobbik és az LMP delegáltjai állapodtak meg erről.

A szocialisták szóvivője, Budai Bernadett azt mondta, ha a Fidesz a pártok vezető politikusainak vitáján sem vesz részt, akkor annak az MSZP sem látja értelmét. Szabó Gábor a Jobbik kampányfőnöke és Karácsony Gergely, az LMP sajtófőnöke úgy látja, hogy ha ez a két párt távol marad, akkor feleslegessé válik a vita. Somogyi Zoltán, az MDF kampányfőnöke azt közölte: pártjuk miniszterelnök-jelöltje, Bokros Lajos bárkivel hajlandó vitába szállni.

Végül a jelenlevők abban egyeztek meg, hogy egy közös levelet küldenek Orbán Viktornak, amelyben felszólítják a Fidesz elnökét, hogy álljon ki a vitára.

Fidesz: nem időszerű a vita

Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője a megbeszélés után közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben felhívta az MSZP, a Jobbik, az LMP és az MDF figyelmét arra: "a magyar emberek a választás első fordulójában el fogják dönteni, hogy melyik az a két erő, ki az a két jelölt, akiknek a legnagyobb esélyük lesz programjuk megvalósítására". Véleménye szerint a négy párt kezdeményezéséről mindaddig nem időszerű beszélni.

Vita-kronológia

1994-ben a választás első fordulója előtt három nappal rendeztek televíziós vitát, melyen Boross Péter kormányfő az MDF, Kuncze Gábor az SZDSZ és Horn Gyula az MSZP listavezetőjeként jelent meg.

1998-ban a két választási forduló között a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem kezdeményezte a miniszterelnök-jelölti vitát, a meghívást Horn Gyula kormányfő és Orbán Viktor is elfogadta.

2002-ben az MSZP - akkor ellenzéki pártként - kezdeményezte a jelöltek közötti vitát, amelybe Orbán Viktor is beleegyezett. A szocialisták végül nem mentek el a Millenárisra, mert a felek nem tudtak megegyezni abban, hogy legyen-e plazmatévé a helyszínen. Ezt követően Orbán Viktor hívta vitára Medgyessy Pétert, a disputát végül két nappal az első forduló előtt rendeztek meg.

2006-ban Gyurcsány-Orbán televíziós vita, valamint egy Gyurcsány-Orbán-Kuncze-Dávid tévés polémia is volt. Ezektől függetlenül többször is leültek egymással az aktuális miniszterek és a miniszterjelöltek beszélgetni, de ezeket nem a pártok szervezték hivatalosan.

http://www.metropol.hu/itthon/cikk/549230

Megszűnik a Mónika show


A csatorna hivatalos közlése szerint március 31-én leforgatta az RTL Klub az utolsó Móniká-t: kilenc év után megszűnik az egyre gyengébb nézettséget szállító, az ORTT által többször büntetett műsor.

"Tegnap, március 31-én volt az utolsó felvétel, de a tévézők tavasszal még láthatják a műsort. Erdélyi Mónika nem távozik, az RTL Klub számít rá" - mondta az [origo] kérdésére Keresztes Nikolett, a csatorna kommunikációs menedzsere.

Az ORTT által többször is büntetett műsor kilenc évig futott, műsorsávjában - önismétlő témái ellenére - sokáig legyőzhetetlen volt. 2001 májusában indult, ősztől pedig már verte a TV2 műsorait abban a sávban, így előbb több telenovella (Lucecita, Fiorella, Szeretni beindulásig stb.) kapott ki nézettségben, majd Liptai jött, de a Claudia című talkshow sem volt elég acélos. A Melrose Place sem volt érdekesebb, mint az RTL-es családi perpatvarok, de Yago, majd Katalin bírónő is hiába próbálkozott.

2003 őszére végre lett ellenfél, Betty, a csúnya lány szorongatta, győzte le, és a Bűbájos boszorkák is megverte többször Móniká-t 2005-ben, de ezek elfogytak, és folytatódott a diadalmenet. Vert mezőnyben a Smallville, a Jóbarátok, a Hetedik mennyország, a Lisa csak egy van, az Everwood. Doktor House és Született feleségek ismétlések is mentek ellene, hiába, ahogy Monk vagy az NCIS korábbi epizódjai miatt sem kattintott át sok százezer ember, ahogy a Cápák című vetélkedőt is verte az RTL-es talkshow.

