Rejtélyes tulajdonostársai vannak a magyar államnak Buda egyik legértékesebb ingatlanegyüttesében. A Millenáris Park üzemeltetőjének és tulajdonosának összevonása feltehetően az ő színre lépésüket készíti elő.
Napokon belül valósággá válhat a bennfentesek többéves jóslata, hogy az, amit Millenáris Parkként ismert meg a főváros, az voltaképpen a budai oldal egyik legértékesebb részét érintő nagyszabású ingatlanüzlet előkészítése volt. Erre utal legalábbis, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) a közeljövőben meghirdeti a komplexumhoz a tulajdonos Kisrókus 2000 Kft.-n keresztül kötődő, vele szomszédos 2,5 hektáros ingatlant, a Gazdasági Minisztérium egykori, Margit körúti irodaházát és a mellette fekvő parkolót. Mindezt azután, hogy az MNV úgy döntött, az ingatlantulajdonos Kisrókust beolvasztja a programszervező Millenáris Tudományos Nonprofit Kft.-be (HVG, 2009. június 27.).
A fúzió – amit a költségvetési források kímélésével indokoltak a HVG-nek az MNV-nél – alkalmasint bonyodalmakba ütközhet. A Kisrókus cégirataiban például az szerepel, hogy törvényességi felülvizsgálati eljárás folyik ellene, aminek részleteiről azonban sem a bíróság, sem a cég, sem a tulajdonos nem adott információt. Bonyolítja a helyzetet, hogy a Kisrókus csaknem 800 millió forinttal tartozik a szintén állami érdekeltségű Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-nek (MFB). Annak idején a HVG értesülései szerint 1,5 milliárd forintot vett föl a Jövő Háza kiállításra – noha a futurisztikus tárlatot a Millenáris szervezte, a kiállítás épületeinek kicsinosítása állítólag a Kisrókus feladata volt –, csakhogy az összeg mintegy felét nem tudta határidőre kifizetni. Úgy tudni, azzal érveltek a Kisrókus vezetői, azért nincsen pénzük, mert az MNV nem hajlandó dobra verni semelyik ingatlanukat sem, vagyis a késedelem nem az ő hibájuk. Ezt az ügylet harmadik állami szereplője, az MFB a jelek szerint benyelte, a második meghosszabbítás utáni lejárat 2009. december közepe.
Sőt MNV-s források szerint a bank igazgatósága az áldását adta a tervezett fúzióra is, vagyis arra, hogy adósuk beolvadjon egy, 2008 végén még több mint félmilliárd forint negatív saját tőkével rendelkező cégbe (a jóváhagyást a Pénzügyminisztérium még megtorpedózhatja, döntés lapzártánk után várható). Minderre magyarázat lehetne, hogy a bank fedezete nem a kultúrkomplexum soványka működési bevétele, hanem az ingatlanvagyon, csakhogy egyiken sem szerepel a bank jelzálogjoga – igaz, a kölcsönre a kormány állami garanciát vállalt.
Olyan adat ugyanakkor föltűnik a Kisrókus-ingatlanok tulajdoni lapján, amelyből arra lehet következtetni, hogy a cég – dacára a több mint 10 milliárd forinton nyilvántartott vagyonának – nem éppen a hitelezők álma. 2005–2007 között az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) táblázta be az egyik ipari műemlék ingatlant 1,4 milliárd forint és járulékai erejéig. Ez a hátralék részben a mostani fúziós partnerrel fenntartott jogviszonyból eredt. Az Orbán-kormány idején, 2000–2002-ben az akkor még kht Millenáris ingyen használta a Kisrókus ingatlanjait, így az APEH jogtalannak minősítette, hogy visszaigényelte a beruházások áfáját. A viszonyt azóta piaci alapra helyezték, de voltaképpen csak papíron. A Millenáris késlekedett a bérleti díj fizetésével, tavaly például több mint 400 millió forinttal volt adós.
Bonyolítja a helyzetet, hogy a most értékesíteni tervezett egykori minisztériumi épület – amelyet jelenleg is főképp közhivatalok, például a Közbeszerzések Tanácsa, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a munkaügyi felügyelet, az energiahivatal bérel – tulajdonviszonyai sem a legkedvezőbbek. Az ingatlan ugyanis osztatlan közös tulajdonban van, ami általában elriasztja a potenciális vevőket. Kivéve, ha az érdeklődők esetleg maguk az elővásárlásra is jogosult tulajdonostársak, vagy legalábbis azokhoz kötődnek. A Margit körút–Mammut–II. üzletközpont–Fény utca–Kis Rókus utca által határolt Rózsadomb alji ingatlanban a Kisrókus tulajdonostársa egyrészt a magyar állam, másrészt egy bizonyos Chem-Deal Kft. Utóbbi két ciprusi cég tulajdonában áll, ám alapítója volt Bessenyei Zoltán, az egykori Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. volt, a Tocsik-botrány miatt indult büntetőügyben elítélt igazgatósági tagja, illetve az általa vezetett BMZ Kft.
Hogy valójában kik lehetnek a ciprusiak, az a dolog jellegénél fogva talány. Némi támpontot azonban adhat, hogy a Wallis Zrt. 2006-os éves jelentésében a csoport által eladott cégek között szerepel a Chem-Deal, illetve hogy a kft 2005–2006-os – szintén ciprusi – tulajdonosa a beszédes Mammut Proxy Ltd. nevet viseli. Márpedig ha létezik érdekkör, amelynek jól jönne a Kisrókus-ingatlan, az a szomszédos bevásárlóközpont, feltéve hogy a kerület vezetése rábólint a már jelenleg is gigantikus, a környezetébe nem illeszkedő pláza további terjeszkedésére.
http://hvg.hu/hvgfriss/2009.28/200928_KESZuLo_INGATLANuGYLET_A_MILLENARISNAL_Mani.aspx
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése