2009. augusztus 1., szombat

Megvannak a 2009-es felvételi ponthatárok


Idén is a Budapesti Corvinus Egyetem magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakán volt a legmagasabb a felvételi pontszám, ahová 469 pont kellett a bejutáshoz. A Semmelweis Egyetemen az általános orvosi karra 437 ponttal lehetett bejutni, az ELTE jogi karára 426 pont a határ. Idén 127 500-an jelentkeztek, és mintegy 94 ezer diáknak lesz helye valamelyik egyetemen vagy főiskolán.

Csütörtök este 8 órától hozták nyilvánosságra az idei felvételi ponthatárokat a felvi.hu [1] portálon. Ha a felvételizők megadták telefonszámukat, SMS-ben is értesítik őket az eredményekről. A felvi.hu honlapja egyébként a ponthatárok esti kihirdetése után nem sokkal túlterheltség miatt elérhetetlenné vált. A ponthatárokról szóló listát 10 perccel este 8 óra után már nem lehetett letölteni.

A legmagasabb pontszám a Budapesti Corvinus Egyetem magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakán volt, ahová a maximálisan elérhető 480-ból 469 pont kellett a bejutáshoz. Ezen a szakon volt tavaly is a legmagasabb a bejutási küszöb. A második legmagasabb pont szintén itt volt, 462 ponttal lehetett a nemzetközi tanulmányok szakra bekerülni, tudta meg az MTI Bakonyi Lászlótól, az Oktatási Hivatal elnökétől.

Az orvoskarok közül a Semmelweis Egyetem (SE) általános orvosi karán a legmagasabb idén a pontszám: ide 437 ponttal lehetett bejutni, ami 5 ponttal magasabb a tavalyi ponthatárnál. A SE fogorvosi karára 434, a gyógyszerészkarra 406-tal lehet idén bekerülni. A pécsi és a szegedi egyetemen a leendő orvosoknak 421 pontot kellett elérniük, Debrecenbe 420-szal lehet idén bekerülni.

Az ELTE jogi karán a pontszám idén 426, ami 22-vel magasabb a tavalyinál. Egyaránt 398 ponttal lehet bekerülni az ELTE történelem és anglisztika szakára, a kommunikáció és médiatudomány szakon viszont magas, 451 pont a határ.

Az idén 495-en értek el maximális, 480 pontot a vizsgán.

Néhány alapszak* és osztatlan képzés** felvételi ponthatára - 2009
Intézmény Szak Ponthatár
Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodási és menedzsment 454
Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás 469
Budapesti Corvinus Egyetem kereskedelem és marketing 452
Budapesti Gazdasági Fõiskola KVIFK turizmus-vendéglátás 427
Budapesti Gazdasági Fõiskola PSZFK-BP gazdálkodási és menedzsment 388
Budapesti Gazdasági Fõiskola PSZFK-BP pénzügy és számvitel 388
ELTE történelem 398
ELTE pszichológia 453
ELTE anglisztika 398
ELTE jogász** 426
ELTE kommunikáció és médiatudomány 451
Semmelweis Egyetem általános orvos** 437
Debreceni Egyetem általános orvos** 420
Pécsi Tudományegyetem általános orvos** 421
Szegedi Tudományegyetem általános orvos** 421
BME gépészmérnöki 367
BME villamosmérnöki 355
BME mérnök informatikus 373
BME építészmérnöki 366
* BA/BSc, nappali, államilag finanszírozott, magyar nyelvű képzés
** Osztatlan, nappali, államilag finanszírozott képzés

Az idén 127 500 diák jelentkezett egyetemekre és főiskolákra, mintegy 27 ezerrel több, mint tavaly. Alapképzésre 90 600-an, egységes osztatlan képzésre 10 200-an, felsőfokú szakképzésre 6500-an nyújtottak be kérelmet. Mesterképzésre első helyen 17 ezren jelentkeztek. Idén összesen mintegy 94 ezer jelentkezőt vesznek fel az ország különböző egyetemeire, főiskoláira.

A diákok összesen 285 ezer jelentkezést adtak be a következő tanévre. A többletből mintegy 12 ezer a nyelvi előkészítő évfolyamon most végző diák, s mintegy 11 ezer a mesterképzés bővülése miatti növekedés. Idén a jelentkezések alapján a legnépszerűbb alapszak a turizmus-vendéglátás, intézménye pedig az ELTE, amelyet a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem követ.

400+80

Az alapszakos képzésre felvételizők már második éve nem a sokáig megszokott, 120+24 pontos rendszerben versengenek az egyetemi helyekért, hanem szélesebb skálán értékelik őket, hogy ezzel jobban széthúzzák a mezőnyt. A leendő hallgatók 400+80 pontot szerezhetnek, amely a következőkből jön össze: tanulmányi pontok (maximum 200), érettségi pontok (maximum 200), valamint többletpontok (maximum 80).

