2009. január 30., péntek

"Minden elkövető cigány volt" - állítja a főkapitány


"Legfeljebb pénzintézetet vagy benzinkutat rabol ki magyar, minden más rablás viszont az ő részük" - közölte a miskolci rendőrkapitány.

"Valamennyi bűncselekmény, valamennyi elkövetője cigány volt" - ezt Pásztor Albert a Miskolci Rendőrkapitányság vezetője mondta azon a péntek délelőtti sajtótájékoztatón, ahol lopás- és rablássorozatok felderítéséről számolt be. Az elmúlt 2 hónapban több járókelőt is utcai rablók támadtak meg Miskolcon. Táskákat, mobiltelefonokat, pénztárcákat vettek el a megtámadottaktól.

A Független Hírügynökség tudósításából azonban nem derül mi, milyen összefüggésben nyilatkozott a főkapitány elkövetők etnikai hovatartozásáról.

"Összesen 8 ilyen utcai támadásban kellett intézkednie kollégáinknak" - jelentette be péntek délelőtti sajtótájékoztatóján Pásztor Albert, miskolci rendőrkapitány. "Buszmegállókban, járdán támadtak meg járókelőket. Az elkövetők sok esetben erőszakot is alkalmaztak. Volt, akit kézzel, volt, akit bottal ütöttek le. Az utcai támadásokkal összefüggésben 11 főként huszonéves elkövetőt vettek őrizetbe kollégáim."

"Azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy a közterületi rablások - amik ilyen erőszakos jellegű rablások - elkövetői cigány emberek. Igazából Miskolcon azt kell, hogy mondjam, hogy legfeljebb pénzintézetet vagy benzinkutat rabol ki magyar, minden más rablás viszont az ő részük" - nyilatkozta a Független Hírügynökségnek Pásztor Albert.

Az utcai támadásokkal összefüggésben őrizetbe vettek között 3 gyermek-, 3 fiatalkorú és 5 felnőtt van. Legtöbben már voltak büntetve hasonló jellegű bűncselekményekért.

http://www.hirszerzo.hu/cikk.minden_elkoveto_cigany_volt_-_allitja_a_fokapitany.96014.html

2009. január 29., csütörtök

Magyar skizo: úgy csalunk adót, hogy közben elítéljük


A Nagymagyarország-matricán túl is létezhet magyar identitás
Lehet a "mi a magyar" kérdésről posztkádárista lózungok és neoszittya szóvirágok nélkül is beszélni. Ez az üzenete a Kommentár folyóirat, illetve a Reakció, a Konzervatórium, és a Jobbklikk blogok által szervezett Konzílium nevű találkozónak. Az "újjobbos” címkével illetett közösség második nyilvános találkozóján Kopp Mária pszichológus, Ablonczy Balázs és Romsics Gergely történészek beszélgettek a magyarság lepusztult lelkiállapotáról és lehetséges kiutakról.
A Reakció, a Kommentár, a Konzervatórium és Jobbklikk egyaránt jobboldali és konzervatív orgánumok. Abban azonban különböznek a többi, önmagát hasonlóképpen meghatározó sajtóterméktől és azok körétől, hogy az általuk képviselt nézetek az egyszeri MSZP-szavazókon kívül a tarsolylemezes "hazafiak" és a Rákay Philip humornapalmjaitól hanyatt vágódó Fidesz-törzsbázis számára is többnyire nehezen emészthetőek.

Az egymással erős átfedésben lévő négy társaság a blog, illetve papíralapú létezés mellett immár élőben is igyekszik maga köré közösséget építeni. A tavaly év végén nagy érdeklődéssel kísért első ilyen összejövetelből inkább csak kölcsönös vállveregetés lett. A Fidesz-független hangvételt pedig némiképp árnyalta Navracsics Tibor Jobbklikk-szerző, civilben Fidesz-frakcióvezető jelenléte, és a vele folytatott, amúgy nem Fidesz-színvonalú társalgás.

A szerdán este megrendezett második alkalom viszont a jobboldalon különösen neuralgikus, egyben neurotikus témaként kezelt nemzeti kérdésbe tenyerelt. Két történész, Ablonczy Balázs és Romsics Gergely, illetve Kopp Mária pszichológus a lerobbant magyar lelkiállapot okairól, illetve az ezzel összefüggő nemzeti identitás lehetséges újrafogalmazásáról beszélgettek.

Nemzeti konszenzus az adócsalásról

Kopp Mária a nyolcvanas évek óta vizsgálja a magyarság lelkiállapotát. Nemzetközi összehasonlításokkal végzett kutatásai igazolják a népszerű identitásválság-elméleteket. A pszichológusnő szerint a nemzetközi összehasonlításban példátlan értékhiánnyal küzd a magyar társadalom. A lakosság hetven-nyolcvan százaléka senkiben nem bízik, nem lát közös célokat és értékeket. Az elvárások és a valóság közt is hatalmas a különbség: a magyarok hatvanhat százaléka szerint az adócsalás bűn, ám nyolcvan százalék mégis adót csal.

Az értékek ugyanakkor, még ha elérhetetlennek is látszanak, a legtöbb magyar számára mégis léteznek. A súlyos érték és identitásválsággal küzdő magyarok nyolcvankilenc százaléka büszke a saját magyarságára. Ez kiemelkedően magas arány, megelőzi például a Kárpát-medence más népeit.

A büszkeség ellenére láthatóan nincs működő közös magyarságtudat. Ennek sok jobbos számára kézenfekvő bizonyítéka a kettős állampolgárságról tartott szavazás csődje, a "december 5-szindróma". Romsics Gergely szerint ugyanakkor korábban sem voltak kizárólagos nemzeti öndefiníciók, általában több értelmezés létezett egyszerre. Ma sem lehetne kizárólagosan definiálni a "magyar" jelentését. Arra viszont lehetne törekedni, hogy a magyarsággal kapcsolatos bizonyos kérdésekben a társadalom többsége számára elfogadható konszenzusok szülessenek.

Ablonczy Balázs szerint is többféle értelmezése van a magyarságnak. A Frei Dosszié-jellegű populáris önkép ma is olyan, zömmel pozitív jellemzőket mutogat, mint a talpraesettség, a világ minden táján helytállás és a vendégszeretet. Ugyanakkor a szellemi elit körében a Széchenyi István-féle beborult pesszimizmus az uralkodó.

Kádár, napjaink legbefolyásosabb politikusa

A főbűnös nem meglepő módon a "nemzetietlen" Kádár-rendszer. A kelet-európai szocializmusokban mind volt nemzeti jelleg, míg a magyarban egyáltalán nem. Ablonczy Balázs mindezek okát a Kádár-rendszer alapjaiban látja: az orosz csapatok jelenlétéről tabu volt beszélni, ami összefüggött a nemzeti szuverenitás kérdésével. A szomszéd országokkal való konfliktuskerülés miatt nem volt téma Trianon, így a határon túli magyarság sem. Ablonczy szerint ennek köszönhető például az, hogy sokan magyarul jól tudó románnak tartják az erdélyi magyarokat.

A nemzeti öntudat helyett a jólét és a fogyasztás viszonylagos szabadsága tartotta össze a népet Kádár idején. Kopp Mária szerint emellett a "kiskapuzás" is, mely a rendszer tökéletlenségének kivédésére kialakult, egymás svindlijeit elnéző össznépi játékká vált.
Ha a kommunistákra kenjük, attól nem biztos, hogy megoldódnak a problémák. Ezt Doncsev András, az est Jobbklikkes moderátora vetette fel, aki szerint hasonlóképp pótcselekvés a Nagymagyarország-matricák ragasztgatása is. Ablonczy Balázs szerint az ilyen pótcselekvéseket lehet rosszallni, de nem lehet őket megtiltani. A határon túli magyarok ügyét ugyanakkor "le kellene választani Trianonról". Meg kellene értetni, hogy nem a Trianonozás-matricázás lesz az, ami az ő sorsukat jobbra fordítja.

Romsics Gergely ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy míg a magyar társadalom egyes részeinek a kommunizmus és a holokauszt a máig élő trauma, jelentős társadalmi rétegek pont azt nem tudják feldolgozni, hogy a rendszerváltás után újra visszaestek abba a szegénységbe, amiből a bűnbaknak kikiáltott Kádár-rendszer nyújtott kitörési lehetőséget.

Magyar multikulturalizmus

Ezekből a feldolgozatlan traumákkal járó, sarokba szorítottság-érzésekből erednek a matricázáshoz hasonló pótcselekvések - vélte Kopp Mária, aki úgy látja, a határon túliak esetében ezek helyett segíthetne például egy magyar és nem magyar kisebbségek jogait egyaránt felkaroló kisebbségvédelmi politika felvállalása. A pszichológusnő szerint példa és lehetséges kiút a klasszikus XIX. század végi nemzeti liberális eszme nyitott, toleráns magyarság-fogalma. Ennek értelmét és értékét pont az adta, hogy mindenki lehetett magyar, másik identitásának feladása nélkül.

A jövő várhatóan amúgy is a többes identitásoké lesz. A radikális jobboldalon népszerű "mindenkinek csak egy hazája van" elvvel ellentétben példák is mutatják, hogy létezhetnek többes identitások, határon innen és túl. Ablonczy Balázs szerint a magyar identitás "sem lesz már a régi": a szlovákiai magyarok jelentős része például büszke a szlovák állampolgárságára.

Kopp Mária ugyanakkor úgy véli, a többes identitások segíthetnek feloldani az egymást feszítő nemzeti és kisebbségi ellentéteket. Az átjárható határok által élénkülő kulturális-gazdasági kapcsolatok is ezt segítik: Ablonczy Balázs szerint az utóbbi időben történt kevés jó dolog közül az egyik egyértelműen a schengeni határnyitás volt.

http://www.hirszerzo.hu/cikk.magyar_skizo_ugy_csalunk_adot_hogy_kozben_eliteljuk.95860.html

2009. január 28., szerda

Látó segítségét kérte a volt villalakó!


Molnár Anikóra egy férfi tett rontást

Az egykori villalakó már megszokta, hogy mióta ismert személyiség, kap hideget-meleget - Molnár Anikó azonban végre szeretne boldog párkapcsolatot, s ezért mindent megtesz.
A Való Világ után került reflektorfénybe, immár hat éve Molnár Anikó - S bár már egy show keretén belül is próbálkozott, eddig nem talált rá a nagy Őre. Mostanság sokat foglalkozik teste és lelke erősítésével, hisz a földön túli erőkben is.

Látó segítségét kérte, hogy megtudja jövőjét és múltbeli sikertelenségei okát. A látó szerint rontás volt Anikón, melyet egy férfi tett rá, ő viszont most megszabadította tőle, s biztatta: még idén bekopogtat hozzá a várva-várt szerelem. A sztár nemrég szerepet vállalt egy rap videoklipben is: Mr. Bustával dolgozott együtt - mesélte az Epizód magazinnak.

Molnár Anikót hosszabb ideje bosszantotta nemcsak az, hogy nem talál rá az ideális férfira, de az emberek nagy része félreismeri őt.

Ez véleménye szerint főként a médiának köszönhető. Nem sokkal a Való Világ show után a Nagy Ő főhőseként jobbnál-jobb pasik közül válogathatott, s olyan világot teremtettek köré, amelyben sosem élt.

Anikó elmondása szerint míg a műsorban Jaguárt vezetett és drága Dior ruhákban járt, ő valójában nem engedhet meg magának ilyesmit, mindez csak a műsorkészítők ötlete volt.

A hétköznapokban Suzukit hajt és nincs pénze borsos árú holmikra. A sztár úgy érzi, kialakult pánikbetegségének is részben az az oka, hogy nem szereti a közeget, amelyben él.

Molnár Anikó régóta vágyik a szerelemre és családot szeretne - de csak akkor szülne, ha megtalálja az igazit.

Nyáron még úgy nyilatkozott, jelenleg sem férjre, sem gyermekre nem vágyik, de ha végre összejönne a nagy szerelem, valószínűleg nem habozna.

http://bulvar.ma.hu/tart/cikk/d/0/35493/1/bulvar/Molnar_Anikora_egy_ferfi_tett_rontast

2009. január 27., kedd

A politikusbűnözés fokozódik


Pártállami zsargonban fogalmazva: az erzsébetvárosi ingatlanpanama hatása begyűrűzött a szomszédos kerületbe. Illetve – Virág elvtárs után szabadon – a politikusbűnözés fokozódik.
Míg a VII. kerületben „csupán” egyik-másik városatya bukhatott orra a kenőpénzek banánhéján, addig Terézvárosban egész frakciókat rabosítottak. Ami jogtörténeti kuriózumként talán a rekordok könyvébe is bekerülhet. Ha cinikusak akarunk lenni: az SZDSZ-képviselőcsoport nem elégedett meg azzal, hogy liberálisként propagandaszinten híresztelje, miszerint az állam (jelen esetben önkormányzat) a legrosszabb gazda. Saját kezűleg, tettlegesen demonstrálta is. A szociknál pedig bebizonyosodni látszik a kádári időkben terjedő vicc parafrázisa. Jelesül, hogy demokráciában minden köztulajdonú vagyontárgy a dolgozó népé. Amit választott képviselőnek zsebén át értékesít.

Félretéve a vicceket: a magyarországi ingatlanvagyont a Rákosi-korszakban legalizált rablásként államosították. S úgy tűnik, most politikailag fedezett bűncselekmény-sorozat keretében privatizálják. A dualizmus és a Horthy-korszak idején épült belvárosi magánbérházak egyik részét már a Sztójay-kormány zsidóüldöző „árjásításának” folyományaként elvették a tulajdonosaiktól. Utána pedig a kommunista diktatúra államosítása faji diszkrimináció nélkül, „igazságosan” mindenkit jogfosztott állapotba helyezett. A rendszer ingatlanvagyon-kezelői szakpolitikájára a lassú, de biztos rohadás volt jellemző. Tőkehiány miatt a történelmi városmagot az elhanyagoltság uralta. A Monarchia évtizedeiben felépült paloták, sarokházak patinás falait golyónyomok, graffitik, korom- és füstfoltok borították. Nemhogy felújításra, állagmegóvásra sem igen futotta. Amit a városfejlesztési pénzekből nem lopott el a későkádári tanácsbürokrácia, az elfolyt a pazarló, vízfejű apparátusok eresztékei közt.

A rendszerváltás után nyilvánvaló volt, hogy a városképi, építészeti, műemléki értéket jelentő házak tisztességes helyreállítása magántőke nélküli elképzelhetetlen. És az is benne volt a pakliban, hogy a magánosítás sem lesz paragrafusilag korrekt. Az áron aluli tranzakciókat a mindenkori, ügyeletes helyhatóság rendszerint azzal védi, hogy a magasabb ár legfeljebb a könyv szerinti beárazás. A piaci érték ennél jóval alacsonyabb. Nehezíti a dolgot, hogy az ingatlan-értékbecslők hitelességénél talán csak a használtautó-kereskedők szavahihetősége rosszabb. Nem arról van szó, hogy feltétlenül alkatilag becstelenebbek, mint a többi mesterség képviselői. Egyszerűen azért van így, mivel egy ingatlan forgalmi értékét rengeteg – állandóan változó – tényező befolyásolja. Így könnyen „becsúszhat”, hogy az szakértő lefelé (vagy épp felfelé) téved pár milliót. (Netán jóval többet is.) S mivel az önkormányzati ingatlaneladásoknál szokásos leárazásoknál sem az értékesítő vagyonkezelő, se a „mázlista” vevő nem tiltakozik a dolog ellen, bonyolult a visszaélés maradéktalan feltárása. Ilyenkor kell egy hivatalos (korrektnek tűnő) árbecslés. S mindig akad, aki jó pénzért csak annyit kérdez: mennyiről szóljon a papír? A házat töredékáron elpasszoló köztulaj pedig játszhatja a naiv, rászedett ügyfelet. Hogy ő persze nem is tudhatta, milyen kincset tékozolt el a hibás, felületes szakvélemény miatt.

Nyilvánvalóan egy kisdiák is pontosan tudja, mitől döglik itt a légy. A piaci ár és a nyomott összeg közötti differenciával az ingatlannepper tíz- és százmilliókat spórolhat. Amely megtakarított pénzből komoly tételben részesülhet a nagypályás stiklizést bonyolító köztisztviselő és városatya. Hogy konkrét esetben pontosan hogyan is folyt az ügyintézés, arról – az ártatlanság vélelmének jogintézményét respektálva – nem dönthetünk, viszont nagyjából el tudjuk képzelni.

Mindenesetre árulkodóak az érintettek idevágó nyilatkozatai, némelyeknél annak hiánya. Verók István (szintén gyanúsított) polgármester úgy gondolja „mivel a testület hozott döntést, egyes képviselők nem követhettek el hűtlen kezelést, ez fogalmilag kizárt. Képviselő nem vonható büntetőeljárás alá a testületi ülésen leadott voksa miatt.” Továbbá „a helyi képviselő a magyar alkotmányos modellben laikus társadalmi tevékenység keretén belül működik, ezért nincs esetében fegyelmi vagy anyagi kártérítési felelősség.” E logikát követve az önkormányzati tag gyakorlatilag semmiért nem felelős törvényileg, amit határozathozói minőségben elkövetett. A kerületvezető politikus okoskodásából levezetve semmiféle jogi bántódás nem érhetné a grémium tagjait, ha például úgy döntenek: a városházát egy forint jelképes tarifáért bérbe adják sztriptízbár céljára. Mely létesítménybe az igennel szavazók utána díjmentesen léphetnének be. Hozzáteendő persze: valóban elképzelhető, hogy némelyik tag jóhiszeműen, a frakciófegyelemnek magát alávetve (a részletekről nem is tájékozódva), „gombnyomogató androidként” szavazott.

Csakhogy a politikai lojalitás nem lehet kibúvó a büntetőjogi szankciók alól. Ugyanakkor elfogadható lenne, hogy a becsületes, a határozat pénzbéli „áldásaiban” nem részesülő pártkatonákkal szemben (ha vannak köztük ilyenek) ne hűtlen, csupán hanyag kezelés legyen a vád. Fenti idézettel mellesleg nincs vége a polgármesteri aranyköpéseknek. Verók szerint az eljáró ügyészség „túlságosan független, egyszerűen nincs felettes szerve” Már hogyne lenne. A bíróság az, mely a vádhatóság álláspontját elfogadja vagy felülírja. Ilyen erővel a parlamenti többség és a kormány vezetői jobban háboroghatnának. Mondván, a jogszabályaikat megsemmisítő Alkotmánybíróság túlságosan független, nincs határozatait felülvizsgáló intézmény. Persze arra minden normális, a hatalmi ágak szétválasztását akárcsak középiskolás fokon ismerő személy gúnykacajjal reagálna. Ez viszont kommentárt sem igen érdemel. Természetesen az önkormányzati politikus azt cselekszi, amit bármely, gyanúba keveredett illető: védi önmagát, menti az elveszni látszó jó hírnevét. Csak mindezt olyan, hatalmi gőggel spékelt bicskanyitogató pökhendiséggel teszi, hogy a nézők/olvasók többsége morálisan csípőből rabosította.

Hogy a korrupciós láncreakcióként beindult folyamatban hány ingatlandominó dől még le, nem tudni. Viszont kimondható: a fővárosban a balliberális koalíció megvalósította az üvegzsebet. Csak épp sötétített változatban. Melybe belátni nem lehet. Viszont az odabent lapuló milliárdok kuncogása így is jól hallatszik.

http://hvg.hu/velemeny/20090126_papp_laszlo_tamas_politkusbunozes.aspx

2009. január 26., hétfő

A Fidesz nyerte a választást


A Fidesz-KDNP jelöltje nyerte el a parlamenti mandátumot a Ferencvárosban a tegnapi időközi választáson. Bácskai János fölényes, kétharmados győzelmet aratott szocialista versenytársa felett.
Bácskai János, a Fidesz-KDNP jelöltje nyerte tegnap az időközi ferencvárosi választás második fordulóját, így ő képviselheti az Országgyűlésben a főváros 12-es számú választókerületét. A politikus megköszönte a választóknak, hogy felelősen viselkedtek, és nem hagyták parlamenti képviselet nélkül a kerületet. Hangsúlyozta: az itt élők a változásra szavaztak. Az eredményt történelminek nevezte, a rendszerváltás óta nem volt példa arra, hogy időközi választáson a jobboldal mandátumot vegyen el a baloldaltól.

A Fidesz ferencvárosi központjában a hivatalos eredményhirdetés előtt úgy tudták, a jelöltjük kétharmaddal több szavazatot kapott, mint az MSZP-s Bánsághi Tamás.

A hivatalos végeredményt csütörtökön állapítják meg, akkorra érkeznek be a külföldön leadott voksok. A választás második fordulója érvényes, hiszen azon a szavazók több mint 25 százaléka részt vett. A szavazókörök zárása előtt fideszes adatok szerint a jogosultak 29,5 százaléka adta le voksát. Bácskai Jánosra 5332 (60,2 százalék), az MSZP jelöltjére, Bánsághi Tamásra 2452 (27,7 százalék), a Jobbikéra, Szegedi Csanádra 674, a Humanista Pártéra, Várady Tiborra 350, a Magyar Kommunista Munkáspártéra, Paulik Péterre 48 választó szavazott.

Úgy tűnik, a kormányoldalnak azért sikerült kiábrándítania az embereket a pártpolitikából, hiszen a jogosultak alig több mint negyede járult az urnákhoz. Közrejátszhatott ebben a balliberális média által folyamatosan sulykolt politikaellenesség, a folyamatos agitprop tevékenység: "Az ellenzék sem jobb semmivel, mint a kormány."Az időközi választás előtt megkezdte a baloldalhoz közel álló politikai elemző cég, a Political Capital azt az akcióját, amellyel a választások érvényességét kérdőjelezte meg. Azzal hozakodott elő, hogy a parlament az Alkotmánybíróság döntése ellenére sem arányosította a választókerületeket, így nem is lehet érvényes a voksolás.

"Demokrata" célok

Érvényes volt a ferencvárosi választás. Pedig megint mindent megtettek, hogy ne legyen az. John Emese (SZDSZ), aki áldott állapotban indult a választáson, meglepődve tapasztalta, hogy a babát nem érdekli a választás, világra akar jönni. Ezért hát John bejelentette: nem indul a második fordulóban. A kis John világra is jött, de a mama szinte még vajúdás közben is arra biztatta ötszázaléknyi támogatóját, hogy maradjon otthon. A kampány utolsó napján a szocialista Bánsághi Tamás is belehúzott. A tévében beszélt, pedig december eleje óta semmilyen mondandója nem volt. Ő is az érvénytelenségre játszott. Neki sem jött be.

http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=158733

2009. január 25., vasárnap

Ökofarmmal a gazdasági válság ellen


A gazdasági válság csak a galgahévízi ökofarmot nem érinti, mivel állításuk szerint a nyolcvanas évek vége óta erre készülnek. Saját tejük, sajtjuk, húsuk van, és tavaszra átadják az ökofalut is, ami energiatakarékos és olcsó lesz.

Jelenleg négy család él a Galgahévíz melletti ökofarmon, de további öt családi ház épül, és a 16 lakásos társasház 8 lakása is elkelt. A két utóbbi csoport beköltözése tavaszra várható. Cél, hogy mintegy 20 család beköltözése után a helyi gazdaság megteremtésére koncentráljanak, miközben tovább folyhat a benépesülés a 60 családos befogadóképesség eléréséig.

"Ha egy emberléptékű közösség tudatosan szervezi saját gazdasági tevékenységét, akkor csupán a közösség saját valódi szükségleteinek ellátásával az aktív korú tagjainak 65 százaléka számára biztosítható megélhetést jelentő foglalkozás" - állítja nemzetközi kutatásokra hivatkozva az M3-astól nem messze épült ökofarm igazgatója, Varga Géza. Ha a termékeiket képesek eladni a közösségen kívül, akkor akár további 20 százalékos foglalkoztatást is képesek biztosítani.

A legfontosabb mégis az, hogy az emberek a fogyasztási szokásaikat a valódi szükségletek szintjére tudják csökkenteni, mert az évente újabb plazmatévének nem sok értelme van. Varga azt bizonyítja, hogy egy jól megszervezett helyi közösségben erre nincs, vagy sokkal kevésbé van szükség, és működtethető a rendszer.

A mezőgazdaság mellett a bevételeik 40-50 százalékban építőipari tevékenységek adják, például a farmon munkálják elő az ökofaluhoz szükséges faanyagokat.


Túlélni a gazdasági válságot

A nyolcvanas évek közepén egy építészekből, vidékfejlesztőkből, agrárfoglalkozásúakból, orvosból és más egészségügyi dolgozókból álló 25-30 fős baráti társaság találta ki, hogy a Kubai-Magyar Barátság Termelőszövetkezet helyén beindít egy igazi ökofarmot, olyat, amilyenről az igazgató csak tanult a hetvenes években Svédországban. Egyet tudtak: a korlátlan növekedés nem fenntartható, ezért mindent meg kell tenniük egy olyan helyi gazdaság megteremtéséért, amelyik sokkal kevésbé van kiszolgáltatva a növekedési kényszernek, a globális piacnak, ami a jelenlegi gazdasági helyzetet jellemzi.

A terv a következő volt: először a helyi mezőgazdaságot kellett megerősíteni, és részben átalakítani, később ehhez elkezdték építeni az ökofalut, aminek lakásait folyamatosan adják át tavaszig, végül a harmadik ütemben az ökofalu lakói kezdenek el dolgozni az ökofarmon, és a helyi gazdaság más ágaiban, mint az építészet, az energiaellátás, az élelmiszer-feldolgozás, szociális gondoskodás, adminisztratív feladatok, nemzetközi projektek, turizmus. Így teljesen zárt, a piactól független közösséget hoznak létre Galgahévízen.

Hónaljig a tehénben

Az éppen a farmon dolgozó állatorvos szerint alapvetően nem különböznek az itteni megoldások a máshol ismertektől, de az biztos, hogy könnyebben ivarzanak, kevesebb a kényszervágás egy átlaggazdasághoz képest, ahol 15 százaléka a teheneknek megbetegedés miatt kerül évente kivágásra. Az állatorvos, miközben a hónaljáig felnyúlt egy üszőnek, az alapvető különbségre is rámutatott: a gyógyszerezés jóval kisebb arányban fordul elő az ipari nagyüzemben alkalmazottnál.

De a legjobb az, hogy a fejés után a tőgymeleg tej rögtön egy csövön keresztül folyik át a fal másik oldalán található tejfeldolgozóba, ahol 300-400 liter tejet rögtön feldolgoznak. Itt találkoztunk Panni nénivel, aki éppen elkészült a szombat hajnali piacra szállítandó sajtokkal. Úgyhogy kóstolót tartottunk: a tejföl olyan kemény volt, amit csak hírből ismertem, a kanál beletört.

Az ökofarmon nem használnak vegyszereket, az állatok is harmadannyi gyógyszert kapnak, mint ipari tartásban élő társaik, illetve a mosogatást mosószódával oldják meg a zöldségfeldolgozóban. Erről egy modellismerősöm jut eszembe, aki 15 éve sima csapvízzel mos hajat. Jelenleg 100 szarvasmarhát, mangalicákat, kecskéket, juhokat tartanak, pont annyit, amennyiből eltartható a gazdaság által foglalkoztatott 35 ember. A biocuccokat Budapesten és a faluban adják el a már bejáratott vevőkörnek.

Falut alapítani

A farmtól pár percre a domb tetején a 8,6 hektáros területen készül az ökofalu: 16 lakásos sorház (40 és 90 négyzetméteres lakásokkal) és több családi ház épül a 40 építési telken. 50-60 családnyi férőhelyből jelenleg 15-18 ház van eladva. Az ökfaluban megvásárolható telkek négyzetméter ára a 2008-as árakon 4250 forint, az ökotechnológiával megépített ház átlagos igényszinten 155 ezer forint/négyzetméter. A sorház lakásnégyzetméter ára kulcsrakész állapotban a telekrésszel együtt a 2008-as áron bruttó 195 ezer. A házakat a ház alapjából kitermelt földből készített téglákból készítik helyben, percenként három vályogtéglát tud készíteni a gép, ami nagyon jól tárolja a hőt, de a dupla téglasor közé szalmát tesznek, ahogy ezt a 17-18. században is tették. Az embereket vonzza a természet, a nyugalom, mert itt még az is előírt, hogy nem szabad fűnyírót használni a zajszennyezés miatt, helyette fűnyíróbirkákat terelnek ide.

Varga Géza tavaly karácsony óta él itt a családjával, A körülbelül 100 négyzetméteres ház fűtési költsége - mivel az ökotechnológiával helyi anyagokból épült – mindössze 8 ezer forintba kerül egy januári hónapban. A hasonló nagyságú ház gázszámlája lenn a faluban ugyanakkor 38 ezer forint volt. Fűtőanyagként hasábfát, mint megújuló energiát használnak. A saját energiaerdő telepítését 2007-ben kezdték. Az energiaerdő nem az ökofalu melletti különleges, sci-fi-s drótháló-rengeteg, hanem akácfák, amiből itt van elég.

Önmagunk felszámolása

"A jelenlegi GDP-ben mért gazdasági rendszerünk a minden évben hozzáadódó néhány százalékos növekedésével (jó esetben, mert jövőre csökkenésre számítunk) egy exponenciális vagyis gyorsuló növekedést jelent" - mondja Varga Géza. Egy zárt rendszeren belül, amilyen a Földünk is, nem lehetséges egy alrendszer exponenciális növekedése anélkül, hogy az ne élné fel az alapját jelentő erőforrásait. A gazdaság is egy ember által létrehozott alrendszere bolygónknak, tehát annak összeomlása féktelen növekedése miatt elkerülhetetlen. Ahogy ezt most látjuk is.

http://index.hu/kultur/eletmod/okofarm1209/

2009. január 24., szombat

A jövőbe látó főpap tévedései


Minimum varázsgömbre és persze misztikus hangulatra számít az ember, ha már egyszer jövendőmondóhoz, nevezetesen a Magyar Jövőbelátók Egyházának főpapjához készül látogatóba.


Az egyház székhelye olyan, mint egy távol-keleti műtárgyakat árusító bolt. Merthogy tulajdonképpen az is: földszinti üzlethelyiség a XIII. kerületi Pannónia utcában. Szférák zenéje helyett azonban az egyik kereskedelmi rádió szól. Binger Vilmos, a főpap - középkorú, szakállas férfi - a laptopja mögött ül, kezében cigi füstöl.

Ennyit a prekoncepciókról.

Binger Vilmos villanyszerelőként kezdte, de gyorsan átnyergelt a néprajzra, a régészetre, a restaurátori munkára. Kisebb-nagyobb megszakításokkal éveket élt Indonéziában. Hosszú időt töltött a boszorkányszövetségnél, majd kilépett, és 2006 nyarán saját egyházat alapított. A taglétszám meghaladja a kétszázat. A szakítás okairól először nem beszél, később érzékelteti, hogy a pénzről vallott felfogása jelentősen különbözik attól a szemlélettől, ami a boszorkányoknál kezdett uralkodóvá válni.

Hitelveit tekintve a Magyar Jövőbelátók Egyháza nem túl válogatós, igyekszik mindent magába olvasztani, aminek köze lehet az ezotériához. Binger Vilmos megfogalmazásában:

- Úgy gondolom, nem szabad dogmákat felállítani, egymástól szétválasztani a szakrális csoportokat. A hitrendszerünk az őskorból jön, lehet, hogy kicsit eklektikus, de a lényeg az, hogy mindenki megtalálja azt a nyugalmi helyet, ahol jól érzi magát.

Így aztán az egyház profiljába a szellemidézés éppen úgy beletartozik, mint a mágia vagy a sámánizmus. A fő tevékenység a jóslás. Ennek formái igen változatosak: kártyajóslás, tenyérjóslás, csillagjóslás, ősi héber jóslás speciális tábla segítségével.

A jós vagy a jövőbelátó - a kettő között csak elnevezésbeli különbség van - Binger Vilmos szerint akkor végzi jól a dolgát, ha nem csupán általános kérdésekkel foglalkozik, hanem képes egyes emberek életét megváltoztatni.

- Előfordult már, hogy tévedett?

- Hajjaj! Velem is megesik, hogy nem koncentrálok eléggé, vagy hibásan értelmezem a jeleket. Csak a buták és a szélhámosok tartják tévedhetetlennek magukat. Egyébként a 78 százalék az elfogadott, a jóslatoknak ilyen arányban kell teljesülniük.

- Miért pont 78 százalék?

- Nem tudom, a statisztikákból ez jött ki.

- És mi van, ha melléfog? Szól az ügyfélnek, hogy bocs, beleestél a hibaszázalékba?

- Ilyenkor megpróbálom kijavítani azt, amit elrontottam. A jövendölés felelősségteljes tevékenység, ezzel nem lehet viccelni.

Nagyobb horderejű kérdésekben közösen döntenek. Összeül a Nagy Tanács, az egyház vezető testülete, megbeszélik, hogy egyáltalán elvállalják-e a felkérést. Ha igen, akkor együtt kitalálják, hogy milyen mágiával és rituáléval tudnak segíteni. Konkrét esetekről a főpap még csak érintőlegesen sem hajlandó nyilatkozni: az egyház egyik fundamentuma a titoktartás.

Látszólag minden feltétel adott ahhoz, hogy ezt az egyházat is besoroljuk a családi alapon szervezett, jól jövedelmező üzleti vállalkozások körébe. A Nagy Tanácsban helyet kap Binger Vilmos lánya is, aki főpapnőként "talizmánokat, amuletteket, kabalákat és más, védelemre szolgáló kegytárgyakat" készít. Ezek az egyház honlapján elérhető webáruházban is megrendelhetők. Ahogyan például a piros-fekete színű sorsfordító gyertya is, amely "38 órán belül hatékonyan segít Önnek". Amíg a gyertya fekete része ég, addig a problémákra kell koncentrálni, amíg a piros, arra, hogy az illető mit szeretne elérni. A kínálatban akad rituális tőr (a mágikus oltár elkészítésének fontos kelléke), valamint energiakúp, amely a lakóhelyiségekben, irodákban összegyűjti és semlegesíti a negatív energiákat. Ha pedig a kúp fölé tesszük a kezünket, akkor a szervezetünk pozitív energiákkal töltődik fel.

Jó üzlet? Binger Vilmos ezen csak mosolyog. Inkább ráfizetés. Székhelyükről költözniük kell, mert nem bírják fizetni a bérleti díjat. A különféle egyházi szolgáltatások jelentős részét - állítja - ingyen végzik. A webáruháznak tényleg jó a forgalma (az ezerforintos sorsfordító gyertya pillanatnyilag nincs is készleten, az utolsó darabig elfogyott), a főpap ennek ellenére rövidesen felszámolja az internetes kereskedelmet. Attól tart, hogy kellő felkészítés és hozzáértés nélkül a kultikus eszközök nem hoznak eredményt, esetleg még káros hatással is járhatnak. Az ilyesfajta tárgyakhoz - magyarázza - nem elegendő használati utasítást mellékelni, szükség van a személyes tanácsadásra is.

Amikor kikapcsolom a magnót, Binger Vilmos valósággal új életre kél. Kényszeredett válaszok helyett sztorizgat, lelkesen beszél terveiről. Tapasztalatai mindenesetre arról tanúskodnak, hogy a jövőbe látás képessége nem véd meg a csalódásoktól. A közelmúltban két munkatársától is megvált: egyikükről bebizonyosodott, hogy nem ért a mesterségéhez, másikukról meg kiderült, hogy olyan esetekben is pénzt kér a kuncsaftoktól, amikor az egyház szabályai szerint nem lenne szabad.

A főpapnak ez a legnagyobb gondja: megélhetési mágusok, skizofrének, gátlástalan pénzhajhászok lepték el a piacot. A megállapítás sok egykori tanítványára is érvényes. Többen közülük országos ismertségre tettek szert.

- Szörnyű, ami történik - panaszolja Binger Vilmos. - Megtanítasz valakit faragni, aztán tehetetlenül nézed, hogy nem arra használja a kést, amire való.

A főpap ezzel együtt nem tett le arról, hogy létrehozzon egy ezoterikus múzeumot, egy hivatalosan elismert, államilag akkreditált iskolát, és nem utolsósorban egy olyan kamara jellegű érdek-képviseleti szervezetet, amely kiszűri a csalókat és a kóklereket. Bárkik legyenek is azok.

http://nol.hu/belfold/lap-20090124-20090124_4-2

Itt van Bokros Lajos újabb csomagja - Pontról pontra


Megadóztatná a minimálbért, TB-járulékot fizettetne a nyugdíjasokkal


Hatoldalas tanulmányt jelent meg Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter tollából a mai Élet és Irodalom hasábjain. A Közép-Európai Egyetem tanára ebben többek között strukturális reformokat, adórendszer-átalakítást sürget, benne iskolák összevonását, a minimálbér megadóztatását és TB-járulékfizetési kötelezettséget diáknak és nyugdíjasnak egyaránt.


Terjedelmes tanulmány tett közzé az Élet és Irodalom ma megjelent számában Bokros Lajos. A volt pénzügyminiszter ismét megerősítette azon véleményét, miszerint az ország gazdaságának helyreállításához strukturális reformokra van szükség a nyugdíjrendszerben, az oktatásban, az egészségügyben, a közigazgatásban és az adórendszerben. „Az 1998 óta eltelt bő évtizedben az egymást követő kormányok már egyetlen érdemi reform elindítására sem voltak képesek elszánni magukat.

1998-ban véget ért a huszadik századi magyar reformkor” – fogalmaz írásában Bokros, hozzátéve: az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap hitele az államcsődtől mentette meg az országot. Bokros szerint a 2001 és 2006 közötti túlköltekezés ikerdeficitet, ikeradósságot és ikerbizalmatlanságot szül, az államháztartásnak nem csupán a hiánya és az adóssága nagy, hanem a mérete is, és korszerűtlen a szerkezete.

A javasolt reformok kapcsán Bokros megjegyzi, hogy azok következtében sok életképtelen és színvonaltalan oktatási intézményt bezárnának, néhány egészségügyi és oktatási vállalkozás tönkre menne és százezrek kerülnének szembe azzal, hogy rendszerváltás van az ő területükön. "Lesznek, akik szárnyalnak az új feltételek közepette, mások keservesen szenvednek majd, szükség lesz arra, hogy az állam tompítsa a feszültséget, de a reformok semmiféleképpen sem adhatók fel" – fogalmazott a volt pénzügyminiszter.


Bokros Lajos ma reggal a köztelevízió Nap-Kelte című műsorának vendégeként – a Népszabadság munkatársának kérdésére – elmondta: nem érdekes most, hogy a rövid lejáratú politikai kritikák hogyan hangzanak el. „Az ország iránt érzett felelősség azt diktálná, hogy végre a vállalati szektor reformja után az államháztartási szektor reformja is megkezdődjön és végbemenjen” – fogalmazott.

Bokros hozzátette, hogy a Reformszövetségnek a kidolgozandó javaslatai „nagymértékben egybe fognak esni azzal, amit én írok”. A CEU tanára hangsúlyozta, hogy a legfontosabbnak azt tartja: az emberek ne arra számítsanak, hogy majd az állam el fogja őket tartani, vagy valamilyen módon járadékosokká válnak, netán rokkantnyugdíjat fognak kapni, hanem mindenféleképpen az első megfontolásuk az legyen, hogy hogyan lehet visszatérni a munka világába.

Bokros a nyugdíjasok által is fizetendő TB-járulék kapcsán lapunk kérdésére a televíziós interjúban elmondta, hogy az alacsony nyugdíjaknál valamilyen mértékű növelést, de nem teljes mértékű kompenzációt valósítana meg.

Bokros Lajos javaslatai:

- Kötelező magánbiztosítást az egészségügyben

- Versenyt az egészségügyi intézmények között

- Egészségbiztosítási járulék kötelező megfizetése minden 18 év feletti állampolgárnak – diáknak és nyugdíjasnak egyaránt

- Nyugdíjreform bevezetése: virtuális egyéni számlán alapuló rendszer (a nyugdíjstruktúra pénzügyi stabilitásának megőrzése fontosabb a reálérték megtartásánál)

- A 13. havi nyugdíj és a 13. havi fizetés eltörlése

- Kevesebb, de nagyobb iskolákat – a parányi iskolák nem adnak színvonalas oktatást, össze kell vonni az iskolahálózatot

- A 77 akkreditált egyetem és főiskola közül elég lenne 20-25 intézményt megtartani – a többit bezárni

- A felsőoktatási intézményeket fenntartói tanács irányítása alá helyezni, külső tagokkal

- Versenyt már a középiskolák között is

- Járási szintű önkormányzatoka a települési szint helyett

- Az adózók körének kiszélesítése

- A minimálbér adómentességének eltörlése – jelképes tíz százalékkal való megadóztatása

- A mentességek felszámolása, a potyautasok kiszűrése és kizárása a rendszerből

- Értékalapú ingatlanadózást

- Megszüntetni az egyszerűsített vállalkozási adót (eva)

- Szűkíteni a fantomcégek költségleírásainak lehetőségeit

- A kisvállalkozások adómentességének megszüntetése

- Az osztalékadó felemelése az szja határkulcsának szintjére

- Az iparűzési adó eltörlése

http://nol.hu/belfold/itt_van_bokros_lajos_ujabb_csomagja_-_pontrol_pontra


2009. január 22., csütörtök

Emberi jogokat sértett Hajdú Péter műsora az ORTT szerint


A Story Tv hajléktalanokat szerepeltető valóságshow-műsora a médiatörvény egyes, emberi jogokra vonatkozó rendelkezéseit sértette meg, s mindezt azért, hogy nagyobb nézettséget érjen el – így foglalható össze az ORTT határozata. A médiahatóság az állampolgári jogok országgyűlési biztosának megkeresése nyomán indított eljárást az ügyben. A műsor producere Hajdú Péter.

Az ORTT a Story Tv „A Nagy Lehetőség” címmel sugárzott műsorának 2008. szeptember 10-én, 17-én és október 1-én sugárzott adásait vizsgálta. A médiahatóság többségi határozata szerint a szereplők több szempontból aggályos bemutatásával megsértette a médiatörvény egyes – emberi jogokra vonatkozó- rendelkezéseit. „Mindezekkel a nézettség növelése volt a cél, amely nem helyezhető az emberi méltóság tisztelete elé” – írja közleményében az ORTT. A médiahatóság felszólította a Story Tv-t a „sérelmezett magatartás megszüntetésére”.

A határozat indoklása rámutat, hogy a műsorszám felvezetése során a műsorkészítők felszínesen kezelték a hajléktalan kérdést, így a fedélnélküliséget egyszerűen az alkohol, a drog, a párkapcsolatok felbomlásának, a börtön vagy a lakásmaffia következményeiként jelenítették meg. A műsorban megjelenő problémák és kihívások kifejezetten jellemzőek a középpontba állított csoportra, azok egy „átlag” valóságshow-ban egyáltalán nem vagy nem ilyen módon jelennek meg (súlyos gyógyíthatatlan betegség az egyik szereplőnél, agresszió nem megfelelő kezelése, büntetett előéletből fakadó stigmatizáció, higiéniai hiányosságok, újszülött ellátásának képessége vagy annak hiánya).

Az ORTT szerint a műsorszám felfogható lenne társadalmi kísérletként is, azonban nem társadalmi összefüggések, törvényszerűségek megállapítására, leírására és igazolására vállalkozik, hanem elsődlegesen egy sajátos szórakoztatási igényt hivatott kiszolgálni. „A kiválasztottak ruházata, különböző eszközeik, mint a mobiltelefon, fényképezőgép vagy a laptop, annak a jelei voltak, hogy nem a budapesti látkép állandó elemeinek számító hajléktalanok szerepelnek a Story Televízió programján” – írja az ORTT.

A médiatestület leszögezi, hogy a hajléktalankérdés megoldását természetesen nem a televízió műsorainak kell vállalnia, ám e produkció esetében is felmerül a kérdés, hogy a kiszolgáltatott emberek magánszféráját, testi és lelki problémáját milyen szinten lehet áruba bocsátani. Ráadásul több olyan momentum is megjelent a programokban, amelyek adatvédelmi szempontból is aggályosak lehetnek.

http://hvg.hu/itthon/20090122_story_tv_hajlektalanshow_ortt.aspx

2009. január 21., szerda

A teljes MSZP- és SZDSZ-frakció gyanúsított Terézvárosban


Az előző ciklus valamennyi Budapest, VI. kerületi szocialista és szabad demokrata képviselőjét minősített hűtlen kezelés miatt gyanúsítottként hallgatják ki aggályosnak tartott terézvárosi ingatlanügyek miatt. Közülük nyolcan most is képviselők. Gyanúsított Verók István (MSZP) polgármester is, aki szerint a Fidesz nyomására lépett az ügyészség, és "orvtámadás indult a demokrácia ellen". Az ügyészség ezt visszautasítja.

Gyanúsítottként idézték be az előző ciklus teljes terézvárosi szocialista és szabad demokrata frakcióját, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. Az eljárás egy bizonyos Andrássy úti ingatlan, a gyanú szerint jóval áron aluli eladása miatt indult. A kihallgatások tegnap kezdődtek egy volt Centrum párti - a koalíciós pártokkal együtt szavazó - képviselő beszámoltatásával, és több napon keresztül tartanak majd – írja a Népszabadság.

- Az ellenzéki Fidesz és KDNP önös pártérdekből orvtámadást intézett a demokrácia ellen. Az ügyészség feltehetően politikai nyomásra utasította a rendőrséget, hogy - büntetőügynek álcázva - egy három éve folyamatban lévő ügyben önkormányzati képviselők ellen indítson nyomozást - reagált délutáni, rendkívüli tájékoztatóján Verók István szocialista polgármester, akit szintén meggyanúsított a nyomozóhatóság. Hangsúlyozta, hogy Terézváros vezetése visszautasítja a cinikus, a jogállami normákat semmibe vevő lépést.

Verók tudomása szerint a mostani gyanúsítások - amelyek nyolc, jelenleg is önkormányzati képviselőként dolgozó politikust is érintenek - elsősorban az Andrássy út 47. szám alatti ingatlan eladásához kapcsolódnak. A kerület az épületet 2004 nyarán adta el 150 millió forintért. A befektető vállalta a bérlők kiköltöztetését, és a ház teljes felújítását. Utóbbi másfél milliárd forintjába került volna az adóssággal küszködő kerületnek.

A leromlott állapotú épület értékesítése Verók István szerint elkerülhetetlen lépés volt, a műemlékvédelmi hatóság kötelezte ugyanis az önkormányzatot a felújításra. "Másképpen fogalmazva: a milliárdos kiadás helyett százmilliós bevétel az eredménye a lépésnek" - mondta a polgármester.

http://www.vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=257012

2009. január 20., kedd

„Ugyan minek a pénz? Csak gonosszá teszi az embereket”


Emberi drámák az erdőben
„A pénz csak gonosszá teszi az embereket” – vélekedik Ferenc, a III. kerület egyik erdőjének „lakója”. Budapesten mintegy húszezer hajléktalan él: többnyire szállókban vagy a belváros elhagyott épületeiben, utcáin, aluljáróiban húzzák meg magukat. Közel százan azonban inkább a külterületeket, erdőket választják „lakhelyül”. A Máltai Szeretetszolgálat utcai gondozószolgálata rendszeresen járja ezeket a területeket, hogy segítsen rajtuk. Az MNO riportere egy szokásos körútra kísérte el őket.

Itt kell felmenni – mutat a keskeny és meredek ösvényre Visnyei Emőke szociális munkás. Csupán néhány métert mászunk fel a jeges-havas erdei úton, és már meg is érkezünk Ferenc „kunyhójához”: egy fa vastag ágára akasztott fóliához, amely épp egy fekvőhelynek elegendő kuckót alakít ki a fa tövében. Csak a harmadik köszönésünkre jön a dörmögő válasz, Ferenc álmából ébredt, ezért eleinte nincs is kedve beszélgetni. Bár már enyhébb az idő, mint egy hete volt, azért most, sötétedéskor ismét nulla fok alá süllyed a hőmérő higanyszála. Elképedve – és dideregve – szemlélem a „hajlékot”, nem is értem, hogy tudta átvészelni a kemény mínuszokat a lakója. Ferenc azonban legyint, „túléltem én már mínusz negyvenet is Oroszországban”.

Lassanként körvonalazódik a férfi élettörténete is. Eszerint a most 66 éves férfi ötödik éve él itt, a III. kerület egyik erdős részén, az viszont nem derül ki, mióta nincs fedél a feje felett. Az erre irányuló kérdéseket rendre kikerüli. Azt viszont megtudjuk, hogy él egy lánya s két tizenéves unokája Hollandiában. Időnként tartják a kapcsolatot, nem tudják, hogy ő milyen körülmények között él – mondja Ferenc. De hátha tudnának segíteni – próbálkozunk, ám a válasz határozott, vagyis „nem akarom, hogy megtudják. Szégyelli magát az ember...”

Ferenc egyébként hajdanán ácsként dolgozott. Többször járt külföldön, németül és oroszul is elfogadhatóan beszél. A napjai egyformán telnek, de már nem is akar semmit az élettől: hajnali 5-kor felkel, átgyalogol Csillaghegyre, ahol ismerőseinek segít a ház körüli munkákban. Kap érte pénzt? – kérdem, de ő legyint. „Ugyan minek a pénz? Az csak gonosszá teszi az embereket...” – teszi hozzá.

A telet túl kell élni

Lehet róla többet tudni? – kérdem kísérőimet, a Máltai Szeretetszolgálat utcai gondozószolgálatának tagjait, miután búcsút veszünk Ferenctől. Ők a fejüket rázzák, mint mondják, a legtöbb hajléktalanról sosem derül ki, hogyan került ebbe a helyzetbe. Szégyellnek beszélni róla, vagy valami olyan tragédia húzódhat a háttérben, hogy képtelenek szavakba önteni. Így a szociális munkások sem tudnak mást tenni, mint időnként próbálják őket meggyőzni, hogy legalább a nagy hidegekben menjenek be a szállókra, de sokan nem hajlandók erre. Ott lopnak – mondják azok is, akik még sosem voltak ezeken a helyeken. Mégis biztonságosabban érzik magukat a szabadban, akár egyedül is. A segítséget – élelmet, takarót – többnyire örömmel fogadják, de olyan is akad, aki elküldi a szociális munkásokat, mondván, ő nem kért semmit, és nem szorul senkinek a segítségére.

Közben Laci bácsihoz tartunk, aki szintén az erdőben húzza meg magát a XII. kerületben. Pszichiátriai beteg, de ilyenkor, télen egész jól el lehet beszélgetni vele – tudom meg a szakembertől. Visnyei Emőke magyarázatul hozzáteszi: érdekes, de Laci bácsihoz hasonló betegek nyáron sokkal rosszabb állapotban vannak, talán azért, mert a telet túl kell élni, és ilyenkor megerősödik bennük az „életben maradás, élni akarás” ösztöne. „Volt, hogy nyáron sokkal többet dolgoztunk, mint télen” – mondja a szociális munkás. Olyankor történik ugyanis az egyéni esetkezelés, míg télen inkább „csak” a hideg okozta krízishelyzetekkel kell foglalkozniuk a gondozóknak.

Laci bácsi „hajléka” Ferencénél is szerényebb, mivel őt egy hálózsákban, hóval borított paplannal letakarva találjuk az erdő fái alatt. Időközben már teljesen besötétedett, és még hidegebb van, de Laci bácsi nem zavartatja magát: elmondása szerint ő csak decemberben fázik, amikor meg kell szoknia a hideget. Ilyenkor, januárban már a tavaszra készül. Beszélgetni egyébként neki sincs kedve, zavart hadarásából csupán annyit értünk: már 14 éve hajléktalan, hat éve él ebben az erdőben. Esztergályosként dolgozott, és van egy lánya, akiről lassan húsz éve semmit nem tud, ahogy a volt feleségéről sem. Hogy hogyan került ilyen körülmények közé, ismét nem derül ki, Laci bácsi már évek óta mélyen hallgat róla. Visnyei Emőkétől azonban megtudom, hogy egy közeli boltba szokott lejárni, ahol enni kap. Előfordult már, hogy a boltosok aggódva telefonáltak a szeretetszolgálatnak, mert néhány napja nem látták az „öreget”.

Arasznyi karácsonyfa

A következő „állomásig” csak néhány száz métert autózunk. Régi, düledező bódék tövében többen húzzák meg magukat: egy férfit és egy fiatal nőt találunk, no meg három kutyát és egy macskát is. Elmondják: még hárman élnek itt, de most „lent vannak a városban”. Az első, ami feltűnik: egy alig húszcentis, szépen feldíszített karácsonyfa, amely a nyomorúságos körülmények ellenére rögtön barátságosabbá varázsolja a helyet. Istvánból, az idős, Vas megyei férfiból ömlik a szó: rendes munkahelye volt Szombathelyen, a családja most is ott él, még gyerektartást is fizet a tizenéves kislánya után. Most azonban nem kap munkát – elmondása szerint a fogyatékossága miatt. 11 éves volt, mikor vonatbalesetben elvesztette a jobb karját. Rokkantnyugdíjból él és újságot árul, de ez nem elég egy lakásra. Már 13 éve él az utcán, a kérdést, hogyan került ide, ő is kikerüli.

Irén, a 30 éves, fiatal lány szebb jövőről álmodik. „Az élettársam épp kórházban van, mert elfagyott a lába, az egyik ujját le is kell vágni” – kezdi. De szeretnénk dolgozni, és családot alapítunk, amint fedél lesz a fejünk felett – teszi hozzá. Mint mondja, öt évvel ezelőtt Pécsről, nyomorúságos körülmények közül – ahol a verés mindennapos volt – szó szerint elszökött, egyenesen a fővárosba. Az élettársát már itt ismerte meg, csak egy éve élnek az utcán. Egy szállóban laktunk, ott is dolgoztam takarítónőként, de nem tudtuk fizetni a díjat – mondja szomorúan. Így egyelőre itt húzzák meg magukat, két másik férfival együtt. Két hete még az egyikük felesége is velük élt, egyik reggel azonban holtan találták – a hideg vette el az életét.

„Nem lehet megmagyarázni”

Csendben térünk vissza a szeretetszolgálat bázishelyére. Ilyenkor, télen az utcai gondozók rendszeresen járják a környező erdőket és külterületeket, hogy időben érkezzen a segítség az ott élő hajléktalanoknak. Nem csak bejelentésre indulnak útnak, rendszeresen fel is térképezik a területet. A város külterületein élő hajléktalanok száma talán ötven és száz közé tehető – mondja Kocsis Mihály, az utcai gondozószolgálat vezetője.

A magyar szociálpolitika egyébként egyáltalán nem hatékony – tudom meg Visnyei Emőkétől. „Túl sokat költ a tűzoltásra, holott a foglalkoztatásra, a családsegítésre, a prevencióra kellene a nagyobb hangsúlyt helyezni, hogy ezeket az embereket visszaintegrálhassuk a társadalomba” – teszi hozzá.

De vajon mi motiválja őket, hogy az utcát járják, és a legnagyobb nyomorban élőkön próbáljanak segíteni? Kérdésemre pár percig nem is tudnak válaszolni, végül Visnyei Emőke mondja ki: „Ami ezzel a munkával jár, az egy olyan érzés, amit nem lehet megmagyarázni”. Kocsis Mihály egyetértően bólogat: erre születni kell.


http://www.mno.hu/portal/610280#

2009. január 19., hétfő

Törőcsik Mari: A jobb kezem még nem mozog


Hosszú idő óta először beszélt kamerák előtt Törőcsik Mari (73), akinek az életéért nemrég még napokig küzdöttek az orvosok. Egy rutinvizsgálat során került életveszélyes állapotba, mert összeomlott a keringése és intenzív terápiás kezelésre szorult.
A Nemzet Színésze Baló Györgynek beszélt először az m1 A szólás szabadsága című műsorában vasárnap este arról a két hónapról, amit kórházban töltött.

– Ki akartam magam vizsgáltatni az orvossal, mielőtt elutazom Amerikába. Onnantól kezdve, hogy elindultam a saját autómmal a kórházba, nem emlékszem semmire. Négy napig kómában voltam, erre az időszakra nem emlékszem. Sokáig azt sem tudtam, hogy mi történt velem – mondta Törőcsik Mari, aki a tragédia után már sokkal jobban van.

– Már lépcsőzni tudok, de a jobb kezemet még nem tudom mozgatni. A vidéki nyaralónkban töltöttem pár napot, ahol rendszeresen főzök és kertészkedek – tette hozzá.

http://www.blikk.hu/cikk.php?cikk=131895

2009. január 18., vasárnap

Nem hagyják dolgozni a szexmunkásokat, hiába vállalkozók


A szexuális szolgáltatás 2003 óta hivatalosan is szerepel a Központi Statisztikai Hivatal által nyilvántartott és választható tevékenységek között.
Nem tudni, hány magyar szexmunkás váltotta ki az egyéni vállalkozói igazolványt, de érdekvédelmi szervezetük szerint a rendőrség azokat sem hagyja dolgozni, akik megtették és rendesen fizetik az adót.

Senki sem tudja pontosan, hogy hányan váltották ki az egyéni vállalkozói igazolványt Magyarországon szexuális szolgáltatásra. A Független Hírügynökség kérdésére az APEH nem tudott válaszolni, és a Magyar Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesületének sincs erről nyilvántartása, mert az érintetteket nem lehet prostituáltként regisztrálni. Földi Ágnes elnök úgy fogalmazott, hogy "nincsenek kevesen" a vállalkozóként dolgozó szexmunkások, hiszen az adózás, a TB-, nyugdíj és egyéb járulékok fizetése a saját érdekük is.

Hiába vannak azonban tisztességesen adózó, számlaképes szexmunkások, ha nem hagyják őket legálisan dolgozni - mondja Földi Ágnes. Az egyesület folyamatosan kapja a visszajelzéseket arról, hogy a rendőrség akkor is előállítja a lányokat négy órára, ha tudomásuk szerint védett övezeten kívüli területen kínálták a szolgáltatásaikat.

Az elnök egy közelmúltban történt esetet is említett, amikor a rendőrség razziát tartott egy lakásban. Az ott dolgozó hat nő betartotta a törvényi feltételeket, mindegyiknek volt bérleti szerződése, orvosi igazolása, és négyen kiváltották az egyéni vállalkozói igazolványt is. A rendőrség mégis előállította őket, és szabálysértési eljárást indított ellenük. Bár ezt később megszüntették, az egyenruhások lefoglalták a szexmunkások mobiltelefonjait is, ami munkaeszköznek számít. Anélkül viszont nehéz szolgáltatást nyújtani - tette hozzá.

A Magyar Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesülete igyekszik tárgyalni a rendőrséggel ezekről a kérdésekről, de többnyire falakba ütközik. A főváros egyik kerületében például rendszeresen panasszal élnek, ám egyelőre nincs eredmény. A szexmunkásoknak ezért csak annyit tudnak tanácsolni, hogy inkább hagyják el a területet - mondta Földi Ágnes.

Adózó prostik

A szexuális szolgáltatás 2003 óta hivatalosan is szerepel a Központi Statisztikai Hivatal által nyilvántartott és választható tevékenységek között, vagyis a szexmunkások egyéni vállalkozói igazolványt válthatnak ki. Az APEH állásfoglalása szerint a többi vállalkozóhoz hasonlóan elszámolhatják a költségeik, például a hirdetések, a mobiltelefonálás, a gépkocsihasználat és a telephely rezsijének egy részét. Cserébe számlát adnak, fizetik az adót és a járulékokat.

http://www.hirszerzo.hu/cikk.nem_hagyjak_dolgozni_a_szexmunkasokat_hiaba_vallalkozok.94406.html

Áder János és Deutsch Tamás is távozna a magyar parlamentből


Ezúttal is Schmitt Pál vezeti a Fidesz európai parlamenti listáját, amelyen befutó helyen szerepel Áder János, Deutsch Tamás, valamint egy siketnéma jogász fiatalember is. A listavezető az InfoRádiónak azt mondta: mivel a júniusi megmérettetést követően 9 hónappal országgyűlési választások is lesznek, ezért a kampányban hangsúlyos szerepet kap a belpolitika is.

Áder János és Deutsch Tamás egyaránt szerepel a Fidesz európai parlamenti listáján. Mivel mindkét politikus előkelő helyen áll, így valószínűleg távoznak a magyar parlamentből. Áder János volt frakcióvezető a negyedik, míg Deutsch Tamás volt sportminiszter a hatodik helyre került a 22-es listán. (A lista öt éve még 24 fős volt, de Románia és Bulgária taggá válásával minden országnak csökkentetnie kellett EP-képviselői számát, Magyarországnak kettővel.)

A Fidesz listájának 12. helyét Kósa Ádám ügyvéd szerezte meg, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke és maga is jeltolmács segítségére szorul. Schmitt Pál listavezető az InfoRádióban elmondta: egész Európa figyelmét fel akarják hívni a hátránnyal élőkre.

A lista hetedik helyén álló Járóka Líviát - aki jelenleg is EP-tag -, az Európai Néppárt a kampányarcának választotta. Ahogy Schmitt Pál rámutatott: a roma politikus, a nő és a családanya önmagában megtestesíti a kisebbségekért, a hátrányos helyzetűekért folytatott küzdelmet, személye ezért szimbolikus. A politikusnőt 2008-ban az év parlamenterévé választották Brüsszelben.

Három jelenlegi EP-képviselő: Barsiné Pataky Etelka, Becsey Zsolt és Antonio de Blasio nem került fel a listára.

A hamarosan elkezdődő kampányban egyébként a Fidesz bel- és külpolitikai témákat egyaránt felvonultat, ahogy a listavezető elmondta, pártja rámutat majd arra, hogy az ország mennyire élt az európai uniós lehetőségekkel, mennyire tudta felhasználni az onnan eredő forrásokat.

Szóba kerül az is, hogyan tekint Európa Magyarországra, az elmúlt ötéves teljesítményére, de természetesen arra is rávilágítanak: hogyan fordulhatott elő, hogy az ország éllovasból sereghajtó lett a térségben - mondta Schmitt Pál.

http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-251567

2009. január 16., péntek

Aggódunk: megdrágul az alkohol


Míg az európaiak egyharmada állítja, hogy sosem iszik alkoholt, addig a magyarok 44 százaléka vallja ugyanezt.
Az alkoholfogyasztás hatásait tekintve honfitársaink közül vannak olyanok, akik saját egészségüket féltik, de akadnak olyanok is, akik személyes kapcsolataik megromlásától tartanak. Leginkább azonban az aggasztja a magyarokat, hogy a nehéz időkben megdrágul az alkohol is – állapítja meg a Wall Street Journal Europe megbízásából a GfK csoport által készített, az alkoholfogyasztást vizsgáló felmérés.

A GfK csoport által 2008 őszén végzett, az alkoholfogyasztást felmérő kutatás eredményei szerint az európai válaszadók egyharmada (32%) állította, hogy sosem iszik alkoholt. Érdekes módon hazánkban – talán a megfelelési kényszer miatt – még magasabb arányban (44%) vallották ugyanezt. További 45 százalékuk hetente vagy ennél ritkábban iszik. Ezek a számok nagyon hasonlóak a Kelet-Közép-Európában tapasztalt arányokhoz.

A magyarok feltehetően a valósnál kedvezőbb képet kívántak festeni magukról: magukat a ritkán vagy az egyáltalán nem ivók körébe sorolták. Eszerint a nők 59 százaléka, a férfiaknak pedig a 28 százaléka nem iszik. Jellemző, hogy a fiatalok a sört, az idősebbek a bort kedvelik.

http://www.metropol.hu/itthon/cikk/349708

2009. január 15., csütörtök

Pofozták az OTP-t, több mint 3 százalékot zuhant a BUX


A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 388 pontos, 3,11 százalékos csökkenéssel, 12.096 ponton zárt. A részvénypiac forgalma 18,1 milliárd forint volt, a vezető részvények ára esett az előző napi záráshoz képest.

Ma megkaptuk azt a pofont, amit tegnap nem - mondta Vaszkó Szabolcs, az Erste Befektetési Zrt. üzletkötője, utalva arra, hogy előző nap a BUX alig fél százalékkal csökkent, szemben a nyugat-európai börzék 5-6 százalékos és a régiós tőkepiacok 4-5 százalékos zuhanásával, csütörtökön viszont a magyar tőzsde élen járt az esésben.

Az üzletkötő szerint az esést továbbra is a nemzetközi hangulat magyarázza, hiszen az európai börzék, ha kisebb mértékben is, de ma is gyengültek. A bankszektor továbbra is eladási nyomás alatt volt, ez magyarázza az OTP esését. A bankpapírhoz viszont csatlakozott a Mol és az előző napon még erősödő Richter is.

A Zwack Unicum Nyrt. délután bejelentette, hogy részvényenként 1.300 forint, összesen 2,645 milliárd forint osztalékelőleget fizet február 9-től kezdődően. A társaság a jelenlegi, tavaly áprilisban kezdődött üzleti évének első nyolc hónapjában, november végéig 2,696 milliárd forint mérleg szerinti nyereséget ért el, amit csaknem teljes egészében osztalékra fordít. A mostani osztalék az eddigi legmagasabb a társaság történetében, miután már tavaly is rekord magas, 1.100 forintos osztalékot fizetett. A Zwack részvények árfolyama a hírre 14,9 százalékkal, 1.700 forinttal 13.100 forintra ugrott.

A Mol árfolyama 145 forinttal, 1,47 százalékkal 9.750 forintra csökkent, 2,4 milliárd forintos forgalomban.

Az OTP részvények ára 151 forinttal, 5,49 százalékkal 2.599 forintra esett, forgalmuk 10,0 milliárd forintot tett ki.

A Magyar Telekom árfolyama 3 forinttal, 0,54 százalékkal 552 forintra gyengült, forgalma 2,8 milliárd forint volt.

A Richter papírok árfolyama 1.450 forinttal, 4,71 százalékkal 29.350 forintra süllyedt, a részvények forgalma 2,5 milliárd forintot ért el.

Az Egis árfolyama 74,5 millió forintos forgalom mellett 135 forinttal, 1,23 százalékkal 10.810 forintra csökkent.

A BUMIX 1.428,09 ponton zárt csütörtökön, ez 22,93 pontos, 1,58 százalékos csökkenés a szerdai záráshoz viszonyítva.

http://www.gazdasagiradio.hu/cikk/11933/


2009. január 14., szerda

Kahn: Minden a lehető legjobban halad


Magyarország eddig teljesítette az IMF-fel kötött megállapodást – ezt közölte tegnap Dominique Strass-Kahn. A vezérigazgató, miután tárgyalt Gyurcsány Ferenccel, azt is leszögezte, hazánkban, mint számos európai országban további strukturális reformokra van szükség. Megjegyezte ugyanakkor, hogy jelenleg nem lát lehetőséget arra, hogy amint azt a Fidesz javasolja, általános adócsökkentést kezdeményezzenek.
A néhány hónappal ezelőtt a magyar kormánnyal kötött megállapodás "terv szerint teljesül. Magyarországon a romló gazdasági környezetben is minden a lehető legjobban halad" – ezt közölte tegnap Dominique Strass-Kahn, az IMF vezérigazgatója a Gyurcsány Ferenc kormányfővel folytatott mintegy egyórás tárgyalás után. A Nemzetközi Valutaalap vezetője ezzel egyben azokat a találgatásokat is cáfolta, amelyek szerint azért látogatott Budapestre, mert a magyar kormány nem tartja be az IMF megállapodást, elmaradnak az ígért intézkedések.

Az országgyűlés már elfogadta a bankokat megerősítő törvényt és a 2008-as költségvetés számai is az IMF által vártnak megfelelően alakultak. "Igazán örülök annak, ahogy a dolgok Magyarországon alakulnak" – fogalmazott Dominique Strass-Kahn, hozzátéve, aggódik a jövő miatt, mert a világgazdasággal kapcsolatos 2009-es előrejelzések szerint "éles" csökkenés várható a gazdaság növekedésében.

Eddig sikeresen csökkentettük Magyarországon a pénzügyi és gazdasági válság hatásait. Ebben fontos és jelentős szerepe volt a Nemzetközi Valutaalapnak – mondta Gyurcsány Ferenc. A magyar kormányfő emlékeztetett arra, hogy az IMF közreműködése sokak számára világossá tette, Magyarország erős pénzügyi háttérrel rendelkezik és képes magát finanszírozni. A miniszterelnök, akárcsak Strauss-Kahn, azt hangsúlyozta, hogy Magyarország azt tette, amiben megállapodott az IMF-fel. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a világ még nincs túl a válságon. Sőt napról-napra újabb, korábban nem feltételezett "pokoli előrejelzések jelennek meg" számos országában.

A gazdasági válság mélyebb és hosszabb, mint azt korábban várták. Ezért Magyarországnak újra és újra végig kell gondolnia, hogy a gazdaság működésének feltételei hogyan változnak, s hogy ennek kapcsán milyen további lépésekre van szükség – érvelt a kormányfő. Szerinte Magyarország jövőjének sikere abban van, ha nem menekül el a válság kihívásai elől. Változásokra, reformokra lesz szükség a következő hónapokban, években – tette hozzá. A kormányfő által kilátásba helyezett további reformokat az IMF is igényli - derült ki a vezérigazgató szavaiból. Nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió számos tagállamában strukturális reformokra van szükség. Egy dolog, hogy a kormányok rövid távon kezelik a most kialakult pénzügyi válságot, de ezzel egyidejűleg fel kell készíteni az országot arra is, hogy ezt követően fenntartható növekedési pályára álljon – érvelt Strauss-Kahn. Az IMF vezetője szerint azzal, hogy a magyar kormány a lehető leggyorsabban fordult segítségért az IMF-hez, megkímélték Magyarországot a bankcsődöktől, a valutaválságtól. Hozzátette: a kormány a saját és nem az IMF tervét teljesíti. De a magyar kormány intézkedései egybe vágnak azzal, amit a Nemzetközi Valutaalap helyesnek tart.

Nincs olyan ok, amely aggodalomra adna okot a forint árfolyamával kapcsolatban – jegyezte meg a vezérigazgató a magyar deviza árfolyamának ingadozásával kapcsolatos kérdésre. Hozzátette: a forint egy elvárható szinten stabilizálódott. Az IMF vezérigazgatója szerint mint minden költségvetés, a magyar is hipotézisekre épül, s ha a feltételek megváltoznak, akkor a kormánynak is változtatnia kell.

A fiskális gondok miatt az IMF semmiképp nem támogatja az általános adócsökkentést Magyarországon – mondta a vezérigazgató egy kérdés kapcsán. Erre azt követően került sor, hogy az IMF vezetője tárgyalt az országgyűlés költségvetési bizottságának tagjaival, köztük a fideszes Varga Mihállyal, aki az általános adócsökkentést sürgette. A vezérigazgató megjegyezte azt is, hogy bár jelenleg nincs tere az általános adócsökkentésnek, de ez nem azt jelenti, hogy nem lehetne átcsoportosítást végrehajtani az adórendszeren belül.

Kitért arra is, hogy az öt parlamenti párt mellett szerette volna megismerni a hazai civil szervezetek és a szakszervezetek álláspontját egyaránt, bár erre – miután több országot is meglátogat – most nem volt módja. Magyarországi látogatását azzal indokolta, hogy hazánk az elsők közt kért segítséget, így itt már felmérhetőek a segítségnyújtás eredményei, illetve a szükséges lépések.

http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=1142764

Don-kanyar: főhajtás tisztánlátás mellett


1943 január 13-ára virradóan megindult a Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban védelmi állást foglaló 2. magyar hadsereg ellen. A kezdeti hősies ellenállást a többszörös túlerő felmorzsolta, megkezdődött a több mint 120 ezer áldozattal járó menekülés, s a küzdelem a gyorsan előrenyomuló orosz páncélos ékekkel és a kemény faggyal.
A 2. magyar hadseregre egy 200 kilométeres folyószakasz védelmét bízta a német hadvezetés. Az ellenfélhez képest gyenge fegyverzetű, hiányos téli felszereltséggel rendelkező magyar csapatok egy létszámukhoz képest aránytalanul hosszú vonalon védekeztek. Erőink arra sem voltak elegendőek, hogy a folyó partjára érve felszámolják az oroszok három hídfőállását. Ezekből indult meg január 12-én és 13-án a páncélosokkal és téli felszereléssel jól ellátott Vörös Hadsereg támadása.

