Jobban élünk, mint nyolc éve, de rosszabbul, mint négy éve

A munkanélküliség jelenti ma a legsúlyosabb problémát

Gyakorlatilag egyetlen terület kivételével minden gazdasági mutató azt jelzi, hogy a magyarok jobban élnek ma, mint nyolc évvel ezelőtt. Ahol súlyos a helyzet és rosszabbak a számok, az a munkaerőpiac. A közelmúlt megszorításai és a gazdasági válság következményei miatt az emberek inkább rosszabbul érzik magukat, mint jobban.

A Fidesz szerint ma sokkal roszszabbul élünk, mint a kormányzásuk idején; az MSZP azonban azt állítja, jobban. A közhangulat ma olyan, hogy a többség a jobboldalnak ad igazat ebben a kérdésben. A korábbi évek felelőtlen gazdaságpolitikai döntései miatt az elmúlt években szükségessé vált költségvetési kiigazítás, megtűzdelve egy gazdasági világválsággal, vitathatatlanul az életszínvonal csökkenésével járt. Legalábbis az elmúlt két évben, a számadatok szerint. Ha viszont visszatekintünk egészen 2001-ig, azaz a Fidesz-kormány utolsó teljes évéig, kiderül: szinte minden tekintetben magasabb az életszínvonal, mint akkor volt. Nemzetközi összehasonlításban kevésbé fényes az összkép, mert ha voltak is olyan időszakok, amikor uniós összehasonlításban kiemelkedően nőtt a fogyasztásunk, a végeredmény mégiscsak az lett, hogy leszakadtunk a régió államaitól.

A belpolitikai csatározások terepéről érdemes kitekinteni az Eurostat és a Központi Statisztikai Hivatal adataira ahhoz, hogy reális képet kapjunk az elmúlt évekről. A gazdaság teljesítménye 2008-ra 26 százalékkal haladta meg a Fidesz utolsó teljes kormányzati évének eredményét. A gazdasági válság rontott a képen, de Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa szerint 2001 és 2009 között így is 17 százalékkal nőtt a GDP.

A reálkeresetek eközben 26 százalékkal javultak, ami egyben azt is jelzi, hogy itt a növekedés magasabb volt, mint amennyivel a megtermelt jövedelem emelkedett – ez nem jelent jót a gazdasági álmoskönyvek szerint. Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese hozzátette: a versenyszférában kiegyenlítettebb volt a bérnövekedés, a nagy ingadozások a közszférában voltak. Szerinte egy megalapozott, de tartós emelkedés az érintettek és a nemzetgazdaság számára is hasznosabb lett volna, mint a „húzd meg – ereszd meg” politika.

A háztartások fogyasztási kiadásai 19 százalékkal nőttek ebben az időszakban, a végső fogyasztásuk (amelyben benne vannak az olyan természetbeni juttatások, mint az ingyenes oktatás vagy az egészségügyi ellátás) 16 százalékkal emelkedett – folytatja Petschnig Mária Zita. A nyugdíjak a rendszerben történt változtatások, illetve a 13. havi járandóság elvonása ellenére is megőrizték, sőt növelték reálértéküket – állítja a közgazdász. A jövedelemmutatók 2001 és 2009 között hektikusan mozogtak, attól függően, éppen milyen gazdaságpolitikát folytatott a kormány. Megugrott a reálkereset és a fogyasztás 2002–2003-ban, aztán 2004-ben megszorítások jöttek, ami lassította a növekedés ütemét. A következő évben megint lazított a kormány, amit 2007-ben kiigazítás, 2009-ben pedig a gazdasági válság követett. Az utóbbi években tehát valóban a kedvezőtlenebb folyamatok domináltak. Ezért van az –mondja PetschnigMária Zita –, hogy az emberek nem hiszik el, hogy valóban jobban élnek, mint nyolc évvel ezelőtt.

A felsorolt adatok alapján a Fidesz 2006-ban teljesen megalapozatlanul kampányolt azzal, hogy rosszabbul élünk, mint négy éve – állítják a szakértők. Most, újabb négy év után azonban ez már igaz állítás lenne – 2006-tal összevetve. Nyolcéves távlatban azonban a statisztikai adatok alapján egyértelmű, hogy ma magasabb az életszínvonal, mint 2001-ben volt – mondta Karsai Gábor. Ugyanakkor sokkal jobban is élhetnénk, ha 2001–2006 között az egymást követő kormányok nem folytattak volna elhibázott gazdaságpolitikát – tette hozzá.