Az utolsó forgatás napján, a délutáni sávban Joshi Bharat a kereskedelmi célcsoportban 23,4 százalékos közönségaránnyal ment, Mónika a tévé előtt ülő, ötven alatti nézőknek csak 12,2 százalékát tudta lekötni. Egy nappal korábban, március 30-án is nyert a Tv2-féle műsor, Joshi Bharat akkor 19, Mónika pedig 16 százalékon állt. A gyártási költségekhez képest tehát alacsony volt a nézettség, túl sok volt az ORTT-figyelmeztetés is, így más, költségcsökkentő megoldások mellett logikus lépés a műsor megszűntetése.

Jóri András adatvédelmi ombudsman 2010 februárjában vizsgálta az két említett beszélgetős műsort, és arra a megállapításra jutott, hogy a szereplők sokszor csak a felvételen szembesültek azzal, hogy ki a beszélgetőpartnerük és mi a téma, szerződésük miatt pedig kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, és megalázó bánásmódban volt részük, miközben a produkcióban gyakran egészségi állapotukról, kóros szenvedélyükről, ideológiai nézeteikről vagy szexuális életükről szóló információk is elhangzottak. Erről bővebben itt olvashat.

http://www.origo.hu/teve/20100401-megszunik-a-monika-show.html?

Zuschlag 8,5 évet kapott


Súlyos börtönbüntetésre ítélte első fokon a Bács-Kiskun megyei Bíróság a bűnszervezetben elkövetett csalással vádolt Zuschlag János volt szocialista politikust. A vád szerint Zuschlag 75 millió forint állami támogatást vett fel civil szervezeteknek hamis indokokkal. A vádlott a kár nagy részét megtérítette, de így is 8,5 évet kapott. Vádlott-társaira összesen 41 év 4 hónap börtönt szabtak ki, csak a 16. rendű vádlottat mentették fel. A bíróság szerint tettük bűnszervezetben elkövetettnek minősül, Zuschalg fellebbez a minősítés ellen.
Zuschlag Jánost nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság szerdán Kecskeméten első fokon. A hatóság bűnszervezet tagjaként, folytatólagosan elkövetett csalással és más bűncselekmények elkövetésével vádolta Zuschlag János egykori szocialista politikust és társait.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerint a vádlottak 75 millió forint állami támogatást szereztek jogosulatlanul civil szervezetek révén. Az eljárás során a bíróság csaknem kétszáz tanút hallgatott meg. Az ügyész 12 évre küldte volna börtönbe a volt szocialista politikust.

A bíróság az ítélet indoklásában kiemelte, hogy Zuschlag nem volt együttműködő, vallomásában csak azt erősítette meg, amiről úgy gondolta, hogy azt már nem érdemes tagadni. A legkényesebb témakörökben - a bíró közlése szerint például a rendőrségi kapcsolatok feltárása, valamint a lehallgatásokkal kapcsolatos információk esetében - megtagadta a vallomást.

A bíróság Zuschlag János esetében súlyosbító körülménynek vette, hogy a bűncselekményeket országgyűlési képviselőként követte el, illetve, hogy megpróbálta hátráltatni a bűncselekmények felderítését. A büntetés kiszabásánál nem számították be enyhítő körülmények, hogy az okozott kárból ötvenmillió forintot visszafizetett, mivel a pénz eredete nem tisztázott és ha beszámítanák, az pénzmosásnak minősülne, tájékoztatott a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.

Lados István másodrendű vádlottal szemben - aki feltáró vallomásával segítette az ügy felderítését - a legenyhébb törvényes büntetést kérte. További hat vádlottra letöltendő fegyházbüntetést, három vádlottra felfüggesztett börtönbüntetést javasolt, míg öt vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabását indítványozta.

A bíróság Lados István vallomásával kapcsolatban a bíróság meggyőződött arról, hogy a vádlottnak kitűnő a memóriája, de több esetben tévedett. Ez azonban a bíró szerint ez nem jelent ellentmondást, mert kilenc évre visszamenőleg, nagy mennyiségű információt közölt. Ladost végül 2 év börtönre ítélte.

