Magyarország története huszonnégy kötetben

Mennyit tudunk a magyarság múltjáról? Mennyi ebből a mítosz, és mennyi a valóság? Egy hatalmas vállalkozás első kötetét foghatja a kezébe az a kedves olvasó, aki ma elmegy egy újságárushoz, és megveszi a Magyarország története sorozat Őstörténet és honfoglalás című könyvét.

A honfoglalás menekülés, vagy hódítás volt-e? Kik voltak, hon­nan jöttek az őseink, hogyan éltek, és miért telepedtek itt le? Tényleg rettegett-e nyilainktól akkoriban
a Nyugat? Ehhez hasonló kérdésekre is választ kapunk az első kötetből, amelynek címe: Őstörténet és honfoglalás.

„894. év. ... Ebben az időben az avarok, akiket magyaroknak neveznek, a Dunán túl kóborolva sok borzalmas dolgot vittek végbe. Mert a férfiakat és az öreg nőket legyilkolva, a fiatal nőket kéjvágyuk kielégítésére, mint a barmokat, magukkal hurcolva, egész Pannónia lakosságát mind egy szálig kiirtották” – ezt írták rólunk a krónikák. A ránk nézve nem túl hízelgő idézet a Fuldai Évköny­vekből származik – a régészeten túl az ehhez hasonló forrásokból ismerhetjük meg múltunkat, tudhatjuk meg, honnan származnak hiedelmeink, közös „emlékeink” történelmünkről.

LOVASNEMZET VAGYUNK?
„A magyarok haditetteit elbeszélő források és Bölcs Leó bizánci császár (886–912) nomád haditaktikáról írott műve azt is megvilágítja, miért volt olyan hatékony a magyar lovasság az európai hadseregek ellen egészen a 955-ös augsburgi csatáig. [...] A magyar lovasság ekkor alapozta meg jó hírnevét, amely aztán egészen a második világháborúig tartott” – írja a kötet. A magyar lovasról, a huszárról dalok, regény- és filmrészletek ugranak be valamennyiünknek.

Túl az Óperencián „900 végére tehát befejeződött a Kárpát-medence egész területének birtokbavétele, a honfoglalás. Ekkor mintegy hetven évre kialakult a magyar gyepűövezet nyugati határa is az Enns folyónál. A rajta túl elterülő földek Óperen­cia nevét népmeséink máig megőrizték” – ez is kiderül a kötetből.

„Ilyen jellegű munka ekkora terjedelemben és magyar nyelven most jelenik meg először. [...] A szerzők célja ugyanaz volt: témájuk közérthető, ám egyben szakszerű összefoglalás legyen mindazok számára, akik múltunk mai tudásunk szerinti megismerésére törekszenek [...] S ha sokan lesznek, akik elolvassák ezeket a köteteket, az nemcsak az egyes olvasónak, hanem az olvasók közösségének s rajtuk keresztül az egész nemzetnek is hasznára válik” – írja az egész, 24 részes könyvsorozat előszavában Romsics Ignác, a sorozat főszerkesztője. Zárjuk mi is az ő végszavával: Lectori salutem! azaz: Üdvözlet az olvasónak!

A Magyarország története sorozat első kötete mától kapható az újságárusoknál. A második kötet (Államalapítás 970–1038) jövő szerdától kapható, majd a kötetek kéthetente követik egymást. A Magyar festészet mesterei sorozat következő kötete Rippl-Rónai Józsefről holnap, míg a Jókai-sorozat újabb könyve jövő kedden jelenik meg a hírlapárusoknál.

Interjú - Fodor István
történész-régész, az első kötet szerzője

Mi a véleménye erről a hatalmas vállalkozásról?
– Romsics Ignác, a sorozat főszerkesztője kért fel az első kötet megírására, és én örömmel elvállal­tam. Ez ritka nagy vállalkozás, különösen a mai világban. Nem könnyű ma könyvet árulni, de ennek a könyvsorozatnak az indulása is mutatja, hogy van remény.

Az első kötet az Őstörténet és honfoglalás. Ön ennek a területnek elismert szakértője, több száz tanulmányt, könyveket írt a korról. Miben más most ez a kötet, mint a korábbi hasonló mukái?
– Egy 24 kötetes sorozat keretei közé kellett beil­leszteni úgy, hogy a kutatások legújabb eredmé­nyei is helyet kapjanak benne. Mindez persze kötöttségeket is jelent a terjedelemben, a beosztásában, elrendezésben, de lehetőségeket is. Ez a könyv elsősorban nem a szűk érte­lemben vett szakmának szól, hanem a nagyközönségnek. Így más módon, más nyelvezettel kellett megírni, mint azt történészi berkekben szokás – de nem alább adva a szakmai színvonalból. Tisztán és világosan kell megfogalmazni olyan dolgokat is, amelyek egyáltalán nem tiszták és világosak – és mindezt magas színvonalon, alapvető szakmai tisztességgel.

Mit ért ezen?
– A történelemben sok homályos dolog van: be­csü­lettel el kell ismer­nünk, hogy sok dolgot nem tu­dunk – de arról is világosan, érthetően kell beszélnünk, elismerve, mi az, amit nem tudunk, és be­mutatva mai ismereteinket. A magyar őstörté­net területén pedig különösen fontos, hogy tisztességesek legyünk, hiszen nagyon kevés a for­rás,
és sok a feltevés…

A magyar őstörténet, a magyarok eredete körül rengeteg a mítosz, és ma különösen divatosak a tudományosan nem megalapozott, gyakran egyenesen „sarla­tán” nézetek. Hogyan lehet ezekkel foglalkozni egy ilyen munka során?
– A magyar őstörténet egy kicsit olyan, mint a futball: mindenki azt hi­szi, hogy ért hozzá. A legtöbbeket azért érdekli a téma, mert szeretnének minél szebb múltat a magyarság­nak, akár tévedések, saj­nos néha pedig hazugsá­gok árán is. Ezekkel a téveszmékkel fel kell venni a küzdelmet – és mi ezt úgy tudjuk megtenni, hogy mindig igazat írunk. A mi történelmünk torzítások nélkül is szép. Kiváló nyelvészünk, Bárczi Géza írta ezzel kapcsolatban, hogy a valóság szebb, mint az álom.

Minek köszönhető, hogy a kötet ennyire gazdag képekben, illusztrációkban?
– Természetesen ez tuda­tos törekvésem volt ne­kem, és a kiadónak, a sorozat főszerkesztőjének is. Egy­részt ma, a televízió, az in­ternet világában nem le­het úgy írni, mint régen. Más­részt pedig az őstörténethez alig van írott for­rás, így minden régészeti, tárgyi emlék, illusztráció önmagában is fontos történeti forrás.

A könyvsorozat

A Magyarország története új, 24 kötetből álló könyvsorozata a Metropol és a Kossuth Kiadó közös kiadása. A kötetek könyvesbolti forgalomba nem kerülnek. A sorozat egyes darabjaihoz kétféle módon juthat hozzá:

1. Vásárolja meg kéthetente az újságárusoknál! Így már
a megjelenés napján hozzájuthat az aktuális kötethez, mindössze 1590 forintért.
2. Fizessen elő a sorozatra közvetlenül a kiadótól!

Megrendelés: Kossuth Kiadó Vevőszolgálata, Toldy Ferenc Könyvesbolt, 1011 Budapest, Fő utca 40.
• Telefon/fax: 06/1-225-8400, 225-8401, 201-9582
• e-mail: kossuthvevo­szolg@ t-online.hu
• www.kossuth.hu
• www.metropolkonyvtar.hu

http://www.metropol.hu/kultura/cikk/393001