A védővonalak áttörése utáni elkerülhetetlen visszavonulást nem készítette elő a magyar hadvezetés. Az utolsó hadparancsok a reménytelen helyzetben is az ellenállást szorgalmazták. A mínusz 30 fokos hidegben a fegyverzetüket jobbára elhagyó és visszavonuló honvédeink végül szervezetlenül, sokszor fejvesztve menekültek a támadó és foglyokat nem nagyon ejtő orosz csapatok elől.

A folyamatos harc mellett a legtöbb áldozatot a kemény fagy szedte: aki elfáradt és leült az út szélére, az már nem ment tovább a visszaemlékezések szerint. Hiába voltak ugyanis a hátországban a front számára szervezett gyűjtések, a meleg ruhák vagy nem érkeztek meg, vagy a front mögötti raktárakban maradtak. A hosszú posztókabátok és a kapcákkal bélelt bakancsok kevésbé védtek a hideg ellen, mint az oroszok pufajkái és nemezcsizmái.

Az ellenállást a páncéltörő fegyverzet hiánya is nehezítette. A magyar hadvezetés hiába kért ilyeneket a németektől, azok többek között a francia hadizsákmányból származó lövegeket küldtek, amikhez viszont nem érkezett elegendő lőszer. A gépesítettség alacsony fokán álló csapataink jobbára lovas szekereket használtak a visszavonulás során, de legtöbben gyalog próbálkoztak a biztonságos terület elérésével. Kevés sikerrel.

A doni tragédia áldozatait a kommunista hatalomátvétel után egy kollektívan háborús bűnösnek nyilvánított ország katonáiként tartották számon, akik a nagy Szovjetúnió és azok ellen a hősök ellen harcoltak, akik felszabadították hazánkat. A háborús részvétel kényszerítő körülményeiről, katonáink hőstetteiről és szenvedéseiről nem lehetett beszélni, emléktábláik csak 1990 után jelenhettek meg a templomok falán.

Ez a szemlélet a tragédia után 66 évvel is tetten érhető a honvédelmi miniszter évfordulós szónoklatában. A szocialista Szekeres Imre hétfőn arról beszélt, hogy Magyarország katonai és politikai vezetői cinikusan odadobták az ellenségnek a 2. magyar hadsereget a Don-kanyarban. Szekeres szerint az akkori politikai vezetés meg akart felelni a náci Németország elvárásainak, amikor kiküldte katonáit a szovjetek ellen harcolni.

A honvédelmi miniszter állításait a történelemtudomány már jócskán meghaladta, a mi feladatunk a tisztánlátás mellett a főhajtás lehet csak hőseink előtt.


http://www.mno.hu/portal/608876

2009. január 12., hétfő

Érdektelenségbe fulladt a ferencvárosi választás


VOKSOK – Maga mögé utasította a Jobbik jelöltje az SZDSZ-es indulót
Lehet akár a hideg időjárásra is fogni, de a vasárnapi időközi választás majdhogynem teljes érdektelenségbe fulladt a Ferencvárosban.

Az urnák elé csak a szavazópolgárok 25,91 százaléka járult, egészen pontosan 8084-en. Mivel a választás érvényességéhez legalább 50 százalékos részvétel kellett volna, így két hét múlva második fordulót kell tartani. A két nagy pártra leadott voksok aránya nagyjából a papírformának felel meg. A fideszes Bácskai János szerezte meg a szavazatok 58,67 százalékát, míg az MSZP-s Bánsághi Tamás a vártnál valamivel gyengébb eredményt ért el, 23,11 százaléknyi szavazatot kapott. Igazi nagy meglepetést a Jobbik jelöltje szerzett, Szegedi Csanád ugyanis a voksok 8,5 százalékát szerezte meg; többet, mint az SZDSZ-es színekben induló John Emese.

„Történelmet írtak a ferencvárosi választók” – mondta Szegedi Csanád. A Jobbik jelöltje szerint a szavazók megmutatták, hogy a párt valódi harmadik erővé vált, míg a liberális SZDSZ elindult a megszűnés útján. John Emese szerint erről szó sincs, az látható, hogy az SZDSZ a közvélemény-kutatások eredményeinél jobban szerepelt.

A Ferencvárosban rendezett időközi választás eredményei:
1. Bácskai János, Fidesz-KDNP: 4697 szavazat 58,67%
2. Bánsághi Tamás, MSZP: 1850 szavazat 23,11%
3. Szegedi Csanád, Jobbik: 681 szavazat 8,5 %
4. John Emese, SZDSZ: 419 szavazat 5,23%
5. Várady Tibor, Humanista Párt: 295 szavazat 3,68%
6. Paulik Péter, Magyar Kommunista Munkáspárt: 63 szavazat 0,78%
A nagy pártok is eltérően értékelték a választások eredményeit. Szijjártó Péter, a Fidesz kommunikációs igazgatója szerint nyilvánvaló, hogy a szavazók komoly változást akarnak és a Fidesz megtiszteltetésnek veszi, hogy ezzel a változtatással őket akarják megbízni. Ezzel szemben Burány Sándor szerint nem a kormányzati politikával elégedetlenek a választók. „Az alacsony részvétellel a nemtetszésüket fejezték ki a választópolgárok a választást megelőző botrányok miatt – mondta az MSZP fővárosi elnöke.

Korábban az Állami Nyomda szakértői azt állapították meg, hogy három párt – az MDF, a MIÉP és a Magyar Szociális Zöld Párt – által leadott összes ajánlószelvény 73 százaléka hamis, így ezeket a pártokat kizárták a választásokból. A Ferencvárosban azért kellett időközi választást tartani, mert Gegesy Ferenc SZDSZ-es polgármester szeptember közepén lemondott parlamenti mandátumáról.

A Political Capital nevű politikai elemző cég, valamint egy magánszemély egyébként kifogást nyújtott be a ferencvárosi választási bizottságnál a névjegyzék ellen. Úgy látják, hogy az Országgyűlés mulasztása miatt a jelenlegi választókerületi beosztás aránytalan. A helyi választási bizottság elutasította a kifogást. A cég fellebbezett az elutasítás ellen.

http://www.petofinepe.hu/index.php?apps=cikk_kozponti&cikk=203461

Fenti választásokkal egyidőben helyi választásokra került sor a XI. kerületi Richard's Café választókörzetében is.

A választásokon a választásra jogosultak 100%-a vett részt, összesen 7290 fő.

A választásokon induló pártok közül az első a royalista Zlaty Bazant Korsó Párt került ki győztesen (3760 szavazat ): a szavazatok 51,58 százalékával abszolút többséget szerezve a Richard's Café közgyűlésében.
Második helyen a szintén royalista, de a Bazant-családdal szemben a Chivas-családot a trónon vágyni látó Chivas Regal (4cl) Párt végzett (1500 szavazat), a szavazatok 20,58 százalékával.
Nem érte meglepetés a megkérdezett politikusokat akkor, amikor kiderült, hogy az enyhén populista, köztársasági Sertéskaraj-Grill Párt (1290 szavazat) zsebelte be a szavazatok 17,7 százalékát.
Az már csak alig árnyalja az összképet, hogy a Sertéskaraj-Grill Párt korábbi ifjúsági szervezete, a két évvel korábban a populizmust és a Sertéskarajt elvető, köztársasági, ám zöld értékeket programjába foglaló Grillezett Zöldségek Pártja 490 szavazatot és ezzel a szavazatok 6,7 %-t megszerző rétegpárt került a negyedik helyre, míg a Sertéskaraj-Grill Párt szatellit-pártjának tekinthető, szintén zöld értékeket artikuláló, de a Sertéskarajjal szoros szimbiózist felvállaló Zöldbors Mártás Párt 290 szavazattal és ezzel a szavazatok alig 4%-ával az utolsú helyen végzett.

A BoHo Political & Gastrocoltural Consulting általunk megkérdezett politológusai az alábbiak szerint kommentálták a választások eredményeit.

Bo: Nyilvánvaló, hogy a jelen gazdasági válságban óhatatlanul szükséges lesz a kétharmados közgyűlési támogatást igénylő önkormányzati határozatokra, ám az kétségtelen, hogy a két nagy royalista párt nem fog nagykoalícióra lépni: a közgyűlés abszolút többségét megszerzett, ám egyedül csupán kormányozni, de radikális változásokat egyedül meghozni képtelen Zlaty Bazant Korsó Pártnak a köztársasági pártokkal kell koalícióra lépnie, ami érdekes helyzetet eredményezhet a politikai közéletben. Mindenféleképpen úgy látom, hogy a Sertéskaraj-Grill Párt lehet a mérleg nyelve.

Ho: Olyan szcenárió elképzelhetetlen, hogy a Sertéskaraj-Grill Párt ne kívánna részt venni a hatalomban. Az is elfogadhatatlannak tűnik a karajisták szempontjából, hogy a kínálkozó lehetőség ellenére csak a közgyűlésből, de a kormányon kívülről támogasság a fácánistákat. Valószínű, hogy a keményvonalas chivasisták ellenzékbe szorulnak, de az is biztos, hogy a Sertéskaraj-Grill támogatásáért a Zlaty Bazantnak komoly árat kell fizetnie. Nem vizionálom egyelőre a királyság bukását, hiszen a társadalom jó része alapvetően royalista érzelmű, de lassan-lassan elképzelhető egy alkotmányos monarchia kialakítása, ahol nagyobb arányban képviseltetnék magukat akár a karajisták, akár ezzel párhuzamban a zöldborsok vagy a grillezett zöldségek.

A Morbus Hungaricus a ferencvárosi választások eredménye kapcsán azon mélázott el, vajon kinek mi az üzenet az eredményeket tekintve. Egyetértünk Szegedi Csanád kijelentésével:
Történelmet írtak a ferencvárosi választók. Egyetértünk Szijjártó képviselő úr kijelentésével: a szavazók komoly változást akarnak. Egyetértünk Burány Sándorral: Az alacsony részvétellel a nemtetszésüket fejezték ki a választópolgárok.

Az értelmezés azonban a Morbus Hungaricus szerint más s csupán egyetlen közös okra vezethető vissza. A választópolgárok háromnegyed részének tele a töke a politikával és a politikusokkal. Minden más félremagyarázás. A választások igazi üzenete ez. Ki a szart érdekel a Fityisz vagy a Maszop, kit izgat a Jobbik, Még jobbik vagy akár a Legjobbik, a Szadesz, a többi, minuszkulus pártocskáról már nem is szólva, amikor, ha az egyszerű választópolgár józan ésszel végigtekint az elmúlt 20 éven s van annyira önző, hogy saját rövidke életéhez képest nézze e hatalmas időintervallumot, azt kell látnia, hogy az ún. "politikai elit" nem csupán
az elmúlt 20 évet kúrta el, hanem Kis Pisti, Nagy Marcsi és állampolgárok millióinak életét is. Talán ez az, ami a választók 75 százalékának megbocsáthatatlan.

A probléma, s a választási apátia legfőbb forrása az, hogy a Kis Pistit és Nagy Marcsit képviselő párt, mozgalom, bármi még nem jelent meg a politikai palettán, s ismerve a magyar közállapotokat, nem is fog. Elbohóckodunk két nagy párttal, a többi immáron labdába sem rúg, néhány elmebeteg választ (illetve szavaz, mert hiszen igazi választási lehetőség nincs, csak szar, szarabb és legszarabb közt). A Kárpát-medence rendkívül jó adottságai közti az a nem csekély hátrány is megtalálható, hogy a medencében megreked a szemét. A zacc. A selejt. A Kárpátok bércei védenek is, de ezek hozzák az igazi politikai áporodottságot is.

És ha nagyon mélyen megnézzük, a probléma legeslegmélyén ott a magyar.