Miközben ebben az időszakban még 37 százalékkal nőtt a fogyasztás, 2007–2010 között már nagyjából 10 százalékkal csökkent. Nemzetközi összehasonlításban nézve látszik, hogy a magyar végső fogyasztás nem mozgott együtt az aktuális trendekkel: 2000–2005 között éves átlagban nálunk 5,5 százalékkal emelkedett, míg az EU-27 csoportban 2, az EU-15-ben 1,9, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban 3-4 százalékos volt a növekedés. Gyakorlatilag az egész EU-t leelőztük, olyan mértékben növeltük a fogyasztásunkat.

Mostanra fordult a kocka: az Európai Bizottság becslése szerint 2005–2010 között Magyarországon éves átlagban 1,7 százalékkal esik a fogyasztás, miközben máshol emelkedés van, az EU-27-ben 1, az EU-15-ben 0,9, az előbb említett régióbeli országokban pedig 2-4 százalékos. A számok egyben azt is mutatják, hogy az EU átlagához ugyan közelítettünk, a régiótól azonban lemaradtunk – mondja Karsai Gábor.

Azt, hogy mennyire élünk jól vagy rosszul, mutatják a lakáskörülmények is. Mint azt Petschnig Mária Zita mondta, annak ellenére, hogy az évek során mind a szociális támogatások, mind a hitelezés terén szigorítások voltak, 2001-ben a használatba vett lakások száma 28 054 darab volt, 2009-ben már 31 994 darab. A száz lakásra jutó lakosok száma a 2001-es 251-ről 233 főre csökkent. A szakértők megemlítik, a lakástámogatási rendszer nem azt a réteget célozta, amelyik igazán erre a segítségre szorult volna, ezért hatékonysága megkérdőjelezhető. A lakások felszereltsége javult a vizsgált időszakban – teszi hozzá Petschnig Mária Zita. A közcsatornára rákötött otthonok száma 2001–2008 között 800 ezerrel nőtt, a vezetékes gázt használóké 2,899 millióró 3,292 millióra növekedett. Emelkedett a havi fajlagos villamosenergia-fogyasztás is, 176 kWh-ról 186 kWh-ra.

Van valami, ami azonban egyértelműen romlott – mondják a kutatók. A munkaerő-piaci összkép. Míg 2001-ben 234 ezer munkanélküli volt Magyarországon, a munkanélküliségi ráta pedig 5,7 százalékos volt, addig tavaly 420 ezren voltak állás nélkül, a ráta pedig egekbe szökött, és elérte a 10 százalékot (idén február végére pedig 11,4 százalékra ugrott). A regisztrált munkanélküliek száma 342 ezerről 564 ezerre emelkedett. A foglalkoztatottak száma 2006-ig 1,6 százalékkal nőtt, a 2001-es 3,868 millióhoz képest tavaly év végére azonban 3,781 millióra csökkent. Az alkalmazásban állók 2001-ben 2,72 millióan voltak, tavaly már csak 2,66 millióan. Ebben az esetben is voltak jobb időszakok, 2006-ig ugyanis 2,5 százalékos növekedés volt.

Abban, hogy ilyen felemásan sikerült az elmúlt nyolc év, a kormányok mellett a jegybank felelősségét is firtatják a szakemberek, kiemelve, hogy a lakosság elképesztő mértékben eladósodott devizában, illetve hogy az emberek, valamint az állam is többet költött, mint amire lehetősége lett volna. – Az alapvető felelősség azonban a politikáé – mondja Petschnig Mária Zita. A szocialisták szerinte hibáztak, amikor nem készítettek leltárt 2002-ben, a hatalom átvételekor, így fogalmuk sem volt, meddig nyújtózkodhatnak. Így születhetett meg a kétszer száznapos program, amelynek a mai napig nyögjük a terhét. Összességében az elmúlt nyolc évet inkább a tehetetlenség, az ad hoc ötletek jellemezték, mintsem kiszámítható gazdaságpolitika, amelyben a vállalkozások és a családok is biztonságosan tervezhetnek – jelentette ki Petschnig Mária Zita.

http://nol.hu/gazdasag/20100407-jobban_elunk__mint_nyolc_eve__de_rosszabbul__mint_negy_eve