A bíró fehérgalléros bűnszervezetről beszélt

A Zuschlag-csoport által elkövetett cselekmény bűnszervezetben elkövetettnek minősül, mert annak minden kritériuma megvalósult, mondta ki az ítélet jogi indokolásában a tanácsvezető bíró. Fodor Endre a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon folyó per szerdai ítélethirdetésén azt is kijelentette, hogy "a Zuschlag-csoport egy fehérgalléros bűnszervezet".

Három vagy több személy által, öt évet meghaladó büntetési tétellel büntethető szándékos bűncselekmény elkövetése megvalósult, ezért a Btk. szerint bűnszervezetben elkövetettnek minősül a Zuschlag János és hét társa által elkövetett cselekmény, indokolta ítéletét a bíróság.

Zuschlag János fellebbezést jelentett be téves minősítés miatt a bűnszervezeti minősítés kapcsán és kérte a vagyonelkobzás törlését is. Lados István három nap gondolkodási időt kért, Katus Ferenc felmentésért fellebbezett. A többi vádlott között szintén volt, aki fellebbezett, néhányan elfogadták az ítéletet.

Két és fél éve előzetesben

Zuschlag Jánost 2007. szeptember 21-én vették őrizetbe, miután az ügyészség 2007. június 25-én meggyanúsította. Az előzetesben eltöltött két és fél év beleszámít majd büntetésébe. Zuschlag azért töltött ennyi időt előzetesben, mert az ügyészség szerint fennált az összebeszélés és a bizonyítékok megsemmisítésének a lehetősége. A tárgyalásokon lejátszott lehallgatott telefonbeszélgetésekből az derült ki, hogy Zuschlag Jánosnak voltak rendőrségi kapcsolatai a nyomozás idején.

A bíróság bizonyítottnak látta, hogy Zuschlagot értesítették telefonbeszélgetései lehallgatásáról. Azt azonban nem tartotta érdekesnek, hogy ki értesítette, ennek kiderítése egy másik per tárgya lehet. Kapcsolatrendszere révén Zuschlag államtitkokhoz is hozzáférhetett, vélekedett a bíróság.

A felvételek szerint Zuschlag Lusztig Péterrel állt kapcsolatban, aki korábban a BM III/I-es hírszerző csoportfőnökségén dolgozott, aztán Baranya megyei rendőrfőkapitány volt, 1994-1998 között MSZP-s országgyűlési képviselő, majd 2006. július 1-jétől a Belügyminisztériumban Lamperth Mónika főtanácsadója, 2007. február 1-jétől pedig a miniszteri kabinet tanácsadója.


A bíróság Katus Ferenc harmadrendű vádlottat 5 év 6 hónap börtönre ítélte. A bíróság a további vádlottakra összesen 33 év 8 hónap börtönt szabott ki, továbbá több vádlott esetében rendelt vagyon elkobzást. Őri Andrást - aki nem jelent meg az ítélethirdetésen - 4 év, Krausz Csabát 3 év, Marsovszky Balázst 2 év 4 hónap, Kulai Tamást 3 év 4 hónap, Prácsér Lászlót 1 év 4 hónap börtönre, valamint vagyonelkobzásra ítélte.

A többi vádlott közül hárman felfüggesztett börtönt, négyen pénzbüntetést kaptak, míg a tizenhatodrendű vádlottat felmentette a bíróság.

Fodor Endre bíró a tárgyalás előtt bejelentette, hogy az ítélet indoklását, körülbelül négy órán keresztül ismerteti.

Zuschlag János egy 2005-ben indult rutinvizsgálat után keveredett csalás és más bűncselekmények gyanújába. A vádirat szerint civil szervezetekből álló hálózatot épített ki, amely 2000-2006 között (tehát az Orbán-, a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány idején) pályázatokon szerzett pénzt az Ifjúsági- és Sportminisztériumtól, annak jogutódjaitól, valamint a Nemzeti Civil Alapprogramtól és a fővárosi önkormányzattól.

A bíróság szerint a pályázatok "felháborítóan" rosszak voltak, némelyiknek a címe is értelmezhetetlen. Példaként "A nők, mint veszélyeztetett korcsoport" címen beadott pályázatot nevezte meg a bíró.

