A gazdasági válság csak a galgahévízi ökofarmot nem érinti, mivel állításuk szerint a nyolcvanas évek vége óta erre készülnek. Saját tejük, sajtjuk, húsuk van, és tavaszra átadják az ökofalut is, ami energiatakarékos és olcsó lesz.
Jelenleg négy család él a Galgahévíz melletti ökofarmon, de további öt családi ház épül, és a 16 lakásos társasház 8 lakása is elkelt. A két utóbbi csoport beköltözése tavaszra várható. Cél, hogy mintegy 20 család beköltözése után a helyi gazdaság megteremtésére koncentráljanak, miközben tovább folyhat a benépesülés a 60 családos befogadóképesség eléréséig.
"Ha egy emberléptékű közösség tudatosan szervezi saját gazdasági tevékenységét, akkor csupán a közösség saját valódi szükségleteinek ellátásával az aktív korú tagjainak 65 százaléka számára biztosítható megélhetést jelentő foglalkozás" - állítja nemzetközi kutatásokra hivatkozva az M3-astól nem messze épült ökofarm igazgatója, Varga Géza. Ha a termékeiket képesek eladni a közösségen kívül, akkor akár további 20 százalékos foglalkoztatást is képesek biztosítani.
A legfontosabb mégis az, hogy az emberek a fogyasztási szokásaikat a valódi szükségletek szintjére tudják csökkenteni, mert az évente újabb plazmatévének nem sok értelme van. Varga azt bizonyítja, hogy egy jól megszervezett helyi közösségben erre nincs, vagy sokkal kevésbé van szükség, és működtethető a rendszer.
A mezőgazdaság mellett a bevételeik 40-50 százalékban építőipari tevékenységek adják, például a farmon munkálják elő az ökofaluhoz szükséges faanyagokat.
Túlélni a gazdasági válságot
A nyolcvanas évek közepén egy építészekből, vidékfejlesztőkből, agrárfoglalkozásúakból, orvosból és más egészségügyi dolgozókból álló 25-30 fős baráti társaság találta ki, hogy a Kubai-Magyar Barátság Termelőszövetkezet helyén beindít egy igazi ökofarmot, olyat, amilyenről az igazgató csak tanult a hetvenes években Svédországban. Egyet tudtak: a korlátlan növekedés nem fenntartható, ezért mindent meg kell tenniük egy olyan helyi gazdaság megteremtéséért, amelyik sokkal kevésbé van kiszolgáltatva a növekedési kényszernek, a globális piacnak, ami a jelenlegi gazdasági helyzetet jellemzi.
A terv a következő volt: először a helyi mezőgazdaságot kellett megerősíteni, és részben átalakítani, később ehhez elkezdték építeni az ökofalut, aminek lakásait folyamatosan adják át tavaszig, végül a harmadik ütemben az ökofalu lakói kezdenek el dolgozni az ökofarmon, és a helyi gazdaság más ágaiban, mint az építészet, az energiaellátás, az élelmiszer-feldolgozás, szociális gondoskodás, adminisztratív feladatok, nemzetközi projektek, turizmus. Így teljesen zárt, a piactól független közösséget hoznak létre Galgahévízen.
Hónaljig a tehénben
Az éppen a farmon dolgozó állatorvos szerint alapvetően nem különböznek az itteni megoldások a máshol ismertektől, de az biztos, hogy könnyebben ivarzanak, kevesebb a kényszervágás egy átlaggazdasághoz képest, ahol 15 százaléka a teheneknek megbetegedés miatt kerül évente kivágásra. Az állatorvos, miközben a hónaljáig felnyúlt egy üszőnek, az alapvető különbségre is rámutatott: a gyógyszerezés jóval kisebb arányban fordul elő az ipari nagyüzemben alkalmazottnál.
De a legjobb az, hogy a fejés után a tőgymeleg tej rögtön egy csövön keresztül folyik át a fal másik oldalán található tejfeldolgozóba, ahol 300-400 liter tejet rögtön feldolgoznak. Itt találkoztunk Panni nénivel, aki éppen elkészült a szombat hajnali piacra szállítandó sajtokkal. Úgyhogy kóstolót tartottunk: a tejföl olyan kemény volt, amit csak hírből ismertem, a kanál beletört.
Az ökofarmon nem használnak vegyszereket, az állatok is harmadannyi gyógyszert kapnak, mint ipari tartásban élő társaik, illetve a mosogatást mosószódával oldják meg a zöldségfeldolgozóban. Erről egy modellismerősöm jut eszembe, aki 15 éve sima csapvízzel mos hajat. Jelenleg 100 szarvasmarhát, mangalicákat, kecskéket, juhokat tartanak, pont annyit, amennyiből eltartható a gazdaság által foglalkoztatott 35 ember. A biocuccokat Budapesten és a faluban adják el a már bejáratott vevőkörnek.
Falut alapítani
A farmtól pár percre a domb tetején a 8,6 hektáros területen készül az ökofalu: 16 lakásos sorház (40 és 90 négyzetméteres lakásokkal) és több családi ház épül a 40 építési telken. 50-60 családnyi férőhelyből jelenleg 15-18 ház van eladva. Az ökfaluban megvásárolható telkek négyzetméter ára a 2008-as árakon 4250 forint, az ökotechnológiával megépített ház átlagos igényszinten 155 ezer forint/négyzetméter. A sorház lakásnégyzetméter ára kulcsrakész állapotban a telekrésszel együtt a 2008-as áron bruttó 195 ezer. A házakat a ház alapjából kitermelt földből készített téglákból készítik helyben, percenként három vályogtéglát tud készíteni a gép, ami nagyon jól tárolja a hőt, de a dupla téglasor közé szalmát tesznek, ahogy ezt a 17-18. században is tették. Az embereket vonzza a természet, a nyugalom, mert itt még az is előírt, hogy nem szabad fűnyírót használni a zajszennyezés miatt, helyette fűnyíróbirkákat terelnek ide.
Varga Géza tavaly karácsony óta él itt a családjával, A körülbelül 100 négyzetméteres ház fűtési költsége - mivel az ökotechnológiával helyi anyagokból épült – mindössze 8 ezer forintba kerül egy januári hónapban. A hasonló nagyságú ház gázszámlája lenn a faluban ugyanakkor 38 ezer forint volt. Fűtőanyagként hasábfát, mint megújuló energiát használnak. A saját energiaerdő telepítését 2007-ben kezdték. Az energiaerdő nem az ökofalu melletti különleges, sci-fi-s drótháló-rengeteg, hanem akácfák, amiből itt van elég.
Önmagunk felszámolása
"A jelenlegi GDP-ben mért gazdasági rendszerünk a minden évben hozzáadódó néhány százalékos növekedésével (jó esetben, mert jövőre csökkenésre számítunk) egy exponenciális vagyis gyorsuló növekedést jelent" - mondja Varga Géza. Egy zárt rendszeren belül, amilyen a Földünk is, nem lehetséges egy alrendszer exponenciális növekedése anélkül, hogy az ne élné fel az alapját jelentő erőforrásait. A gazdaság is egy ember által létrehozott alrendszere bolygónknak, tehát annak összeomlása féktelen növekedése miatt elkerülhetetlen. Ahogy ezt most látjuk is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése