Az Új Magyar Gárda Mozgalom dunaújvárosi gárdistái ismét tanúbizonyságot tettek arról, hogy a Gárda nem hagy magára egyetlen segítségre szoruló magyar embert sem. Az alábbiakban egy idős néni levelét tolmácsoljuk, melyben köszönetet mond a segítségért.
Ezúton szeretnék köszönetet mondani az Új Magyar Gárda Mozgalom dunaújvárosi tagjai segítőkészségéért.
Négy kiváló, igen szimpatikus fiatalembert ismertem meg személyükben: Györök Tamást, Szekér Józsefet, Szeleczky Balázst, Várszegi Gábort.
Mozgássérültként élek, és dolgozom Dunaújvárosban egy orvosi rendelőben asszisztensként. Állapotom és lakókörnyezetem igen kemény feladat elé állít nap, mint nap, mivel a fűtés, a hóeltakarítás meghaladja az erőmet. Egy kedves barátnőm hívta fel figyelmem a fiúkra, hogy szívesen segítenének, majd egy alkalommal bemutatta Őket.
Azóta több alkalommal álltak azonnal rendelkezésre és segítettek, hogy el- illetve hazajuthassak a munkahelyemre, s onnan haza a rendkívüli időjárási körülmény miatt, s hogy a tüzelőm a megfelelő helyre kerüljön. Ez annál is értékesebb számomra, mert akiknek ez inkább feladatuk lenne, azok nem segítenek, mondván nincs fogyatékossági támogatásom. (hiába igénylem, nem jár). Ezek a fiatalemberek nem várnak és nem kérnek semmit. Ezt a néhány köszönő szót méltán megérdemlik. Bárkinek tudom ajánlani Őket, aki segítségre szorul.
Köszönettel:Éri Márta
http://barikad.hu/node/45533
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése