Jó tudni, hogy megannyi reménytelennek tűnő nap után, amikor már-már olybá tűnt, hogy álláshirdetésben kell miniszterelnököt keresni, végre önjelöltek is akadnak, akik szinte ingyen és bérmentve hajlandók lennének enyhíteni a haza nyomorúságán.
Igaz, Havas Henrik, aki egy alkalommal hat napig volt már államtitkár, nem kormányfőnek, hanem romaügyi miniszternek jelentkezett, de az elképzelés így is dícsérendő.
Ráadásul az egykor ismert tévést nem a pénz hajtja, hanem a szolgálat. Csakis erre lehet gondolnunk – másra, ha akarnánk sem tudnánk -, hiszen ő maga mondta, hogy mindössze két feltétele van: egy forint fizetést kér a munkájáért, és nem használna szolgálati autót.
Ez így már alapból is szimpatikus, az ember azonban, ha eltöltött egy kicsiny időt ebben az országban, mégiscsak gyanakszik. Hátha csak vicc az egész, hiszen egy nap múlva április elseje, ilyenkor boldog-boldogtalan tréfálkozni szokott.
Ám talán mégsem erről van szó: romaügyekben ugyanis csöppet sem mulatságos a helyzet, kérdezzenek meg csak bárki hozzáértőt, vagy jobb híján a Magyar Gárda valamelyik prominensét - ők a parlagfüvek irtása mellett romaügyekben is nagyon otthon vannak.
Persze, mi is láttunk már karón varjút, úgyhogy nem gondolnánk, hogy a közeli jövőben lesz romaügyi minisztérium Magyarországon. És, az igazat megvallva, azt sem hisszük, hogy Havas valóban miniszternek jelentkezik - még a leginkább arról lehet szó, hogy az utolsó magyar polihisztorok egyike jelenleg éppen könyvet ír, ezért kell, hogy beszéljenek róla.
Havas készülő könyvének a hőse egy szerencsétlen, amúgy Molnár Anikó néven futó hölgy. Anikó tényleg szerencsétlen, mert bár szép és még mindig eléggé fiatal, ám az életben sehogyan sem találja a helyét. Nem csupán a magánélete nincs rendben az Anikónak, de még állandó pénzügyi gondjai is vannak.
Persze, ha dolgozna valahol, akkor talán egy kicsivel könnyebb lenne, de Anikó nem tudja, hogyan kell dolgozni. Korábban ugyanis még nem került olyan helyzetbe, hogy dolgozáson kelljen törnie a fejét, a munkához pedig gyakorlat kell, de elhatározás mindenképpen.
A helyzetet bonyolítja, hogy Anikó vágzettségét tekintve celeb, magyarul híresség. A tévé tette azzá, ám mostanában még elvétve sem foglakoztatják – az új műsorokhoz új sztárok kellenek, a régvolt ismertségből pedig már nem lehet megélni.
Megbeszélték hát ők ketten, hogy a Henrik könyvet ír az Anikóról, mert ezzel a tevékenységgel vélhetőleg mindketten jól járnak: Anikónak lesz egy csomó pénze, amiből kihúzza majd egy darabig, és Henriknek sem kell fizetést kérnie a miniszteri szolgálataiért. Főleg, ha sokat kaszálnak a könyvön, amire van némi esély: a műben ugyanis Anikó szexuális hányattásait sem rejti véka alá.
A hírek szerint név nélkül ugyan, de számosan szerepelnek majd a könyvben Anikó volt kedvesei és az ő szexuális szokásaik is ecsetelve lesznek a nagyközönség remélhető igényeinek kielégítése végett.
Hogy mit keres ebben a történetben a romaügyi minisztérium? Talán, ha romák is lettek volna Anikó lepedőjének különböző szintű virtuózai között.
Ám bármennyire is sajnálatos, mindezidáig nem érkezett semmiféle ilyen irányú információ – ebben az esetben pedig igencsak aggályosnak tűnik, hogy Anikó ágyában súlyos sérüléseket szenvedett az esélyegyenlőség.
http://www.metropol.hu/bulvar/idozitettgomba/cikk/383725
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése