Megvan a kormányzati szándék arra, hogy ősszel megszülethessen az az országgyűlési határozat, amely rögzíti, hogy meddig és milyen módon hozzák létre a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletét – közölte Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke tegnap, a Budapesten tartott nagyköveti értekezleten.Magyarországon tizenhárom, honosnak elismert nemzeti és etnikai kisebbség él. Jogaik közül kiemelkedő fontosságú, hogy érdekeik védelmére és képviseletére helyi és országos önkormányzatokat alakíthatnak. Ám parlamenti képviseletük 1992 óta megoldatlan, ami miatt, mint Szili Katalin megjegyezte, maga is „pironkodott” már egy-egy nemzetközi megbeszélésen vagy találkozón.
Igaz, ez év május 13-án a magyar parlamenti pártok és képviselőcsoportok támogatásával megalakult a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fóruma, amely évente legalább kétszer ülésezik, de ez – mint a házelnök is fogalmazott – csak „átmenetileg biztosítja a kisebbségek képviseletét”.
Szili Katalin a nagyköveti értekezleten elmondta azt is, hogy erősíteni kell Magyarország regionális szerepét, következetes szomszédságpolitikára van szükség, és figyelmet kell fordítani a nemzetpolitikára.
Ezzel kapcsolatban a házelnök beszélt a 2004-ben alakult Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) működéséről, amely szeptemberben nyitja meg irodáját Brüsszelben, és így az Európai Unió felé is hatékonyabban közvetítheti a Kárpát-medencei magyarság érdekeit.
A házelnök megemlítette az a rengeteg levelet is, melyet a szórványban élő magyarságtól kapnak a magyar diplomácia takarékossági intézkedései miatt. Balázs Péter külügyminiszter ugyanis június 16-án jelentette be, hogy négy nagykövetséget és nyolc főkonzulátust zárnak be.http://kitekinto.hu/karpat-medence/2009/07/30/parlamenti_kepviselet_a_magyarorszagi_kisebbsegeknek/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése