Retteghetnek a köztisztviselők

Bénult tanácstalanság jellemzi az állami pénzbeszedő szervezeteket, az APEH-et és a VPOP-t. A munkatársak a folyosókon találgatják, mi lesz a sorsuk azután, hogy a leendő kormány mögött álló parlamenti frakció az elsők között nyújtottba be azt a törvénymódosító javaslatot, ami lehetővé teszi a két szervezet összevonását.

Péntek óta azonban nem csak emiatt aggódnak a hatóságok alkalmazottjai. A Fidesz benyújtott egy másik javaslatot is, ebben pedig lényegében megszűnteti a köztisztviselői (mostantól kormánytisztviselői) karban azt a munkaügyi biztonságot, ami a Munka Törvénykönyében foglaltakhoz képest kiváltságos helyzetbe hozta az állami intézményeknél munkát vállalókat. A javaslatban nem kertelnek, kerek-perec leírják, hogy véget kell vetni a kivételezett helyzetnek, az indoklásban felbukkan a válság hatása is. A törvény az elfogadásától számított harmadik napon lép hatályba, vagyis akár már jövő hét végén, a rákövetkező hét elején e szerint járhatnak el a minisztériumokban, háttérintézményekben, hatóságoknál.

S hogy mit jelent ez a munkavállalóknak? Azt, hogy a munkaadó két hónap lemondási idővel szüntetheti meg a jogviszonyt, mégpedig indoklás nélkül. "Nincs alkotmányos, célszerűségi vagy etikai alapja annak, hogy a köztisztviselők a többi foglalkoztatotthoz képest – éppen az állammal szemben – kiemelt védelmet élvezzenek és de facto felmenthetetlenné váljanak az állami feladatok végrehajtása során" – fogalmazzák meg a benyújtók, Navracsics Tibor, Répássy Róbert és Rétvári Bence.

"A fentiek alapján méltányos megoldás, hogy az államot – ebben az elismerten számára alkotmányosan erősebb helyzetében – megillesse az a jog, hogy legalább olyan feltételekkel szüntethesse meg a jogviszonyt, mint a kormánytisztviselő, azaz indoklás nélkül, 2 hónapos felmentési idővel" – foglalják össze a javaslat lényegét.

Teljhatalom a pénzbeszedőknél

Az adórevizorok, vámosok más kihívás elé is néznek a közeljövőben. A Fidesz-KDNP ugyanis eltökélt, hogy összevonja a két szervezetet – ez pedig alkalmat adhat a létszám csökkentésére bizonyos területeken. Máshol viszont a létszám növelésére lesz szükség, erre utal, hogy a kormánypártok elszánt harcot vívnának a korrupcióval, illetve általában a feketegazdasággal szemben. Ehhez erősen centralizált vezetési szisztémát vezetnének be: a nemzetgazdasági miniszteri poszt várományosa, Matolcsy György, illetve Fónagy János nevét magán viselő javaslat a vámhatóságot egy kormánybiztos alá rendelné, akit felhatalmaz a két szervezet összeboronálásának előkészítésével.

Néhány szakértő a kormány teljhatalmát olvassa ki a szövegből, hiszen a kormánybiztosnak minden, a VPOP-hoz tartozó ügybe betekintési, beavatkozási joga lesz, illetve utasíthatja a vámosok országos parancsnokát. Ezáltal politikai célokat is tökéletesen kiszolgálhat a kormánybiztos – így a kritikusok. Mások viszont azt mondják, ha a politika bele akart nyúlni, akkor informális csatornákon keresztül ezt már korábban is megtehette, az adóhivatali apparátus ellenállásán múlott, elérte-e célját az ilyen beavatkozási szándék.

Megszokott keretek

A NOL-nak nyilatkozó adózási szakértők azonban nem látják ilyen sötéten a jövőt. – A kormánybiztos hatáskörét általában így szokás megállapítani, a javaslatban foglaltak nem terjeszkednek túl a megszokott kereteken – állítják. Kérdés persze, miért kell teljhatalmú kormánybiztost kinevezni erre a feladatra? Ilyen mandátummal általában a bajba jutott ágazatok élére, illetve cégekhez szoktak delegálni személyeket.

A VPOP élére állítandó kormánybiztos – aki az országos parancsnok szolgálati elöljárója lesz – személyéről még semmi biztosat nem tudni. A törvényjavaslat alapján nem muszáj fegyveres testületi tagnak lennie, hanem vezető beosztású, köztisztviselőként foglalkoztatott személyből is lehet kormánybiztos. Ez alapján akár a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekkel foglalkozó szakállamtitkára (aki az Index információja szerint az adószakértői körökben kevésbé ismert, a PricewaterhouseCoopers tanácsadó cégnél dolgozó Balog Ádám) is lehetne kormánybiztos.

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young tanácsadó adópartnere, az APEH egykori elnökhelyettese szerint azonban ez nem valószínű, mivel beosztásából fakadóan amúgy is felettese lenne a VPOP országos parancsnokának. Azt már valószínűbbnek tartja, hogy az APEH elnöke kapja meg ezt a feladatot, vagy egy külsős személy.

Vida Ildikó APEH-elnök?

Vida Ildikó neve nem most merül fel először. Már a Fidesz első kormányzása idején is állt a hivatal élén, s az APEH folyosóin zajló beszélgetések során is az övé maradt az egyedüli név, amelyik nem hullott ki az elmúlt hetek találgatásai során. Sőt, azt is valószínűsítik, hogy megkapja a kormánybiztosságot is. Vagyis APEH-elnökként felettese lenne a VPOP vezetőjének.

Vidának kellene tehát levezényelnie az összeolvadást. Ennek lezárására Vámosi-Nagy Szabolcs jövő január elejét tartja a szóba jöhető legkorábbi időpontnak. Azt gondolja, hogy bár az átalakítás eleinte okozhat fennakadásokat az új monstre szervezet működésében, de hosszú távon javulhat a hatóságok hatékonysága. Melyek közé valahol be lesz ékelve az adónyomozás is.

Szakértők jobbnak tartanák, ha külön egységként végezhetnék a dolgukat a jövőben, mert ez másmilyen munkát követel, mint az adóellenőré. Kiegészítve tudnak megfelelő hatékonysággal dolgozni. A nyomozási tevékenység jelenleg a VPOP-nál van, s ennek megfelelően a vámosok hatáskörébe tartozó ügyekben (bérfőzés ellenőrzése, cigaretta-, alkoholcsempészet felderítése) szereztek az elmúlt években nagyobb jártasságot. Ha ők látják el a későbbiekben az adónyomozói feladatokat, akkor az APEH hatáskörébe tartozó ügyeknél eleinte lehetnek botladozások. Elképzelhető, hogy a rendőrség állományából is átvezényelnek az adóügyekhez értő szakembereket.

http://nol.hu/gazdasag/retteghetnek_a_koztisztviselok