Mert ez tényleg Böszmeország, Majomország, Birkaország. Az ország 75%-a látja, hogy mi a helyzet. A saját bőrén érzi. Oszt jó napot. Mégsem történik semmi, illetve csak az, hogy mindenki a passzivitásba menekül. Olyasmi helyzet ez, mint 1849 után. Passzív ellenállás. Talán nincs más eszköz a hülyeséggel szemben, talán tudatos a választópolgárok menekülése az urnák láttán, talán az elszabotálás klasszikus magyar találmányával 20 év, 30 év alatt egyszer majd elérjük, hogy a politikai elit kiegyezik a magyar lakossággal, s új irányt vesz az ország szekere. De erre, a Morbus Hungaricus szerint kevés az esély. A magyar lakosság nem lát túl a Kárpátokon.

Emigrare necesse est. S ha ebben a medencében leengedik a vizet, tényleg csak a seprő marad.

2009. január 11., vasárnap

Budapesti szmogriadó


Betartását a rendőrség ellenőrzi.Büntetést nem kapnak a felszólítást figyelmen kívül hagyók.

Szmogriadót rendeltek el Budapesten vasárnap tizenegy órától a szokatlanul magas szálló por koncentráció, valamint a gázhelyzet miatt. Demszky Gábor főpolgármester Budapest egész területére kiterjesztette a gépjárműforgalom korlátozását. Az intézkedés visszavonásig érvényes, ugyanakkor a szabálysértőknek csak szóbeli figyelmeztetés jár.

A szálló por napi átlagkoncentrációja a budapesti légszennyezettségi mérőhálózat monitorállomásain pénteken és szombaton is meghaladta a 100 mikrogramm/köbmétert, és ezzel elérte a riasztási fokozatot. A kialakult helyzetet az sem segíti, hogy a kialakult gázkrízis miatt sokan áttértek a fa-, szén-, és olajtüzelésre. A szmogriadó úgynevezett tájékoztatási fokozatát már szombaton elrendelte a főpolgármester. Azóta a főváros egész területén tilos a nyílt téri égetés. A szakemberekkel történő egyeztetés után Demszky Gábor vasárnap elrendelte a szmogriadó életbe lépését, így csak a páratlan rendszámú járművek közlekedhetnek a fővárosban, mivel 11-e van. A rendelet alól csak a főváros M0-s szakasza kivétel, illetve egyebek mellett az alapellátást biztosító, a rendőrségi, az egészségügyben használt, valamint a mozgáskorlátozottakat szállító és a kiemelten környezetkímélő, így például a hybrid motorral rendelkező járművek.A rendelet betartását a BRFK ellenőrzi, ugyanakkor büntetés nem, csak szóbeli figyelmeztetés jár a szmogriadót megsértő autósoknak..

Az elrendelt korlátozáson túlmenően a főpolgármester arra kéri a lakosságot, hogy a helyzet további romlását megelőzendő, lehetőleg szüneteltessék az egyéni gépkocsival történő közlekedést, különösen a kétütemű benzinmotorral és a dízelmotorral hajtott gépjárművek használatát mellőzzék. A saját gépjármű igénybevétele helyett a BKV járatait részesítsék előnyben.

A kialakult gázhelyzet miatt a főváros még a riasztási fokozatban sem kérheti az ipari fogyasztóktól az olajtüzelésű fűtőberendezések használatának korlátozását.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása szerint a légköri viszonyok továbbra sem kedveznek a levegőminőség javulásának, így minden bizonnyal marad a szmogriadó Budapesten. Hétfőn csak a páros-, vagy nullára végződő rendszámú autótulajdonosok ülhetnek a volán mögé.

http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=157973

A Morbus Hungaricus úgy találja, hogy fenti hír a magyar betegség egyik újabb és tipikus megnyilvánulása. Akkut, ugyanakkor mégis teljesen krónikus átgondoltság és tervszerűség. Tudjuk mi, hogy főpolgármesterünk jót akar. Tudjuk, hogy az új szmogriadó-rendelkezések sokkal jobban védik egészségünket. Csodás, ha vasárnap reggel rendelet születik arról, hogy páros napokon csak a páros, páratlan napokon csak a páratlan rendszámú autók mehetnek a főváros utcáira.

És a legszebb talán az egészben, hogy ezzel újabb munkát kap a BRFK, cserébe a rendelet ellen vétő autósok maximum figyelmeztetést. Így van ez rendjén. Ja, s a kialakult gázhelyzet miatt a főváros még a riasztási fokozatban sem kérheti az ipari fogyasztóktól az olajtüzelésű fűtőberendezések használatának korlátozását. Így hatékony a szmogriadó.

Ad hoc, értelmetlen, de látványos és lózungszerű intézkedések. A rendszerváltás óta folyamatosan.

Vajon kapunk-e érte orvosi Nobel-díjat, ha a világ elé tárjuk felfedezésünket, a Morbus Hungaricus Ad Hoc nevű új vírusát, mely csak a magyar politikusokat, vezető pozíciókban levő vállalatirányítóit és a hatalom által valamilyen szinten is korrumpált tagjait támadja meg, s melyből soha nincs felépülés a tudomány jelenlegi állása szerint?
Vagy talán létre kellene hozni egy érdemrendet, melyet azok kaphatnának meg széles e hazában, akik tökéletesen átgondolatlanul vezetnek közintézményeket, országot, fővárost, önkormányzatokat, bankokat és vállalatokat, veszélyeztetve ezzel széles és kiszolgáltatott néprétegek életét? S ha ennek a díjnak a neve Lózung-díj lenne?

Hogyan változott tehát Budapest székesfőváros tömegközlekedése a jelenlegi főpolgármester, a rendszerváltás utáni kerületi önkormányzatok és kormányok együttes és teljesen hasztalan munkája következtében? Történtek-e a város közlekedésében olyan intézkedések, melyek elkerülhetővé tették volna a vasárnap reggeli értelmetlen rendeletet? Kaptunk-e az elmúlt 20 év előrelátó politikusaitól, korunk Széchenyi Istvánaitól, Deák Ferenceitől, Szent Istvánjaitól újabb metróvonalakat, elővárosi vasutakat, a központból az autókat teljesen kitiltó rendelkezéseket, föld alatti parkolóházakat, bármit, ami képes lenne hatékonyan megakadályozni a szmogot?

Ha ilyeneket nem is kaptunk, kaptunk egy jó kis szmogriadót. Hát ez is valami. Az ember mindig jobbat vár annál, amit kap.

A Morbus Hungaricus ilyen helyzetekben komolyan mérlegelné azt a radikális javaslatot, hogy az ipari fogyasztók olajtüzelésű fűtőberendezéseit cseréljék le hiteltelen és korrupt politikusok elégetésével üzemelő fűtőberendezésekre. Megújuló és kimeríthetetlen energiaforrásról van szó a tejjel-mézzel folyó Duna-Tisza vidéken, az égéstermék pedig kétségtelenül tisztább mint a nyersanyag. Mindenki jól járna.

2009. január 10., szombat

Falja az ország a gázt a hidegben


Szombaton 62-64 millió köbméter gázfogyasztásra számít Magyarországon a Földgázszállító Zrt.
A szervezet szóvivője emlékeztetett: pénteken 64,5 millió köbmétert használt el az ország, Szerbiának pedig az előző napi mennyiség több mint két és félszeresét, 4,7 köbméternyit adott el. Lakatos Edina azt is hangsúlyozta, hogy a tegnapi gázfogyasztás mértéke 3 millió köbméterrel volt nagyobb a csütörtökinél.

A meteorológiai szolgálat arra számít, hogy a mostani lesz az idei tél leghidegebb hétvégéje.

Pénteken az energiaügyi tárca vezetője azt mondta: továbbra sincs zavar a gázellátásban, mivel az igények kielégítésére a források rendelkezésre állnak. Molnár Csaba továbbra is takarékosságra kért minden gázfogyasztót, mivel a kitermelés, valamint a tárolók is a legmagasabb kapacitással működnek.

Az E.ON Földgáz Trade Zrt. pénteken írta alá a gázszállításról szerződést az ellátási gondokkal küzdő Szerbiával. Az exportot csak akkor szakítják meg, ha a magyarországi gázellátás veszélybe kerülne.

Csütörtökön Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt mondta: Magyarország a következő két hétben nagyobb gond nélkül fent tudja tartani a gázellátást.

A gázimportot megbénító orosz-ukrán vita továbbra is holtponton van, az uniós megfigyelők ugyan már dolgoznak Kijevben, de nem írták alá az ellenőrzési mechanizmusról szóló megállapodást, így a szállítások továbbra sem indultak meg.

http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-250010

A Morbus Hungaricus szerkesztősége élesen emlékszik még arra a riportra, mely az azóta már megboldogult Antall József miniszterelnökkel készült akkor, amikor betegsége köztudott volt. A riporter azt firtatta, vajon a mininszterelnököt akadályozza-e munkája végeztében betegsége. A válasz az volt, hogy ha a parlament napi átlagban gigamega nagyságrendű reformtörvényt képes meghozni a miniszterelnök hathatós munkája mellett, akkor betegség ide vagy oda, az ország szekere mégis csak halad. Előre a NATO-tagság, piacgazdaság, Uniós tagság, lassan-lassan talán az euró-tagság stb. stb. útján.
Béke Antall József poraira.
A Morbus Hungaricus szerkesztősége arra is emlékszik, hogy a napokban egy másik interjúban Herényi Károly valami olyasmit mondott, hogy amennyiben a parlament most, a gázválság hatására elfogadna egy olyan intézkedést, hogy pl. az ország növelhesse akár a paksi atomerőmű kapacitását, akár egy másik atomerőmű létesítésével akár, de tovább függetlenedjen a külvilágtól energiapolitikája terén is, akkor talán úgy 10 év múlva már nem függene az ország olyan mértékben az orosz gáztól, hogy bármitől is aggódnunk kéne.
A Morbus Hungaricus szerkesztősége ma pedig azt olvassa, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr szerint Magyarország a következő két hétben nagyobb gond nélkül fent tudja tartani a gázellátást. Halleluja.
Nyilvánvaló, hogy a Morbus Hungaricus szerkesztősége az energiapolitika területén amatőrök gyülekezete csupán. Az is nyilvánvaló, hogy országunk nagyjainak a rendszerváltás elmúlt 20 évében minden másra is gondot kellett viselniük: a piacgazdaság kiépítése a la Pannon style, NATO, Unió, egészség, oktatás, kül- és belpolitika stb. stb. Látjuk mi a stratégiát. Értékeljük az előrelátást. De mégsem tudunk felhőtlen ovációban kitörni sem Herényi frakcióvezető úr előrelá, sem Gyurcsány miniszterelnök úr biztató szavai hallatán, s minden tiszteletünk ellenére hiányosságokat vélünk felfedezni Antall József miniszterelnök munkásságában is.
Úgy tűnik, az energiaszektorral a kutya nem foglalkozott stratégiai szempontból. És most sem foglalkozik vele senki.
Valami jelentéktelen ellenzéki politikus (nem azért jelentéktelen, mert ellenzéki) a minap arról hadovált, hogy az ország tekintélye és biztonsága szempontjából elengedhetetlenül fontos, hogy a meglevő 25 ezer fős hadserege kiegészítésére és utánpótlására létrejöjjön egy tartalékos hadsereg vagy mi a bánat. Az kell a magyarnak. Huszárvirtus, bakabecsület. Jöhetnek a Tizedes meg a többiek által megénekelt öcsödi huszárok és a nyékládházi kerékpáros hadosztály...
Ez garantálja Magyarország stabilitását, a nemzetközi porondon elfoglalt erőpozícióját, önállóságát, függetlenségét, s mindent, ami egy szuverén országnak ismérve. Nem jó a függőség, az már egyszer szent.
Az energiaellátás kérdése szemmel láthatólag nem stratégiai kérdés országunk nagyjainak szemében. Tervezés, előrelátás. És ezek teljes hiánya. S mindez a fantázia, fantaszták megálmodta magyar nagyzolás végtelen világával szemben. Ez az igazi magyar betegség. Ideje lenne kilátni a Kárpátok bércei közül. Extra Hungariam tamen est vita. A férgese meg, ha összefagy addig, hadd hulljon.