A civil szervezetek tényleges tevékenységet nem végeztek, a megszerzett állami forrásokat nem arra használták fel, amire kapták, a pénz felhasználásáról hamis beszámolókat és hamisított számlákat készítettek. A pénzt Zuschlag János irányításával igazából ifjúsági rendezvények támogatására, országgyűlési képviselők választási kampányának finanszírozására fordították, illetve egymást között elosztva magáncélra használták.

Az ítélet indoklása szerint vádban szereplő kilenc szervezet pályázatokon elnyert pénzeit valójában nagyobbrészt a Fibisz, és elődszervezete, a BIT működtetésére fordították. A bíróság bizonyítottnak látta, hogy a vádban szereplő egyesületek nem működtek, kizárólag azért hozták létre azokat, hogy pályázatok révén pénzhez jussanak. Az írásos dokumentumok alapján megállapítható, hogy a támogatásokat felvevp szervezetek fantomegyesületek voltak.

A kár nagy részét Zuschlag János megtérítette, ügyvédje 50 millió forint átutalását bizonyító okiratokat csatolt be az ügyészségnek.


A bírósági eljárásban tanúként hallgatták meg Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt, aki a csalássorozat idején ifjúsági és sportminiszter volt, valamint Mesterházy Attilát, az MSZP miniszterelnök-jelöltjét, aki Gyurcsány államtitkára volt.

Tanúként hallgatták meg a vezető szocialista politikusok közül Baja Ferencet, aki a vádbeli időszakban a szocialisták Táncsics Alapítványának kuratóriumi elnöke volt. Az alapítvány is támogatta a Zuschlag-féle civil szervezeteket.

Baráth Etelét és Csiha Juditot is tanúként hallgatták meg, mert a két zuglói szocialista politikus ajánlásokkal támogatta Zuschlag szervezeteinek pályázatait. A vádlottak vallomása szerint az egyesületeken átfolyó pénzekből a két képviselő 2006-os országgyűlési képviselői kampányát is támogatták. Baráth és Csiha visszavonult a politikától, idén már nem indulnak jelöltként a választásokon.

Tanú volt a perben Újhelyi István, az MSZP jelenlegi alelnöke, aki 2002-től a Fiatal Baloldal elnöke volt. Újhelyi azt állította, hogy elnökként nem ismerte a szervezet pénzügyeit, azokért ügyvezető alelnökként Zuschlag felelt.

Meghallgatták Deutsch Tamást, az Orbán-kormány sportminiszterét is. Zuschlag vallomásában azt állította, hogy amivel vádolják, bevett gyakorlat volt a pártok ifjúsági szervezeteiben.

Az ítélet után az MSZP kizárta soraiból Zuschlag Jánost.

Zuschlag János

Zuschlag János 1995-től vett részt az Ifjú Szocialisták Mozgalmának (ISZM) munkájában, 1996-tól mint alelnök. Amikor 2002-ben az ISZM egyesült a Fiatal Baloldal nevű ifjúsági szervezettel és létrejött a Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták Mozgalma (FIBISZ), Zuschlag volt annak elnökhelyettese 2004 decemberéig. 1998-tól 2006-ig Zuschlag János az MSZP országgyűlési képviselője is volt, de lemondásra kényszerült, mert egy, a nyilasterror áldozataira emlékező gyűlés előtt az áldozatokon viccelődött.

A tizenhat vádlott

1. rendű vádlott: Zuschlag János korábban az MSZP országgyűlési képviselője, az Ifjú Szocialisták Mozgalom ügyvezető elnöke, a Bács-Kiskun megyei MSZP ügyvezető elnöke, kiskunhalasi önkormányzati képviselő, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés szocialista frakciójának tagja. Első fokon 8,5 év börtönbüntetésre ítélték, 10 évre eltiltották a közügyektől.

2. rendű vádlott: Lados István Zuschlag János személyi titkára, a Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták volt tagja, az MSZP zuglói szervezetének tagja. Az ügy kirobbanása után 6 hónapig szökésben volt, 2007. szeptember 26-án önként jelentkezett a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen. Együttműködése miatt enyhe ítéletet kapott, első fokon 2 év börtönre ítélték, 2 év közügyektől való eltiltást kapott.