A tanulmányi pontok két részből állnak. Öt tantárgy utolsó két év végi jegyeinek összegének a kétszereséért adható 100 pont. Itt magyar nyelv és irodalom (a kettő átlaga), matematika, történelem, idegen nyelv és egy választható tárgy (amit legalább két évig tanultak) számítanak.

A következő 100 pont az érettségi bizonyítványban szereplő négy tantárgy és egy választható tárgy százalékos átlagából kerekített számból jön ki. (Az érettségin tárgyanként 100 pontot szerezhetnek a tanulók. Ezeket átlagait adják össze, az így kapott eredményt is átlagolják és kerekítik.)

Az érettségi pontoknál a szakok döntenek. Ők írják elő, melyik két tantárgyat veszik figyelembe a felvételin. Ennek a két tárgynak (általában az egyikből emelt szintű vizsgát is megkövetelnek) az érettségin elért százalékos eredményeit adják össze, így jöhet ki itt is a 200 pont.

Többletpontokat kaphatnak a diákok tanulmányi versenyeken elért helyezésekért, nyelvvizsgákért, művészeti tevékenységért és sportteljesítményekért. A hátrányos helyzetűeket és fogyatékkal élőket 25, illetve 50 plusz ponttal segíti az állam.

Idén magasabb pontszámok várhatók

Tavaly húsz-huszonöt olyan egyetemi, főiskolai szak volt, ahol 452-475 közötti pontszám kellett a bekerüléshez. A ponthatár a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán volt a legmagasabb, oda 475 ponttal lehetett bejutni.

Előre láthatólag idén több pont kell majd a bekerüléshez, mint tavaly, mert az érettségik átlageredményei is egy tizedszázalákkal nőttek: 3,55-ről 3,65-re. Míg 2008-ban átlagosan 342 ponttal nyertek felvételt a diákok, idén ez a ráta magasabb lesz. Legkevesebb 160 ponttal válthatják meg jegyüket a felsőoktatásba a fiatalok. Jövőre ez a léc is feljebb kerül, és 200 lesz a minimum kvóta.

A tíz legnépszerűbb szak 2009-ben
Szak Jelentkezők száma (fő)
1. turizmus-vendéglátás 5042
2. gazdálkodási és menedzsment 4302
3. mérnök informatikus 3067
4. kommunikáció és médiatudomány 3007
5. pénzügy és számvitel 2978
6. jogász
2660
7. gépészmérnöki 2580
8. kereskedelem és marketing 2352
9. általános orvos
2100
10. pszichológia
1929

Mesterképzésre (MA/MSc) idén 17 ezren jelentkeztek. Ezekre csak azok kerülhetnek be, akik már legalább egy alapszakos diplomával rendelkeznek, de a régi, osztatlan képzésben graduált diákok is jelentkezhetnek. A mesterképzésre nem központilag felvételiznek, hanem az intézmények saját maguk döntötték el, milyen módszerrel választják ki az államilag szabályozott kerethelyekre a hallgatókat. Az intézmények általában írásbeli és szóbeli tesztelés után választották ki az ősztől újra iskolapadba ülő tanulókat.

A felvételizők átlagéletkora 23 év. A három legidősebb felvételiző idén tölti majd be a 70-et. A diákok zöme 3-4 helyre adta be a jelentkezését, de volt, aki semmiképpen sem akart lecsúszni a továbbtanulásról és 43 helyen próbált szerencsét.

Így húzzák meg a ponthatárokat

A ponthatárokat a meghirdetett szakokra vonatkozóan állapítják meg a felsőoktatási intézmények elöljárói, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, az Oktatási Hivatal és az Educatio Nonprofit Kft. vezetői, szakemberei, olvasható a felvi.hu-n. Az algoritmus a jelentkezőket - az általuk elért felvételi pontok alapján - szakonként országos rangsorba állítja, majd a legjobb teljesítményű jelentkezőtől kezdve elhelyezi őket az általuk első helyen választott intézménybe és szakra.

Amennyiben egy-egy intézményben az összes hely betelt, akkor az oda első helyen jelentkezett, a jelentkezői összpontszámokból álló rangsor szerint sorra kerülő diákokat már a második jelentkezési helyükre veszi fel a rendszer és így tovább. Ez a folyamat addig zajlik, míg az adott képzési területen, illetve szakon felvettek száma el nem éri az országosan felvehető államilag támogatott keretszámot. Az algoritmus ezután a költségtérítés jelentkezők között dolgozik tovább, akik közül annyit vesz fel, amennyit az intézmény kapacitása enged.

http://index.hu/belfold/2009/07/23/felveteli_pontok/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése