Képtelen történet

Számvetés a szétaprózott nemzeti audiovizális vagyonról

Kétezernél több film, több ezer óra televíziós felvétel, a Magyar Rádió hangarchívuma, az MTI 13 millió fotónegatívja és sok millió híre alkotja a nemzeti audiovizuális vagyont. Megőrzését, digitalizálását és nyilvánosság elé tárását a szétaprózottság, a forráshiány és a szabályozás hibái egyként gátolják - derül ki az Állami Számvevőszék jelentéséből.

Nem olcsó mulatság egy-egy régi, nagy kulturális értékű film felújítása és digitalizálása. A Ludas Matyit 2004-ben akkori árakon 25 millió forintért "restaurálták", a Hyppolit, a lakáj című alkotást 15 millió forintból újították fel.

Jelenleg hat jelentősebb intézmény - Magyar Nemzeti Filmarchívum, Nemzeti Audiovizuális Archívum, Magyar Televízió, Duna Televízió, Magyar Rádió, Magyar Távirati Iroda - archívumaiban tárolják mindazt, amit a húszas évektől napjainkig hang- és filmszalagra vagy fényképre rögzítettek, s amit ebből megőrzésre érdemesnek tartottak a köztes korokban. A régebbi anyagok mellett a közszolgálati műsorszolgáltatók "friss" produktumait is gyűjtik és archiválják - a törvények összehangolatlansága miatt egyszerre négy helyen (a műsorszolgáltatóknál, a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) archívumában a médiahatóságnál, és ez utóbbi megbízásából a Széchényi könyvtárban).

Csakhogy mindez a kincs meglehetősen nehezen megy át a "köz tudatába" - derül ki az Állami Számvevőszék jelentéséből. Annak ellenére így van ez, hogy az állam 2004 és 2007 között tetemes összeget, 40 milliárd forintot költött éppen a nemzeti audiovizuális vagyon feldolgozására, felújítására és közkinccsé tételére. Egyes szervezetek - például a Magyar Nemzeti Filmalapítvány vagy éppen a NAVA - kiválóan, olykor erőn felül teljesítették az előírt feladataikat - állapítják meg a számvevők.

Utóbbi archívum, a NAVA - hivatalos nevén a "magyar nemzeti műsor-szolgáltatói kötelespéldány-archívum" - 2006 januárja óta működik; elsősorban az országos földfelszíni terjesztésű televíziók (m1, m2, az RTL Klub, TV2), a Duna Televízió, valamint a Magyar Rádió magyar gyártású vagy magyar vonatkozású műsorait gyűjti, archiválja és biztosítja a nyilvános - immár digitális alapú - hozzáférést e tartalmakhoz. Az országban hétszáz NAVA-pont működik: több mint fele oktatási intézményekben, negyvenszázaléknyi pedig könyvtárakban. Itt számítógépeken lehet online formában megtekinteni az archívum tartalmát.

Kitzinger Dávid, a projektet felügyelő Neumann Kht. ügyvezetője szerint jelentős tartalékok vannak még a jelenleg főként közgyűjteményként működő rendszerben: az internet korában a televíziós tartalmak internetes archívumai kulcsszerephez jutnak majd, hiszen a műsorszórásnál hatékonyabban juttathatnak el tartalmakat a fogyasztókhoz.

Egyelőre azonban a klasszikus feladataik ellátása is nehézségekbe ütközik. A számvevőszék jelentése szerint a NAVA-törvény nem egyértelmű, emiatt az archívum csak nehézkesen tudja megszerezni a más gyűjteményekben őrzött műsorszámokat. Utóbbiaknak - állítják a számvevők - egyszerűen nem érdekük megosztani állományukat a NAVA-val, sokszor még térítés ellenében sem. Kitzinger szerint a törvény kifejezetten "puha" - nem szankcionálja például, ha a műsorszolgáltatók nem küldik be hozzájuk a műsorok elektronikus katalóguscéduláit (ezek nélkül nem található meg egy film vagy műsor az archívumban). A szankciók hiányát a szakmai kapcsolatok elmélyítésével és a közös érdekek azonosításával ellensúlyozzák. Így épülnek különgyűjteményeik például a Nemzeti Filmarchívum anyagaiból (100 játékfilm, 590 filmhíradó 1943 előttről), az MTV archívumából (mintegy félmillió percnyi műsor) és a Színház- és Filmművészeti Egyetem vizsgafilmjeiből (64 film).

Ahogy a legtöbb magyar közgyűjtemény, a NAVA is küzd a pénzhiánnyal, ez a probléma megalakulása óta kíséri az audiovizuális archívumot - áll az ÁSZ jelentésében. Kitzinger Dávid szerint a fentebb említett negyvenmilliárd forintos támogatásból az ő audiovizuális archívumuk mindössze három százalékot, 1,3 milliárd forintot kapott.

A digitális archívum tartalma teljes terjedelemben egyelőre csak a NAVA-pontként (ingyen) regisztrált iskolákban és könyvtárakban érhető el. Otthonról is megtekinthetjük a régi filmhíradókat, a vizsgafilmeket, és kereshető is a teljes archívum. Ezenkívül minden tévés műsorszám első percét is meg lehet nézni. Felhasználóinak számát csakis úgy növelheti látványosan a NAVA - erre az ÁSZ is "biztatja" az üzemeltetőt -, ha az archívumot teljesen nyitottá teszi - állítja Kitzinger. A felhasználók számára a teljes nyitás azt jelentené, hogy a digitális tartalmakat megismerhetnék, rendezhetnék, tematizálhatnák, illetve felhasználhatnák más tartalomszolgáltatáshoz, oktatási programokhoz.

Azt még nem tudni, mikorra válhat valóra a "szabad NAVA" projekt: ennek üzleti modelljét egyelőre még keresik.

http://nol.hu/kult/20090527-keptelen_tortenet