3. rendű vádlott: Katus Ferenc a Bács-Kiskun megyei közgyűlés MSZP-frakciójának tagja, MSZP-s önkormányzati képviselő Kiskunhalason, a kiskunhalasi baromfifeldolgozó tanácsadója, a Bácsalmási Agráripari Rt. alkalmazottja. A bíróság első fokon 5,5 év börtönre ítélte, 6 évre eltiltották a közügyektől.

4. rendű vádlott: Őri András, a Fiatal Baloldal volt Zala megyei elnöke. A bíróság első fokon 4 év börtönre és vagyonelkobzásra ítélte, 4 évre eltiltották a közügyektől.

5. rendű vádlott: Krausz Csaba, újbudai MSZP-s önkormányzati képviselő, volt elnöke az Ifjú Szocialistáknak. A bíróság első fokon 3 év börtönre és vagyonelkobzásra ítélte.

6. rendű vádlott: Marsovszky Balázs, a Fiatal Baloldal volt fővárosi elnöke. A bíróság első fokon 2 év 4 hónap börtönre és vagyonelkobzásra ítélte, 3 évre eltiltották a közügyektől.

7. rendű vádlott: Kullai Tamás, az Atlasz Egyesület és az Y-Generáció Egyesület tiszteletbeli elnöke, 2002-2006 között az MSZP önkormányzati képviselője Kecskeméten. A bíróság első fokon 3 év 4 hónap börtönre és vagyonelkobzásra ítélte, 4 évre eltiltották a közügyektől.

8. rendű vádlott: Vámosi Zsolt közgazdász, egy részvénytársaság elnöke és egy kft. ügyvezetője, az Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány elnöke 1 millió forint pénzbüntetést kapott.

9. rendű vádlott: Prácser László, a vád szerint négy pályázat előkészítésében működött közre, amelyeket a Zuschlaghoz köthető civil szervezetek adtak be. A bíróság első fokon 1 év 4 hónap börtönre és vagyonelkobzásra ítélte, 2 évre eltiltották a közügyektől.

10. rendű vádlott: Szente Zsolt ügyvéd, Kiskunhalason ügyvédkedett, Zuschlag jogi ügyeit, ingatlanvásárlását intézte, sőt a nyomozati szakban védője is volt, majd vádlott lett, 400 ezer forint pénzbüntetést kapott.

11. rendű vádlott: Győrfi Ludovic, Zuschlag János személyi fitness-trénere egy rózsadombi fitneszteremben. Bűnpártolással vádolják, mert közreműködhetett Zuschlag János titkárságvezetője, Lados István külföldre szökésében és bújtatásában, 10 hónap fogházra, 3 évre felfüggesztve ítélték.

12. rendű vádlott: Kubatov Iván, kiskunhalasi vállalkozó, a vád szerint számlákat állított ki a Zuschlag János érdekeltségébe tartozó egyesületek elszámolásaihoz, 2 év börtönre, 4 évre felfüggesztve ítélték.

13. rendű vádlott: Horváth Tibor, az ő autójában égtek el a Katus Ferenc által vezetett civil szervezetek iratai. Horváth azt mondta: autója az akkumulátor töltése közben gyulladt ki, 10 hónap börtönt, 3 évre felfüggesztve kapott.

14. rendű vádlott: Földes Gábor vállalkozó, a vád szerint a Works Team Kft. nevű cége hamis számlákat állított ki az egyesületek nevére, a pénzt Baráth Etele és Csiha Judit kampányának finanszírozása használták fel, 200 ezer forint pénzbüntetést kapott.

15. rendű vádlott: Kemecsei Árpád, a zuglói önkormányzat szocialista képviselője, a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. divízióvezetője. Lados István segítségével nyújtott be pályázatot a Táncsics Alapítványhoz, a kiutalt pénz elszámolásához pedig Földes Gábortól kért hamis számlákat, 300 ezer forint pénzbüntetést kapott.

16. rendű vádlott: Szilágyi Gabriella, a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. megbízásában álló ügyvéd, Kemecsei Árpád volt élettársa. A vád szerint közreműködött a hamis számlák beszerzésében. A bíróság első fokon felmentette a vádak alól.

http://index.hu/belfold/2010/03/31/zuschlag_nyolc_evet_kapott/