Közel háromszoros fölényben van a Fidesz a szocialistákkal szemben a biztos pártválasztók körében – derül ki a Tárki legfrissebb kutatásából. Az intézet becslése szerint április 11-én 63-65 százalékos lehet a részvétel, de ebben még nagyon sok a bizonytalansági tényező. A Fidesz-KDNP a listás szavazatok 53-55 százalékára, az MSZP 21-23 százalékra, a Jobbik 10-12 százalékra számíthat a Tárki szerint a választáson.
A Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes felnőtt lakosság körében ebben a hónapban 37 százalék (tavaly decemberben a Fidesz támogatottsága szintén 37 százalék, míg idén januárban 35 százalék volt ez az arány). A Magyar Szocialista Párt tábora a teljes lakosság körében a decemberi 11 százalék és a januárban mért 12 százalék után, februárban 15 százaléknyi. A pártválasztók körében 34 százalékponttal vezet a Fidesz-KDNP az MSZP előtt (decemberben 43, januárban 40 százalékpontnyi volt a különbség a FIDESZ és az MSZP között). A biztos szavazó pártválasztók közül 61 százalék a Fidesz-KDNP-t támogatja (decemberben 63 százalék, januárban 62 százalék volt ez az aránya FIDESZ esetében), míg az MSZP szavazótábora 22 százalékon áll (decemberben 19 százalék, januárban 22 százalék volt).
Bejutó helyen a Jobbik, kint az MDF
A két nagy párt mellett a harmadik parlamentbe jutó párt továbbra is a Jobbik Magyarországért Mozgalom. A Tárki felmérése szerint ebben a hónapban a teljes népességen belül 7 százalék a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatottsága (decemberben 7 százalék, januárban pedig 6 százalék volt), a pártválasztók körében az előző hónapban mért 10 százalék után februárban 11 százaléknyi, a biztos szavazó pártválasztók között szintén 11 százaléknyi (decemberben 12 százalék, januárban 11 százalék volt ez az arány). Az LMP támogatottsága a teljes lakosságon belül 4 százalék, a pártválasztók körében 6 százaléknyi, míg a biztos szavazó pártválasztók esetében 3 százaléknyi (szemben az előző hónapban mért 1 százalékkal).
Az MDF szavazói a teljes lakosságon belül 2 százalékot, a pártválasztók körében szintén 2 százalékot tesznek ki (decemberben 2 százalékon, míg januárban 4 százalékon állt). Az SZDSZ tábora a teljes felnőtt lakosság és a pártválasztók körében is 1-1 százalék (ez megegyezik a januári eredménnyel). Februári felmérésünk szerint a biztos szavazó pártválasztókon belül az SZDSZ elveszítette a januárban mért 1 százalékos támogatottságát, míg az MDF 2 százalékos táborral rendelkezik.
63-65 százalékos részvételt vár a Tárki
Egy „most vasárnapi választáson” a szavazásra jogosultak 60 százaléka venne részt biztosan, ami jelentős növekedés a decemberi és a januári 51 százalékos arányhoz képest. A ma még magukat biztosra ígérő résztvevők között is lehetnek olyanok, akik végül otthon maradnak és a jelenleg még bizonytalan pártpreferenciájúak és válaszmegtagadók egy része is elmehet szavazni, ezért érdemes az elsődleges adatokon túl pontosítani, kiegészíteni előrejelzésünket egy egyéb adatokon alapuló szakértői becslés segítségével. Ennek eredményeképpen azt várja a Tárki, hogy április 11-én részvétel mértéke 63-65 százalék között lesz. Attól függően, hogy miképpen alakul a kampány a hátralevő két hónapban, elképzelhetőnek tartják, hogy a részvétel magasabb lesz, bár kis eséllyel éri el a 2002-es, rekord magas 71 százalék körüli értéket.
Becslésük szerint 63-65 százalékos részvétel mellett a Fidesz-KDNP a listás szavazatok 53-55 százalékára, az MSZP 21-23 százalékra, a Jobbik 10-12 százalékra számíthat. Rajtuk kívül az LMP, esetleg az MDF érheti el a parlamentbe jutási küszöböt (5 százalékkal). Az egyes pártok tényleges választási szereplése azonban az eddigiekhez képest több bizonytalanságot hordoz. Számolni kell ugyanis azzal, hogy mennyire sikerül az egyes pártoknak mozgósítani a saját szavazótáborukat és azzal is, hogy milyen eredménnyel járnak az eddig nem vagy kevéssé alkalmazott kampánytechnikák (internet és a tényleges terepmunka).
A nagyon magas részvétel kedvezőtlen a Fidesznek
Ha a részvétel 65 százalék fölötti lesz, az nem a Fidesznek, hanem a politikailag mérsékelten aktív középrétegek körében az MSZP-nek és az MDF-nek, az értelmiség jelenlegi pátreferenciájukban bizonytalan részében az LMP-nek, a társadalmi peremhelyzetben élők között pedig a Jobbiknak kedvez. Az LMP sikere azon múlik, hogy tud-e kellően sok helyütt listát állítani, a Jobbiké pedig azon, hogy mennyire lesz képes a peremhelyzetben levők közvetlen mozgósítására. Az egyik legnagyobb bizonytalansági tényező az, hogy a Jobbik mennyi szavazót lesz képes elcsábítani a Fidesztől (akár úgy is, hogy listás és egyéni szavazataik megosztását éri el a Fidesz szavazóinál). A két párt szavazótábora közötti határvonalat erősen befolyásolja, hogy a bizonytalankodók között mennyire sikerül Orbán Viktornak, illetve Vona Gábornak meggyőzőnek mutatkoznia.
A biztos részvételű, de bizonytalan preferenciájú választók között még mindig maradt 7-10 százalék körüli szavazó, akiknek a szimpátiáit ma még nem lehet tudni: ez az előrejelzés számára bizonytalanságot, a pártok számára viszont lehetőséget jelent. A pártpreferenciáikat az utolsó pillanatban megfogalmazó ún. impulzív szavazók között a legnagyobb mértékben az LMP-nek és az MDF-nek van keresnivalója. Kérdés, hogy sikerül-e megtalálniuk és a kampány utolsó egy-két hetében meggyőzniük őket.
http://www.mno.hu/portal/698644
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése