„Kivételes tehetségű, elbűvölő ember volt, tüneményes, varázslatos pacák. Az első pillanatban tudott mindent” – mondta Törőcsik Mari Soós Imréről, aki nyolcvan éve, 1930. február 12-én született.
Nyolcgyermekes koldusszegény balmazújvárosi parasztcsaládból származott, az öt elemi után cselédnek állt. A legenda szerint már a legelőn színházat játszott társainak, és egy, a szél által eléfújt hirdetés hatására jelentkezett a főiskolára. A fővárosban többször eltévedt, a csizma feltörte a lábát, végül mezítláb szavalta el Petőfi Szülőföldemen című versét. (Rendes nadrágot és cipőt Gobbi Hildától kapott.) Ösztönös tehetség volt, és már a főiskola alatt filmezett. 1949-ben az első magyar színes film, a Lúdas Matyi címszerepében robbant be; a Karlovy Vary-i filmfesztiválon megkapta a legjobb férfialakítás díját. Rekedtes, jellegzetes hangja, ízes beszéde, természetes játékstílusa, kiváló emberábrázoló készsége a legjobbak közé emelte. A gyorsan jött népszerűséget nehezen dolgozta fel, műveltségbeli hiányosságai miatt gátlásai voltak, nehezen szokott hozzá a nagyvárosi élethez.
Az első igazi csalódás akkor érte, amikor tanulmányai végeztével nem szerződhetett a Madách Színházba, hanem Debrecenbe küldték. Az ott töltött három év alatt rengeteget ingázott, mert a fővárosban filmek sora várta (Kiskrajcár, Ifjú szívvel, A harag napja, Liliomfi). Igazán otthon sohasem érezte magát a vidéki nagyvárosban, de parádés alakításokkal örvendeztette meg a közönséget, játszott a Fáklyalángban, zenés-táncosi tehetségét villantotta meg a Mágnás Miskában, majd Rómeó lett – a szerepet vidéken addig csak szépfiú bonvivánok játszották. 1954-ben megkapta a Jászai-díjat, a következő évben forgatta a Körhintát Fábri Zoltán rendezésében. A Sarkadi Imre novellája alapján született filmben legendás szerelmespárt alkottak a pályáját ekkor kezdő Törőcsik Marival. Ezután érte a második nagy csalódás, mert hiába nevezte a nemzetközi sajtó „a magyar Gérard Philipnek”, nem vitték ki a film cannes-i premierjére. 1955-től volt a Madách Színház tagja, itt került közeli barátságba Dajka Margittal és Kiss Manyival, akik anyai szeretettel gondoskodtak róla.
Ekkor már számos irigye volt, akik kikezdték, még tehetségét is megkérdőjelezték. A megfáradt, kételyek gyötörte Soós Imre az alkoholban és a gyógyszerekben keresett vigaszt, alig evett, rengeteget dohányzott, fizikuma megromlott. Szerelme, Ferrari Violetta 1956-os külföldre távozása után öngyilkosságot kísérelt meg, majd idegösszeroppanással kórházba került. Orvosa – és hamarosan felesége – némi javulást ért el nála, a színész így újra dolgozni próbált. Szerepálmát, a Hamletet soha nem játszhatta el, halálakor Shakespeare-kötete Hamlet híres monológjánál állt nyitva. Soós Imre és felesége 1957. június 20-án halt meg gázmérgezésben, a század egyik legnagyobb színészegyénisége alig 27 éves volt. A hivatalos vizsgálat öngyilkosságot állapított meg, de felmerült a véletlen baleset gyanúja is.
A tragikus sorsú zseni életét dolgozza fel Hubay Miklós Tüzet viszek című drámája és Müller Péter Részeg józanok című regénye. Körhinta című filmjére emlékeztet körhintás szobra az új Nemzeti Színház parkjában, 2001-ben nevével díjat alapítottak a pályakezdő színészek számára.
http://www.mno.hu/portal/694634
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése