Vége a recessziónak

Az ipari export vezérli a magyar gazdaság növekedését

Az előzetessel hajszálra egyező végleges első negyedéves GDP-adatokat közölt részletes jelentésében a KSH. Miután már a második egymást követő negyedévet növekedéssel zárta a gazdaság, kimondható, hogy hivatalosan is vége a recessziónak.

A bruttó hazai termék az év első három havában 0,1 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, míg a 2009-et záró negyedévénél 0,9 százalékkal volt jobb a magyar gazdaság teljesítménye. Ez egyébként a legjobb adat az uniós tagállamok körében. Az elemzőket is meglepte a gazdaság lendülete, annál is inkább, mert többségük éves szinten 2 százalékos visszaeséssel számolt.

A magyar gazdaság emelkedő pályára állása egyértelműen a kedvező világpiaci folyamatoknak köszönhető. A külkereskedelmünk 70–75 százalékát lefedő Európai Unió gazdasága, ha botladozva is, de lassan nő, s így egyre nagyobb felvevőpiacot jelent a magyar áruk, elsősorban a feldolgozóipar termékei számára.

Az első negyedévben a GDP termelői oldalán a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttes hozzáadott értéke 3,2 százalékkal emelkedett. Ez 0,4 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. Az ágazatok közül előjelet váltott az ipar, amelynek hozzáadott értéke az előző negyedévek egyre mérsékeltebb csökkenését követően ezúttal 3,3 százalékkal nőtt, főként a 4,2 százalékos gyorsulást felmutató, exportorientált feldolgozóiparnak köszönhetően. Ismét lefelé húzta a GDP-t a 8,7 százalékos éves visszaesést elkönyvelő építőipar. A szektor valamennyi összetevője alulmúlta egy évvel korábbi teljesítményét, lakásból például 25 százalékkal épült kevesebb.

Lefelé tart még a szolgáltatóipar is, amelynek bruttó hozzáadott értéke 0,7 százalékkal csökkent, s ezen keresztül 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. A korábbiaknál enyhébb, 3,8 százalékos volt a teljesítménycsökkenés a kereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás területén, ami a még mindig zsenge és egyre gyengülő hazai lakossági fogyasztás számlájára írható.

Említést érdemel még a szállítás, raktározás, posta és távközlés trió 2 százalékkal emelkedő hozzáadott értéke, amit az ipar és az export fellendülése magyaráz.

A GDP felhasználási oldalán a külkereskedelmi forgalom 478 milliárd forintos aktívummal szerepel, részarányát tekintve 2,4 százalékkal járult hozzá a GDP növekedéséhez, amelybe a közösségi fogyasztás 0,5, míg a készletek leépítése 0,9 százalékos plusszal szállt be.

A háztartások végső fogyasztása 4,2 százalékkal csökkent az első negyedévben, 3 százalékponttal lefelé kerekítve ezzel a GDP változását. A háztartások fogyasztási jellegű kiadásai továbbra is visszaesést mutattak, 4,7 százalékos mértékben. A rendszeresen jelentkező kiadások közül az élelmezéssel és a lakhatással kapcsolatosak továbbra is átlag alatti mértékben csökkentek, azt meghaladó volt viszont a közlekedésre fordított kiadások mérséklődése. A közösségi fogyasztás területén 4,4 százalékos növekedés figyelhető meg.

A magyar gazdaság fejlődési pályájára a legmegbízhatóbb előrejelzésekkel szolgáló jegybank is módosítani kényszerült az év egészére szóló növekedési becslését. A februárban még 0,2 százalékos 2010-es visszaesést prognosztizáló MNB június elején közreadott frissített prognózisában a kedvező külső körülményekre hivatkozva 0,9 százalékos növekedésre javított. Elemzői szerint jövőre 3,2, 2012-re 3,9 százalékos lehet a GDP-bővülés, azaz a gazdaság motorja 2011-re érheti el a kívánatosnak tartott fordulatszámot.

Legfrissebb előrejelzésében a fejlett országokat tömörítő OECD 1,2 százalékos idei magyar növekedéssel kalkulál, míg a leköszönt Bajnaikabinet 0,3 százalékos GDP-bővülési jóslattal adta át a kormányrudat.

http://nol.hu/gazdasag/20100610-vege_a_recesszionak