Nincs más út, takarékoskodni kell – az „állami” nyugdíjból a világ olcsóbbik felén se lenne könnyű megélni. Indiában sem ér a 90 ezer forintos magyar átlagnyugdíj többet, csak Afrikában és Mexikóban lehetne jobban élni belőle.Utazni, kertészkedni, barkácsolni és unokákkal foglalkozni – ezt tervezi az átlag magyar nyugdíjaskorára. Meg azt, hogy felkopik az álla. Az AXA Biztosító egy éve készített nemzetközi felmérése szerint az átlagos magyar foglalkoztatott arra számít, jóval kevesebbet kap majd készhez öreg korában, mint amennyit most keres. A magyar átlagnyugdíj 30 százalékkal kisebb annál, mint amennyi a magyarok szerint az öregkori megélhetésükhöz elegendő volna. Európa más államaiban azonban épp fordított a helyzet, még félre is lehet tenni a nyugdíjból. Még a cseh nyugdíjasnak is marad valami a hó végén. A magyarnál még Szlovákiában és Lengyelországban is kedvezőbb a helyzet, a hiány náluk mindössze az igények 5, illetve 16 százalékát teszi ki.
Az átlag persze – mondhatnánk – sok mindent elfed. Hiszen vannak olyan nyugdíjasok is, akik több, mint 300 ezer forintot kapnak havonta. A 2,5 millió öregségi nyugdíjas hat százaléka, mintegy 157 ezer magyar idős büszkélkedhetett ezzel az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság októberi adatai szerint. A megélhetéshez elegendőnek mondott 120 ezer forintnál nagyobb összeget a nyugdíjasok 15 százaléka mondhatott magáénak (értelemszerűen ebben már szerepelnek a fent említett kiemelt összegű ellátásban részesülők is). Az átlagos öregségi nyugdíj összege nem érte el a 90 ezer forintot októberben.
A döntő többség körülbelül ennyit kapott: 1,5 millió magyar nyugdíjasnak 60 és 120 ezer forint közötti összeget utaltak ki, nagyobb hányaduk – mintegy egymillió ellátott – a 60 és 90 ezer forintos sávba esett a Pénzcentrum összesítése szerint. Vagyis: az átlag ez esetben nem jelent óriási különbségeket, a magyar munkavállalók többsége jó eséllyel számíthat arra, hogy valóban nem kap majd többet annál, mint amennyit a többség. Máshogyan fogalmazva: a magyar foglalkoztatottaknak valóban döntő része számíthat arra, hogy a nyugdíja nem lesz elegendő a megélhetés fedezésére.
Kézenfekvő megoldás a német minta – a magyar nyugdíjas is kereshetne olyan országot, ahol olcsóbb élni, mint itthon. Miért ne sétálhatna elegánsan az idősödő magyar ember a Feketetenger partján, és ihatna fillérekből kávét a helyi cukrászdában? Például azért, mert nem sokkal olcsóbb az élet Romániában sem. Igazság szerint ahhoz Afrikába vagy Mexikóba kellene költözni, hogy valóban sokkal többet érjen a magyar nyugdíj – viszonylag olcsónak számít ugyanis mostanában az élet Magyarországon. Ennek persze nagyrészt oka a forint árfolyamának gyengülése is – ha többet ér az euró vagy a dollár, akkor értelemszerűen lesz kedvezőbb a magyarországi termékek és szolgáltatások ára világszinten. És drágább a magyaroknak külföldön élni, ha forintban van meghatározva a jövedelmük.A személyzeti tanácsadással foglalkozó Mercer évente készít felmérést a megélhetési költségekről. A 143 várost tartalmazó lista eredeti célja, hogy a nemzetközi vállalatok vezetőinek segítsen összehasonlítani a költségeket – így könnyebb megállapítani mit is ér a fizetés egy távoli országban, és mennyit kell adni a munkatársnak, ha egy időre oda szeretnénk küldeni őt a leányvállalathoz. A lista több költségtényezőt vesz figyelembe – az élelmiszerek árától, a kulturálódás költségein keresztül a lakások bérletének árán át az egészségügyi ellátásért fizetett díjig. A sajtóban általában a legdrágább városok listájaként jelenik meg a kutatás – a 2009-es hír az volt, hogy a japán városok (Tokió és Oszaka) letaszították a korábbi trónról az eddigi listavezető Moszkvát. Az öszszehasonlításban az egyébként nem túl alacsony New York-i megélhetési költségeket veszik száznak, a városokhoz rendelt indexértékek azt mutatják meg, ehhez képest hány százalékkal lehet olcsóbban vagy drágábban megélni az adott városban. Tokió ban például 43 százalékkal drágább az élet, mint New Yorkban. A Budapesthez rendelt érték 2009-ben jelentősen csökkent a valuta gyengülése miatt, ezért a magyar főváros a 106. helyre esett vissza (a 2008-as 61-ről) a listán.
Magyarországon most a New York-i megélhetési költségek 66,4 százalékával kellett számolni. Ez annyit jelent, hogy nincs nagyon olyan ország, ahol a magyar átlagnyugdíjból fedezni lehetne azt az életszínvonalat, amelyet az átlag magyar elfogadhatónak talál. A lista alapján kiszámolható, hogy valójában – a megélhetési költségeket figyelembe véve – mennyit ér a magyar nyugdíj másutt. A 90 ezer forintnál kisebb magyar átlagnyugdíj például Tokióban annyit tesz, mintha 40 ezer forintunk volna, Moszkvában ugyanez 50 ezer forintot ér. A magyarok pénze nem ér sokkal többet a környező országokban sem, még India fővárosában is kevesebbet jelent. Jobban élni a magyarok Johannesburgban és Mexikóban tudnának – itt az átlagnyugdíjból már esetleg el lehetne érni azt a színvonalat, amelyre vágyunk.
Feltéve, ha nem változnak időközben a valutaárfolyamok.
http://nol.hu/gazdasag/20100215-a_magyar_nyugdij_indiaban_sem_volna_eleg
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése